Nem bírok a lányommal: Züllés, hazugság, lopás, alkohol, altató, öngyilkosság (beszélgetős fórum)
Egyebet sajnos nem tehetek értetek :-(
Egyébként folyamatosan ettől rettegek, hogy majd nehogy az én lányom is rossz társaságba keveredjen... és drogos legyen.
Ezt még meg sem köszöntem!
Köszi!:)
nem akarom én azt a szálat elvágni, isten őrizz! de szeretném, ha a szál végén egy JÓZAN, ÖNMAGÁÉRT A TETTEIÉRT ÉS A KÖRNYEZETÉÉRT FELELŐS EMBER állna. különben nem húzom magam felé a szállal.
Szó szerint ezt mondta a pszichiáter legutóbb:
"Ne álljak közelebb, mert akkor hagyom magam megütni"
Lelkileg, anyagilag tönkrementem
az öngyilkosság gondolatával feküdtem és keltem hosszú ideig és azért mert a ygerekem olyan lett amilyen
bocs, de hasonló cipőben járunk és magamra vettem
Kikérem magamnak hogy azt mondja hogy nem szeretem a gyerekem! Milyen jogon gondolja hogy nem tettem meg mindent?Miért tör pálcát a fejem felett?
Amikor engem,téged ,mást minősít akkor hol az a kurva nagy szeretet amiről beszél?
Nem bántjuk csak érvelünk :-)
El kellene fogadni, hogy egy recept nem jó minden betegségre.
Függő és függő között nagy különbségek vannak. Van aki beismeri, hogy segítségre szorul, de sajnos olyan is van, aki soha.
nem-nem ne bántsátok, érdekes, amit mond, de nem orvosság az én bajomra.
lehet, hogy egy másik szituban ez megoldás lenne, de ezen mi már túl vagyunk.
ha nem olvasta a naplómat, jogos amit ír, mert nem látja a mélységeit az ügynek.
Nem csak a lelkük a megélhetésük is veszélyben van
Külön külön is gáz, de így együtt meg pláne
Oké, kiszállok ebből a beszélgetésből.
Nem értelek benneteket, de nem is akarlak már egyikteket sem megérteni.
Szívtelenek vagytok!!! S ha ezek után még valaki azt merészelné mondani, hogy miután becsukta a gyereke mögött az ajtót még imádkozni is kezdett érte, elküldeném a teltházas helyre....
A gyermekét az ember nem arra a 18 évre kapta, amíg az a felnőttkort el nem érte, hanem az élete végéig. Aki ezt nem fogja fel, az nem érdemli meg, hogy gyereke szülessen!!!
Ezek szerint az sem rázna meg különösebben, ha pedofil lenne a gyereked, vagy rablógyilkos. Mert amíg valaki csak a saját életét teszi tönkre, az OK. Az Ő választása, saját magát úgy rombolja mindenki ahogy akarja. DE, amikor másik 4 embert nyomorít meg lelkileg, anyagilag, vagy esetleg testileg... az már nem OK.
A másik kettő nem az ő gyereke? Azok lelkével ne törődjön?
Én nem lökném ki az utcára pusztán azért, mert felnőtt.
Ha elköltözne a barátjával mondjuk, és összevesznének, bármikor visszajöhetne. Ez a normális.
A Te eseted ne hasonlítsd össze, mert Te nem éltél olyan züllött, a testvéreire veszélyes életet mint ő, és én nem vagyok olyan szülő, mint a tieid.
ezt írod:
akiknek nagyon kicsúszott a talaj a lábuk alól, és kérik/elfogadják a segítségemet, azokat a szeretetemmel támogatom. Azt is, aki nem érdemli meg.
a kérik/elfogadjákon van a hangsúly-
Márti lánya NEM KÉRI ÉS EL SE FOGADJA
elfogadod a régi formájában?
Elfogadod azt is hogy képes az utolsó pár száz forintot lenyúlni otthonról, és nem érdekli hogy tE és a testvérei mit esznek
A gyermekeimnek az a legnagyobb értékük, hogy rám lett bízva az életük. Ezen nem változtat az, ha rosszat tesz. Önállóságra nevelem őket, de amíg legalább 10 nm lesz a talpam alatt, nem fogom őket SEMMIÉRT az utcára lökni!
Tudod, amikor apám és anyám elváltak, akkor már felnőtt voltam, s szolgálati lakásban laktam, ahonnan bármikor kitehettek. Megkérdeztem a szüleimet, ha megszűnne a lakáshoz a jogviszonyom, melyikükhöz költözhetnék. Mindkettő azt mondta, őhozzá nem, mert már felnőtt vagyok, álljak meg a lábamon. Az öcsém természetesen mindkettőhöz beköltözhetett, de tőlem csak a munkát várták el, fedelet nem adtak a fejem fölé.
Bár sem drogos nem voltam, sem alkoholista, de tudom milyen érzés az, amikor teljesen kitaszítanak. Amikor megszűnik a biztonság....
Talán nincs diplomám ebből a témából, de azok az emberek, akiknek nagyon kicsúszott a talaj a lábuk alól, és kérik/elfogadják a segítségemet, azokat a szeretetemmel támogatom. Azt is, aki nem érdemli meg.
Akinek van kleptomániás, hazudozó a közelében, az megtanul az értékeire vigyázni. Természetesen tudnia kell, hogy tudok a jellemhibáiról, de nem én javíthatom ki. Elfogadom a régi formájában is, de örülnék, ha megváltozna.