Négy angyal után van-e még remény? (beszélgetős fórum)

Ehhez kapcsolódva jutott eszembe Lux Elvira pszichológus neve.

Ő kifejezetten foglalkozik nem csak "meddő" párokkal, hanem olyanokkal is, akiknek nem marad meg a baba. Ha valaki tudja az ő világnézetét, személyét tisztelni, szerintem szuper a nő. Vagy valaki a tanítványai közül..

Szerintem is most egy kis fejben összeszedős szünet kellene, és lelki "kivizsgálás" is a testiek mellett..

Lux Elvira is sokszor leírta már, hogy pont az anyaság nehézségei miatt, aminek tudása rejtve bennünk van, nem maradnak meg a babák. Ennek semmi köze a tudatos érzésekhez, meg a gyerek őszinte akarásának. Csak a nő valahogy mégis "védekezik", fél valamitől, amiről maga sem tud.

Nem akarok okos lenni, ki merne ezt egy ennyi bajt megélt emberrel szemben, csak eszembe jutottak ezek a dolgok..

Szia!

Bocsánat ha már valaki írta előttem a gondolataimat, nincs időm most mindent visszaolvasni.

Én azt gondolom, ha nagyon-nagyon szeretnél babát, próbálkozz, de...

Kicsit most pihenned kéne, akár 1-2 évet, emelett pedig keresned kéne egy olyan nőgyógyászt, aki azzal is foglalkozik, esetleg kutatja is az okát, hogy miért nem tud valaki várandós maradni 9 hónapig. Aki elküld nagyhalom vizsgálatra, hogy az ilyen-olyan terhességhez szükséges szinted megfelelő e vagy be kell e állítani.

Más, tudom, hogy nem vígasztal, de nem 100%, hogy ha anya lennél, azt boldogságnak élnéd meg. A pocak, meg a síró csöpség a kezdet, de ahogy nőnek, sok nőt készítenek ki idegileg és lelkileg. Nem biztos, hogy nem e úgy jó, ahogy van, elképzelhető, hogy nem túl jó dolgoktól kímélt meg a sors 4-szer is, amit te életed rémálmának éltél meg, csak az anyaság sötét oldaláról valahogy senki nem beszél, vagy ír. Mindenhol csak azt hallani milyen jó is az, de nem feltétlen...

no ez mégis idement.

nem baj talán így jobb

kedves catrin

csak azért írok privátba, mert nem akarom, hogy kicsináljanak a fórumon.

Én vagyok akinek 2 szarvú méhe van.

Az első házasságomban a férjemnek nem lehetett gyermeke. Örökbefogadtunk 2 fiút.

Nagyon édesek voltak, picikék 9 évesen mindketten elhagytak(5 év különbséggel) Igazi anya után vágytak, és igazi nevüket akarták használni.Felörlődtem

Én akkor úgy éreztem megbuktam mint szülő, és még abban is kételkedtem, hogy jó anyja leszek e saját édes gyermekeimnek. Pszihológushoz jártam a kisebb örökbegyerekkel, mert pszihés nehézségeket örökölt, az édes szülőanyjától. Akkor nekem a pszihológus, félrehívott, és magától mondta. Remélem nem éli meg kudarcként, sajnos ez előfordul a vér szava megszólal.

Én elkövettem azt a hibát amit te nagyon tudatosan és okosan el akarsz kerülni. Mindenáron gyereket akartam nevelni, és nem tudtam hogy nem ez az út.

Belebuktam.

Ezt az üzenetet azért írtam neked mert egyetértek veled. Az örökbefogadás nem oldja meg a szülés saját csemete iránti vágyat.

Puszillak egy 2 gyermekes sokat küzdött édesanya.Sok sok sikert kívánok neked,és mielőbbi gyermekáldást.

igazad van! Mi 8 év után próbáltuk meg újra és sikerült! Addig úgy voltam vele, hogy ha egy tv műsorban koraszülötteket mutattak, vagy inkubátort, vagy lélegeztető gép zaját én több napig is képes voltam bőgni. Mikor ez elmúlt ( 8 év múlva) na akkor éreztem, hogy meg kell újra próbálni.

és nem mellesleg én is utáltam, azt hogy SAJNÁLLAK, egy idő után terhes

Részvétem a babák miatt. Olvasgattam ezt a rengeteg sajnálkozást, és szinte az ember ki van már tőle, meg ne haragudjon senki, de én is 3-at vetéltem, és amikor meghallottam, hogy sajnálom, már kivert a víz! Nem gondoljátok, hogy abba kéne hagyni????

Mi is voltunk rengeteg vizsgálaton a férjemmel, tetőtől talpig mindenféle vizsgálaton, nekem is volt átjárhatósági vizsgálatom, de azon kívül, hogy olyan volt mint egy mensis fájdalom hál istennek nekem nem fájt annyira, de mindenki másképp éli meg a dolgokat, és más a fájdalom küszöbe. Voltam cukor terhelésen is, negatív, genetikai vizsgálaton s voltunk, ott is minden rendben van. Férjemnek sperma vizsgálat, az is tökéletes! Mégis elvetéltem 3 babát, és a 3. után azt mondtam most már elég! Már eltelt rajtunk másfél év, de egyszerűen nem tudunk belevágni mégegy baba projektbe, egyszerűen nem megy. De azt tudjuk, hogy akárhogy is lesz akkor is lesz babánk. De most még nem vagyunk készek rá. Illetve én nem vagyok kész rá, mert akárhogyan is, de ezt egy férfi nem tudja igazán átélni, és csak velünk nőkkel történnek ezek a borzalmak. Persze a férfi is gyászolja a babáját, mert mégiscsak az övé is, de nem tudja igazán átélni szerintem... Aki akar vessen meg de akkor is ez a véleményem!!!

Szerintem csak akkor érdemes egy újabb baba projektbe bele vágni ha lelkileg fel vagy rá készülve. Addig semmiképpen se. De ez csak egy vélemény, mert tanácsot nem szabad adni. Neked/nektek kell eldönteni, hogy testileg, lelkileg készem álltok-e rá.

Meg fogom nézni az oldalt, mert úgy érzem, hogy minden átélt élmény számomra is erőt ad. Az örökbefogadást javasoltad, de ez az út nem az én utam. Nem tudom, hogy majd értitek-e a különbséget, de megpróbálom elmondani, hogy miért nem szeretnék örökbe fogadni. Lehet, hogy valaki ezért elítél, de a környezetemben vannak gyermekek, akik nevelését figyelemmel tudom kísérni, van két unokaöcsém, akiket imádok, és akikkel annyi időt töltök, amennyit tudok. Tehát nem a gyereknevelésre vágyom.

Én gyermeket szeretnék szülni, egy olyan gyermeket, melyben a saját és az általam legjobban szeretett ember génjei keverednek. Átélni azt a csodát, melyben a fogantatástól kezdve a születésig átélhetem a varázst, az első pillanattól kezdve velem lehet Ő, akinek én adtam életet.

Én nem hurroglak le. A természetes gyógymódok híve vagyok, már a kezdeteknél próbálkoztam teákkal (palástfű/cickafark felváltva). Az első baba elvesztése után még egy méregtelenítő kúrát is végigcsináltunk a párommal.

Lehet, hogy sokan nem hisznek benne, de a második vetélésem után, mivel annyira mindent meg akartam tenni, kineziológussal is beszéltem. Csinált oldásokat, adott tanácsokat, változtassak a hozzáállásommal, higgyek! És én így tettem. Hittem, hogy majd a következővel minden rendben lesz. Sajnos nem így lett. A kapcsolatot a mai napig tartom vele, beszélünk róla és az ő utolsó tanácsa az volt, hogy el kell, hogy engedjem. Nem szabad erőszakkal akarni, mert lehet, hogy sikerül, de nem lesz egészséges. De a hitem még mindig erős, azt nem hagyom, hogy elvegyék, nem hagyom, hogy megtörjön a sors, mert hiszem, hogy ha nem is egy gyermek az én sorsom, akkor meg fogom találni a célt másban.

Gratulálok a cikkedhez, szívszorító, megható.

Erőt adhat sok nőnek aki ebbe a helyzetbe kerül.

Nagyon erős nő vagy egy szerető társsal az oldaladon és ez nagy kincs. Szinte mindent leírtak amire gondoltam, egészséges babát/babákat kívánok.

Menj el bibócska oldalára. Olvasd el a cikkeit, naplóit, szerintem onnan sok erőt tudsz meríteni.

Én is azokkal értek egyet, akik valamilyen genetikai összeférhetetlenségre gondolnak.

Jó lenne tudni, hogy pici angyalkáid milyen neműek voltak. Ha azonos, akkor lehetséges, hogy csak az ellenkező neműt tudod kihordani.Van ilyen, a nővérem is elveszített két fiút, a lánya makk egészséges.

Én nagyon szorítok Nektek, de a helyedben elindítanám az örökbefogadást.

Próbálj lelkileg erősödni, ehhez adna szerintem segítséget egy örökbe fogadható babára való várakozás. Kedvenceim közé raktam ezt a fórumot, szeretném, ha találkoznánk itt majd folyamatosan, s azt, hogy egyszer nagyon jó hírekkel jöjj ide.

még egy dolog ami eszembe jutott. Nálam a vetéléseket a rendellenes méhem okozta. Nem volt méhüri vizsgálatod, esetleg egy picike kis sövény is okozhat vetélést, mert ha valami rendellenes belelóg ugymond a méhedbe akkor az arra vagy a mellé tapadt terhességnek nem jó a vérellátása.

Nekem kétszarvú a méhem. de a terhességeket amit végig hordtam 37 hetes volt a legkevesebb.

Ez is bizonyítja, ha jó helyen van nem okoz gondot a fejlődésben.

Annyira de annyira szeretnék segíteni.

Mindent kipróbáltam.

Van a kínai ginzeng ampulla amit szedtem méregtelenít, és a méhpempő keveréke a méhnyálkahártyát erősíti.

Ez nem káros nem gyógyszer nem veszítesz semmit, és nem hajlamosít hízásra. egy doboz kb 800-1000ft körül van.

A másik amit csináltam, hogy napi egyszer 20 percet fejen álltam.

Ezt is úgy tanultam, mert az egész belső szerved, elmozdul amegszokott helyzetéből. Ezáltal a vérkeringést igencsak beindítja. ezt sokáig csináltam.

Most újra ezt teszem, mert van egy kis rendellenes vérzésem, a méhem miatt.

Kérlek ne vedd tolakodásnak, csak segíteni szeretne itt mindenki

nagyon nagyon kívánom neked hogy minél hamarabb átéld a csodát.

Ugyanúgy sok vetéléssel a hátam mögött, + 2 gyermekkel olvastam most a cikkedet, és igencsak átérzem amit átélsz nap mint nap.

Kívánom neked, hogy minél hamarabb ringathasd életed értelmét.

Szia

Nagyon sajnálom amit át kell élned.

Nekem van egy gyönyörű 1,5 éves kislányom...nehezen jött össze,tesót szerettünk volna mihamarább 1év után jött is volna...ikrek,amiről álmodtunk,de 10.héten elhaltak:(((én ezzel az egyel is nehezen birkózok meg:(((hiába van itt a kis csodám a lányom...mégis ugyan úgy érzek mint te ha kisbabát látok.Most újra próbálkozunk,de ha nem sikerül vagy még egyszer elmegy én nem tudnám még egyszer végig csinálni:(ez biztos azért van mert már itt a lányom.

Akinek nincs babája szerintem tegyen meg mindent mert megéri!ha meg lelkileg nem fér bele,akkor még mindig ott az örökbefogadás.

Szívszorító, amit leírtál! Nagyon sajnálom, de tudod a remény hal meg utoljára! Én azt mondom, vizsgáltasd ki magad több orvossal is, és kívánom, hogy egy gyönyörű egészséges kisbaba felejtesse Veletek ezeket a fájdalmakat, amelyeken túl vagytok!

Sok sikert!

Rettenetes fájdalom lehet/lehetett a babák elvesztése.

Minden képpen menj el orvoshoz aki mindent meg vizsgál.Sikerülni fog ne add fel!Remélem sikerülni fog nektek.

Meg nem akarok durvát és butát írni, de oka van, amiért elmegy.. valami nem jó neki!

Ez is segíthet, hogy esetleg lelkileg könnyebben fel tudd dolgozni. De biztos eljön majd az az idő, amikor minden rendben lesz!! :) Szívből kívánom!!!

Köszönöm a hozzászólásokat, próbálok erőt meríteni belőlük. Ilyenkor mindig feléled a remény, a remény, hátha a következő. Miközben a sorokat olvastam, azt éreztem, hogy az én esetem szinte eltörpül az általatok írt 9-13 eset mellett. Minden tiszteletem azoké, akik még így ki tudtak tartani. Az orvostól kérdeztem (mert a párom ettől fél a legjobban), hogy engem fizikailag mennyire viselhet meg a többszöri vetélés, művi befejezés. Azt mondja, hogy a szervezet felépül, ezeknél általában a lelki fájdalom, ami nehezen gyógyul. Én is így vagyok. Az utolsó terhességemnél már azt mondtam, hogy örülök, hogy rosszul vagyok, nem érdekel, hogy fáj, kilenc hónapot inkább végig szenvedek, csak egészséges babám szülessen. Igen, testem azóta meggyógyult, a lelkem viszont szenved . Még mindig.

Mikor a tévében minden reklám kisgyerekkel van teli, mikor a hazautam a játszótér mellett vezet el, mikor a szomszédban két hónapos kisfiút hallok gőgicsélni. Ezekre milyen gyógyszer van?

Tudom, hogy most ki is vagyok élezve ezekre a dolgokra, de nagyon nehéz.

A genetikai vizsgálat eredménye már megérkezett, semmi rendellenességet nem találtak, még várunk az immunológiára. Hátha ott még akad remény!

Hm... :((

Mindenképpen egy teljes kivizsgálás mindkettőtöknél.. hallottam olyanról, hogy valakik genetikailag nem passzolnak össze, ezért nem sikerül a gyermek sem.

Ha nagyon szeretnétek babát, lehet érdemes lenne megpróbálkozni örökbefogadással és esetleg az mellett tovább próbálkozni..

Szorítok, hogy egyszer sikerüljön kihordanod egy egészséges babát!!! Kitartás és maradj továbbra is ilyen erős, mint amilyen vagy!!

Nagyon sajnállak, mert engem még egy vetélés is nagyon megviselt. Nyilvánvalóan nektek kell eldönteni, hogy vállálkoztok-e mégegyszer, de minden esetre adj egy kis időt magatoknak, míg testileg lelkileg felépülsz egy kicsit ezekből a borzalmakból.

Viszont, ha azt akarod, hogy esélyed legyen egy következő terhességre, akkor ezt a nőgyógyászd most rögtön felejtsd el és keress egy hozzáértőt. Ez a valaki biztosan nem az.

MIN. a 3. terhesség után, ha nem előbb, el kellett volna küldeni-e téged immunológiára, genetikára, trombofiliára, hiszen már a történet felénél nyilvánvaló volt, hogy nálad v. a férjednél valami biztosan nem jól működik. Lehet, hogy egy részletes szűrővizsgálattal rengeteg szívfájdalomtól menthetett volna meg téged. Mellesleg, abortusz után azt ajánlani valakinek, hogy probálkozzon rögtön, ménkű nagy sötétségre vall. Egy következő terhességnek nagyon nem jók az esélyei, ha az előző befejeződése után kevesebb, mint 3 hónappal keletkezik. Úgyhogy, még ha nem is akartok egyhamar újra próbálkozni, akkor is menj el egy rendes kivizsgálásra, valaki másnál.