Miért probléma, ha egy állat- kutya/macska- nem emberként, hanem állatként van kezelve?! (beszélgetős fórum)

Nincs fialás,nálunk kérlek,felelős állattartás van :)

A 3.cica is amint eléri a kort,megy ivartalanításra.

Sőt! A sertésnek majdnem olyan jó esze van, mint pl. egy okos majomnak, stb. stb. Egyszerűen nem könnyű átverni, vagy hasonló, meg valóban meg lehet tanítani sok mindenre....

... attól az még sertés marad, és nem hiszem, hogy családtagként kellene kezelni...

... az elefántok is igen intelligens, okos állatok, mégsem hiszem, hogy a konyhámba engedném....

nyanyazázik.... XDDDD

Egyetértek veled egyébként. Nagyon szeretem az állatokat, sok állatunk is volt, mindenféle, de véleményem szerint az állatot állatként kell kezelni. Ez nem jelenti azt persze, hogy nem kell mindent megadni neki, amire szüksége van ahhoz, hogy megfelelően legyen vele foglalkozva, ellátva stb.

Nagyon szeretjük az állatkáinkat,nálam nagyobb állatbolond nemigen van,de...

Nem kezeljük sem emberként,sem gyerekeinkként őket,mert hálistennek vannak igazi gyerekeink.

Ahol már gyerekpótlékként kezelik az állatokat,lásd,pl.celebek én azt nem tartom normális dolognak.Nem eszünk velük egy asztalnál például,pedig látom hogy divat.Na nálunk nem :)

Az ember neveli, terelgeti a gyermekeit, vannak határok, keretek, szabályok! Ez így normális!

Az állatok esetében ennek hatványozottabban kellene működnie, MIndEnkinél!!! Akkor talán nem lenne ennyi kutyatámadás!

Persze gyerekként, -neveletlen gyerekként is,- lehet állatot tartani, de akkor nem kell csodálkozni, ha a saját gazdinak, odakap, odamar, odaharap a kutya, vagy esetleg még 'gyilkol' is!

Nem probléma, csak nehéz megállni, hogy az ember ne tutujgassa őket. Valahogy a kutya is elő tudja hozni az emberből a szülői ösztönöket és sokszor átesik az ember a ló túloldalára, ha akarja, ha nem.

Először magunkkal kéne következetesnek lenni, ahhoz, hogy az állatainkkal is azok legyünk. Itt a fő probléma. :)

Egyébként az a jó gazda, aki kutyaként kezeli a kutyát.

Egyetértek!

Amíg kertesben laktam, nekem is volt kutyám. Bár megkapott mindent, és még foglalkoztunk is vele naponta, órákat stb. stb. de tudta, hogy "hol a helye!"

De hát ide is betört nyugatról nemcsak az ideológia, hiszen láttam már olyat is a tv-ben, hogy házi kedvencként a disznót tartották, és a vetett ágyban aludt.... (milyen finom kis kolbászka van/lenne belőle!!)

Bevallom egy fórum kapcsán indult ez a fórum! ;-)

A hölgy leírta, hogy a kutyának 'hol a helye' a családban, meg a kutya nem ugrálhat a bútorokon, a hálószobába nincs bejárás! (elkülönítik éjszakára)

Erre valaki megjegyezte, hogy nem lenne nála kutya!

Nem értem.. Csak az a jó gazda aki nyanyanyázik a kutyának, egy ágyban alszik vele, nyalogatja, gyerekpótléknak használja!?

Aki nem így tesz, hanem állatként kezeli a kutyát, van falkarend, neveli, foglalkozik vele, már szar gazda, csak mert nem engedi be az intim szférájába?! (ágy, hálószoba. Stb.)