Mernétek gyereket szülni 37 évesen? (beszélgetős fórum)

Én szültem 22,24 éy 37 évesen,és talán szülök még,mielőtt betöltöm a 40et.

22-24 évesen is érettnek éreztem magam a gyermekvállaláshoz,és 37 évesen sem gondoltam öregnek magamat.Remélem,legkisebb gyermekünk sem "egykeként" fog felnőni a bátyjai mellett.

lehet, h szokatlanul hangzik, de engem most semmi más nem érdekel azon kívül, h szakmai téren kiteljesedjek, találjam meg az utamat.

elégedett legyek magammal ebből a szempontból. legyen valami stabil az életemben, ne féljek a holnaptól.

bizonytalanságban, egy akármilyen állás mellett nem szülnék gyereket.

fiatal is vagy!

h őszinte legyek, ahogy elnézem magam, a te korodban talán bevállalnék egy gyereket, előbb nem.

én nem tudom elfogadni ezt a felfogást, miszerint huszonévesen már szaporodni kell, mert kifutsz az időből.

mintha semmi másról nem szólna az élet, csak erről.

DE,egy 24 éves még fiatal.

Én 26 évesen szültem,és még fiatal voltam a feladathoz!

A világgal,Jones.

Mert ha egy 24 éves nem fiatal, akkor én mi vagyok? Őskövület?Dinoszaurusz?

Hát bocs,kedves mindenki,én még fiatalnak érzem magam 34 éves fejjel!

(Amiből jobb napjaimon ötöt letagadhatok!:))

Én biztosan. Ahogy kinéz a helyzetem,annyi is leszek, mire gyereket szülhetek.

34 vagyok amúgy.

egy 24 éves nem fiatal?

jézusom, velem van a baj v a világgal?

Az biztos,hogy egész más 22 ill 24 évesen szülni,mint 37 évesen (szülni és nevelni is nagyon más ,legalábbis nekem).

Viszont ha újrakezdhetném,ugyanígy csinálnám.Vállalnék "korán" (relatív) és "későn" is babát.

Amikor a nagy fiaim születtek,sokkal másabb dolgok foglalkoztattak,mint most.Ezt nem kell feltétlenül CSAK a szülésre és gyereknevelésre érteni,hiszen másként gondolkodik egy huszonévesés egy harminc-egynéhány éves ember...

Én nem mondom ezt. De abban egyetértek, hogy valóban más.

De szerintem meg éppen azért szép ez, mert sokminden változik, de a szeretetünk a gyerek iránt ugyanaz, legfeljebb a kifejezési mód változik.

Az egyetem alatt szült babáimnál pont a pörgés, a kis deviancia volt jó, ahogy mentünk haza az éjszakai buszon az egy éves lányommal az egyetemi alkotónapról, a későbbieknél meg a nagyobb nyugalom volt jó. Viszont a nyugalom mellé sokkal nagyobb görcsölés is járult dolgokon, amiken annakelőtte soha nem problémáztam volna.

Viszont azért ha 35 éves korom előtt nem szültem volna, azért nehezen lett volna négy gyerekem...

gratulálok :)

nekem a nagyobik fiam 3 éves, a kicsi 1 és idén már a 43. töltöm, egyáltalán nem gondolodtam a koromon amkor bevállalatam őket, mert akartam és imádom is mindkettőt :)

Pont azért csodálatos ez, mert megvan minden korban a szépsége. Igen, huszas évek első felében szült gyerekeim nekem is azon nőttek fel, hogy anya tanul, mint állat, meg kaparunk, dolgozunk. Őket nem kell külön arra nevelni, hogy az életben meg is kell dolgozni a dolgokért, meg tanulni kell. A lányom azért is jó tanuló, mert azt szokta meg, hogy az természetes, hogy otthon tanulunk. Mindenki. Még anyámat is látta tanulni, ahogy 53 évesen csinálta a szakértői papírját. Aztán akkor már egész nagyok voltak, amikor az apjuk megcsinálta a szakmunkást. Dinamikusabb, más volt akkor az életünk, de semmivel sem rosszabb, mint később..

Most a második két gyerekemmel már más, már én se tudnám elképzelni, hogy annyit kaparok mellettük, meg hogy még éjjel is rajzoljak. Mert más korban más van. Nekik már evidensebb, hogy "vannak dolgok", nekik többet kell papolni arról, hogy ezek nem magától vannak. Viszont nyilván nyugodtabbak vagyunk, szabadabban osztom az időmet.

Amíg a nő képes szülni, addig az életet is meg tudja oldani mellette. Persze egy jó társ nem árt ebben.

Ez így van. Tudjuk, hogy ezért van.

Csak azért van más út, más szemlélet is, ami azért pláne a középpolgártól felfelé nem kizárható, és sokszor a szemléletváltás is segíthet.

Szép-szép, hogy nyugaton mi van, csakhogy ott a nyugdíjból is gond nélkül lehet bérelni, itt meg jó, ha a nyugdíjból fenn lehet tartani, ami van, nemhogy még bérleti díjat is fizetni.

Ezért törekszik itthon a többség arra, hogy amíg aktív korú, legalább a saját fedelet megteremtse a feje fölé. Nem kéne egyből "magyar hülyeségezni" szerintem, hanem előbb gondolkodni.

Fiatal vagy, s a baba még jobban meg fog fiatalítani!

Ha jól olvastam, az elején, van már egy 17 éves lányod, persze nem könnyű elölről kezdeni mindent újra, de nagy ajándék egy egészséges kisgyerek, a legnagyobb ajándék az életben!

Sokan ebben a korban szülnek manapság először, probléma mentesen. Ráadásul különböző terhességi védő-vitaminok vannak ma már, azok nagyon jók.

Fiam osztálytársának anyukája akkor szült, amikor a két lánya már férjnél volt, 43 vagy 45 volt, nem emlékszem pontosan, de egészen megfiatalodott, komolyan! Jót tett Neki.

Én már nem vágnék bele.

Most vagyok 45 ,felnőtt 20, 23 éves gyerekeim vannak..Így pont jó.

Viszont egy kolléganőm második házasságában,37 körül besikerült a baba,hasonló korú,mint én és most első osztályos a kisfia....Azt mondta,ha a kora miatt nem lenne egészséges a baba, nem tartaná meg...De szerencsére egészséges lett...

Mindenki akkor szül amikor tud és szeretne:)

31 múltam és egy jó pár évig nem is szeretnék babát egyéb okok miatt.Ha megmarad a terhességem(több volt de nem maradt meg)akkor 28 éves körül szültem volna.Előbb semmiképp nem szerettem volna még addig éltem.Bár most is úgy érzem még élni kell ezért is várok ezzel:)

Lehet,hogy ebben igazad van,bár akkor én vagyok az ellenpélda ;)

A két nagyfiamat 22 és 24 évesen,a kicsikémet 37 évesen,idén áprilisban szültem <3

Mindhárom baba tervezett volt,bár a legkisebbet kicsit előbbre terveztük,de sajnos volt előtte 3 sikertelen terhességem is :(

Még talán igen. De ez az utolsó időpont!

Én 23 és 27 évesen szültem. JÓKOR.