Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)

Na nekem sem volt se fásli, se homokzsák, se jég, de még szobatársam sem volt.

Meg ez a harminc, meg tudomisén mennyi vérhigító injekció is érdekesség számomra, összesen 7 db-ot kaptam, azt mondta az orvos, ha valaki eleget mozog, nem kell több.

De ebből a hétből is 3 úgy bebumszlisodott, hogy a vállamban még az egyik helyén most is egy icipici csomó van. Pedig kedden voltam 6 hetes műtött.

Fájdalomcsillapítót még itthon is ettem, szükség szerint, erre is azt mondták, hogy ha kell, akkor kell, mert a fájdalomérzet hátráltatja a gyógyulást.

Nálunk mindenkit kiütöttek morfiummal a műtét napján, utána meg ment infuzióba a voltaren-szerűség.

aztán mikor szerencsésem kiráztam a kezemból egy branült (egy erőteljesebb karsuhintáskor kirepült a kézfejemből:-) )akkor meg már csak dréazséban.

első nap csak algopiryn...nem hangzik túl jól.

A homokzsak nagyon jó érzés volt. Ahogy magamhoz tértem már vették is le, hiába tiltakoztam!

A szurit már a műtét utáni második napon velem adattak be. Combba tanították. Szerencsére a 30 ból csak három lett csomós.. De szörnyen kék-zöld volt mindkét lábam!

Semmit. De emlékeim szerint mások sem.

illetve hát a fájdalomcsillapító morfiumot.

Ezek szerint te viszont igen. Lehet.hogy jó lett volna, mert maga a seb nem fájt, ellenben az egész hasam bell igen. És érdekees volt érezni, hogy szépen óráról-órára húzódik le e fájdalom és a végén már csak ott fájt, ahol a drain-cső volt. az viszont szúrt, mit a fene, de hamaar ki is vették, mert sokat panaszkodtam rá és szerencsére nem volt sok sebváladék. Igy csak egy naig boldogított a drain-cső.

Én nem foltosodtam be tőle,de írtózok a tűtől.Itthon sem mertem beadni magamnak,a gyerekeim szuriztak.

Viszont,ahol a branül nyomta a kézfejemet,ott még mindig van egy pukli,ráadásul jól be is ütöttem az ajtókeretbe,olyan,mintha bedagadt volna az ér,és q...ra fáj!

Mik nem vannak...homokzsák.:-))

Nálunk is mindenki karba kérte, mondták a nővérek,hogy okosak vagyunk,mert hasba adva nemfáj, karba adva meg csíp és lilul. Ennek ellenére miis úgy voltunk vele, hogy has közelébe még csak viccből se próbálkozzanak semmivel..-))

Lett is pár lila foltom a karomon, de kit érdekel?! :-)

Végső elkesserédemben bekentem sikosítóval....mintha most jobb lenne..

Ez esetben máris a hormonhiány jelentkezett.

(vitte a cica a két petefészkemet is)

Bennünket nem műtét másnapján állítottak talpra!Du. fél 1-kor hoztak ki a műtőből,este 10-kor mondta a nővér,hogy mindjárt lemegy az infúzió,leveszi a homokzsákot a hasamról,és megyünk zuhanyozni!Hogy hova kívántam,azt nem írom le,de rögtön megállapítottam,hogy vmi baj lehet a fejével!

És lássatok csodát,piszok jól esett a tusolás,és utána át is kísért a szobámba.Fásli nem volt,csak az az átkozott vérhígító!Azt hitte a nővérke,hogy böködheti a hasamat,de mondtam neki,hogy annak elég baja van szuri nélkül is,és végül kialkudtam mindegyiknél,hogy karba adja be!:))

Nekem nagyon ég,fáj , húz ott lenn valami...nem tudom mi

Már mosogatom magam kamillával, használom az ajánlott húvelykúpot, iszom a rengeteg vízet aszkorbinsavval, szedem a remifemint(tudom, persze, hogy az nem azonnal hat), de nagyon rosz. Teljesen elrontja a közérzetemet.

Ráadásul pisilés végén érdekes, hogy nagyon fáj, előszőr lent, aztán egész a mellkasomban érzem a fájdalmat.

Tudtok valamit mondani? Tapasztalatok?

(dokit hívtam tegnap, őmondta a kamillás lemosást és ha nem múlik, akkor vissza hozzá.De ő nem nőből van,lehet, hogy töletek még megtudok valamit)

Milyen fásli???

Nálunk is az volt - meg én magam is arra törekedtem, hogy - húzzuk ki magunkat.

Műtét másnapján hajnalok hajnalán toltak ki minket mosakodni és utána mondták: innentől önellátóak vagyunk.:-) Mert persze az éjszakás növár dolga volt az, hogy tisztán, frissen adjon át mindenkit a nappalosoknak.