Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)

Köszi szépen az együttérzést.

Nem tudom, hogy ol és hogy sikerült. Kézenfekvő lenne, hogy a kórházban, de azért nem mernék rá megesküdni.

Ó, te szegény!

miért nem altattak? Nem voltál altatható?

(nekem is felvetették ezt a lehetőséget, de miután nem ugrottam az ötletre, maradt az altatás)

sziasztok....most annyit talán bírok, h leírom a dolgokat...

Szal... nov 27.-én kedden feküdtem be délben...és délután vizsgálatok voltak és este lett mire meg kaptam a vért, szerdán kellet menni az aneszteziológiára..és a többi pihivel telet el, majd délután 15.-től kezdődött a műtéti felkészítő finomságok..... beöntés és stb...

A nagy nap..Nov. 29. csütörtök a MŰTÉT napja!!!!! kb 10 óra körül került rám a műtét én voltam a második műtött páciens... :-))))

Gerincérzéstelenítéssel , és hüvelyen keresztül történt a műtéti beavatkozás!

A műtét végén elmondta a dokim,, h a MÉHET, és a bal oldali petefészket kellett kivenni....ez utóbbi nem volt a pakliban, de sok volt az összenövés, és volt rajta cysta is.....így az mellet döntött , h azt is eltávolítja..

Kb bő 1,5 órás volt a műtétem!

Az elején mikor már a műtős ágyon voltam, be pánikoltam 1 kicsit, mert a plafonon volt olyan valami tükörszerű féleség, és ahogy már ott feküdtem, minden részem visszaköszönt a képemben, hááááát nem volt 1 jó és szép látvány......megijedtem....és azonnal kértem, h valamit csináljanak vele.... :-) de mondták el lesz takarva és oda is tettek 1 vas valamit és rá olyan szép divatos zöld lepelt!!!!! hurrá....

Majd fokozatosan éreztem, h teljesen lezsibbadok....és a derekamtól lefelé nincs semmim... :-((((

ééés mondták, h majd kapok 1 szurit amitől lehet aludni is fogok 1 kicsit, de min. kábult leszek, h ne hlljam a hangokat és ne legyen zavaró!!!!!

Szal el is szunyáltam..... mikor észhez tértem... már a vége felé járhattak, és nem sokára már oda is jött a dokim, h minden rendben volt és készen van, és elmondta a tényeket.....

Majd az utómunkálatokat a többiek fejezték be rajtam..... hahhhaaha...

éééés levették a zöld lepelt és újra elém tárult mindenem áááááá nem tetszet a felhozatal.... de akkor elég kábult voltam ahhoz, h azzal foglalkozzak.... :-))))

ééés mint mindig velem mindig történik valami szarság...

Képzeljétek el... ugye abszolút nem éreztem a derekamtól lefelé semmimet...ééés lábak ugye magasba...és jött a műtős fiú...ugye majd ő tesz át a másik ágyra.....éééés... a bal oldali lábtartó hamarabb leesett mint kellett volna és az én lában mélyrepülésben zuhant lefelé mint 1 rongy darab...... :-(((((

ééés a pasi elkapta az alján, és ráhajintotta a karjára mint 1 darab rongyot... én azt hittem ott ájulok el...... :DDDD - megszólaltam persze..... te jó ég az miiiiii??? csak nem az én lábam??????

erre a pasi.... - " ne féljen nem cseréljük ki másikra!!!" - kedves mi?????,

utána már tartotta a lábam, és szedte szét a másik lábtartót, és ott már vigyázott, h az ne szenvedjen mélyrepülést!!!!!!

A bal combtövem a mai napig kegyetlenül fáj..... azt mondják, valszek jól beüthettem valami vasba, és a súlyától is ép elég, h meghúzódjon az izom..... :-((((

miért e.... mindig van valami.....

De NE TUDJÁTOK MEG MILYEN FURA VOLT LÁTNI MIKOR AZ ÉN LÁBAMAT ÚGY HAJUGÁLTA MINT 1 DB RONGYOT.... vagy is hát én nem éreztem semmit... csak a láthatóság miatt volt így..

Utána Örző szobába kerültem másnap reggelig, ahol monitora voltunk téve, és a vérnyomást is mérték folyton...

Hát nagy szenvedések következtek...mikor ment ki a zsibbadás hatása....jöttek a keménnyebnél keményebb fájdalmak, görcsök....és szenvedtünk rendesen.... 4.-en voltunk 1 szobába.

Éjszak pedig nekem még bónuszként következett a sav, majd az epe hányás....úgy megkínzott, h azt hittem ott pusztulok el....

De megéltem a reggelt.... alig aludtam pár percet.... és reggel menekülve a saját lábamon hagytam el az őrzőt, a jobbulás reményében!!!!!

Azért innentől fogva minden percre jobban voltam..... igaz még nem volt happy.... de lényegesen jobb...

A görcsök és a fájdalmak kínoztak, de addig meddig, h már egyre kevesebb van és a

VÉGÉN ÉN FOGOK GYŐZNI!!!!!!

SZÓVAL ENNYI A MŰTÉTEM ÉS AZ UJJÁ SZÜLETÉSEM TÖRTÉNETE!!!!!

Bocsi, ha valakinek nem tetszik benne valami.... :-)))) de ez volt fehéren feketén... és ennyi... :-))))

majd jövök.... :-)))

Én már azanp is kimentem, de én családi házban lakom, úgyhogy nem nagy kíhívás.

alapvetően a műtét miatt azt hiszem nem lett volna semmi bajom: a kórházban is lépcsőztem már, de persze nem emelek, nem hajolok.

Figyeld a testedet, az megmondja mit lehet és mit nem. Semmit ne azárt csinálj, mert elvárják vagy mert úgy illik , hanem csak akkor, ha úgy érzed, hogy tkp. szívesen megcsinálnád. Utána meg a jól megérdemelt pihenés.:-)

Ne haragudj, nem emlékszem arra, hogy a petefészekek is vite-e a cica vagy sem, de ha igen, akkor még az ebből adódó kellemetlenségekkel kell számolni. Ami viszont szintén nagyon emberfüggő.

Jó lábadozást!

Köszönöm, nagyon kedves vagy.

A lázzal még kínlódom (de az már szerintem jó jel, hogy nem hidegrázással megy fel, hanem csak úgy simán)és hát a közérzetem elég, magyarul megmondva: szar. fáj a fejem, hányingerem van fáj a vesetájékom...de legalább nem fáj a pisilés.

nagyon örülök hogy egy picit is jobb.a műtét is elég lenne önmagában nem hogy még plussz probléma adódik.hamar rendbe fogsz jönni meglátod.

sok szeretettel kívánom hogy mielőbb nyerd vissza a régi önmagad,vagy még jobbat mint előtte volt!

Megpróbálom röviden leírni a történteket.

Múlt szerdán 10.15-kor vittek be a műtőbe. Nem tudom pontosan mikor vittek az intenzívre, de kb. bő kér óra elteltével. Annyira kiütött az altatás, hogy most először semmilyen emlékképen sincs a visszaútról. Délután 4 körül a férjem szorongatta a kezem, de még ekkor is állandóan bealudtam.

(Előző este hashajtóbogyó, nyugtató. A műtét reggelén szintén nyugatató.)

Hát a műtét utáni reggelt kihagytam volna szívesen. Az első felűlés nekem nagyon nehéz, az ájulás környékez rendesen. De megvolt. Valamivel később már vánszorogtam vissza a helyemre. Három drén csövem volt. Kettőt két nap múltán, egyet a harmadik napon szedtek ki.

Ezután már sokkal könnyebb volt minden.

Nem fájt a hasam, csak aludni nem tudtam, szinte egyáltalán. Soha nem szedek nyugtatókat, lehet azok kavartak meg.

Itthon már sokkal könnyebb a regenerálódás.

Szeretném kérdezni, Ti mikor mentetek ki friss levegőre?

Itthon tudatosult bennem, távozáskor nem mondtak semmit, mit tegyek, ill. mit ne.

Mivel déletőttönként egyedül vagyok, raknom kell a tűzre, de mindent bekészít a férjem.

A lábadozóknak gyógyulást kívánok! A gyógyultaknak óvatosságot és sok boldogságot! :-)))

köszi, most még éjszaka lázas voltam, meg jártam ki pisilni és fájt a vesetájékom, de most mintha már jobb lenne.

Vigyazzatok magatokra, mert egy ilyen plusz betegség háááát...szóval nagyon rossz.

Kedves Nino! köszönöm a biztató szavakat reménykedem így lesz és még nem jön újabb probléma.

Sokat segítettél segítesz a biztató szavakkal. Az elmúlt hónapokban megtanultam ilyen öreg fejjel, hogy kevés az igaz barát. Sokszor egy jó szó is segít. Már egy kezemen meg tudom számolni Őket, persze én nem ennyinek segítettem. Köszönöm Éva

:-))))))))

Minden rosszban van valami jó, azt mondják .

Bocsi, hogy kicsit még magamhoz ragadom a szőt, de valahol el kell mondanom.

szóval: én azért nem vagyok biztos ebben a vesemedence gyulladásban, mert amikor 15 évvel ezelőtt az volt, akkor kitenyésztették a bacit és az alapján kaptam az antibiotikumot fél éven! keresztül. Persze nyilván ennek is vannak sulyosabb és kevésbé súlyos fokozatai.