Létezik, hogy elmúlik a szexuális vágy? (beszélgetős fórum)

Jó reggelt!

Nem akarlak elkeseríteni, sem olyan tanácsot adni, amelyet megfogadsz és megbánod - és olyat sem amelyet ha nemfogadsz meg pórul jársz.

A magánvéleményem az, ha egy ilyen állapot három éve tart és az egyik fél türelmesen vár, hogy majd jobb lesz akkor cca. 2 év múlva meg lehet újítani ezt a fórumot ugyanezzel a problémával.

Az aszexualitás kialakuláűsa magyarázható depresszióval, hormonváltozással és stressz is okozhatja...szervi baj is, az valóban komoly.

De sajnos alapvetően a lustaság és az önzés okozza és nem is igazán életkor függvénye.

Az egyik baj aikor valakinek "beáll" a családi élete azaz gyerek, lakás, kocsi, munka...sok minden sztenderddé válik. A nő már nem nő és a férfi sem férfi - ahogyan a gyerekek is, apának és anyának szólítják egymást és a szexuális érdeklődés felületessé válik.

Ami addig vonzó lezserségnek, vagy jópofa szokásnak tűnt ezután trehány viselkedésként, vagy modortalan, sokszor kifejezetten ellenszenves viselkedésnek tűnik.Ugye ismerős...

Én ezt 3 alkalommal tapasztaltam és éltem át, holott akkor negyven alatt voltam - közöttük volt 25 éves, elvileg fiatalos csaj is - persze kibújt a szög a zsákból.

Sosem értettem, ha én hajlandó vagyok apró hétköznapi áldozatokat meghozni és a kedvében járni, akkor miért tart taszítónak? Ráadásul a szex nem csak a férfi időtöltése csupán, attól azért mélyebb dolog - sokan alábecsülik a jelentőségét.

És amikor otthon nem főznek, előbb-utóbb a másik elmegy étterembe.

Persze akkor aztán földreszállt sátán és a falu rossza, megvetés tárgya mert "ott aza szépasszony meg a két gyerek és mindenük megvan, ez a pernahajder meg qurvázik"....

Ja..mindenük megvan - a legfontosabb hiányzik csupán...

Egy szóbval elmúlik. Igen kellemetlen kimondani de elmúlik és ennyi volt. Kiürült az üveg, nyitni kell egy másikat - mondom, bár én nem csaltam meg egyetlen társamat sem, hanem elköszöntem és utána új életet kezdtem. Jobb előbb, mint később!

A véleményeteket, esetleg tanácsotokat szeretném kérni.

Tudom, hogy ez egy nőknek szóló oldal, én pedig férfi vagyok, meglepő lehet, hogy itt írok, de éppen ezért, mert itt sok nő van, talán itt kapok az érintett nemtől gyakorlati tapasztalatokból eredő választ.

A problémám a következő:

Negyvenes éveink elején járó házaspár vagyunk, van két gyermekünk. A nagyobbik majdhogynem nagykorú, a kisebbik kisiskolás.

Már harmadik éve, egyre ritkább a szex köztünk, én ugyanúgy kívánom a nejemet, ő azonban egyre kevéssé.

Odáig jutottunk, hogy nagyon ritkán szeretkezünk, pedig elmondása szerint Ő is szeret engem, nincs más kapcsolata, csak nem kívánja a szexet. Előtte minden téren, gyakoriság, intenzitás, érzelmek, kielégítő volt a szexuális életünk. Nem voltak tabuink, megbeszéltünk mindent ezen a téren. Aztán szépen lassan, egyre ritkábbak lettek, míg nagyjából három éve már beállt a jelenlegi állapot, illetve sajnos még inkább ritkul.

Amúgy amikor van szex, olyankor minden rendben, ájulás határáig jutó, többszörös orgazmusa van a feleségemnek, és érezhetően-láthatóan nem megjátsza. Csak elkezdeni nem akarja, nem kívánja a szexet saját bevallása szerint. Kérdésemre, hogy mit csináljak másként, igényel-e hosszabb, vagy más típusú előjátékot, csak annyit tud mondani, nem tudja. Hiszek neki, mivel nem az előjátékkal van a baj, hiszen még az előjátékig sem jutunk el, elutasítja az első érintést is. Néha azt mondja fáradt, de a leginkább, a nem kívánom, nem akarom, nincs kedvem az elutasítás.

Nem hiszem, hogy a fáradtság lenne az oka, sokszor velem együtt hajnalig olvas, tévét néz, vagy internetezik, cseveg a barátnőivel. (néha arra gondolok internetfüggő kicsit, de ez nem magyarázat a problémára)

Nem élünk rossz anyagi körülmények közt, bár nem vagyunk a "jól eleresztett" kategóriában sem, olykor vannak anyagi nehézségeink, de nem kirívó gondok, minden átlagos magyar családban előfordul szerintem, hogy egy-egy hirtelen jött kiadás felborítja a háztartás kasszájának stabilitását. Nincsenek hiteleink, de azért nem is tudunk zsebből hirtelen elutazni egy tisztességes nyaralásra.

A nejem csinos, szép asszony, akár letagadhat 10 évet a kinézete alapján, és én sem látom magam lepukkant trottynak, vannak generációval fiatalabbak, akik rosszabbul tartják magukat.

Saját lakásban élünk, sok munkával, olykor lemondásokkal, de tisztességesen és voltaképpen majd mindent megadva neveljük a gyerekeket.

Természetesen utána olvastam a dolognak az interneten, mindenféle pszichiáter és életmódtanácsadó oldalát, a leggyakoribb magyarázatok a következők voltak, melyeket szinte mindehol megtaláltam:

A csökkent nemi vágy leggyakoribb pszichés okai a depresszió, a stressz, a túlhajtottság, a szorongás, a szexuális abúzusból eredő lelki sérülések, a párkapcsolati feszültségek, a nők testképpel kapcsolatos elégedetlensége, valamint a nehéz egzisztenciális helyzet, illetve életkörülmények.

Általánosságban elmondható, hogy a szingli nők a legaktívabbak szexuálisan, míg a házasságban élők a legkevésbé aktívak. Ez alátámasztja a szex evolúciós megközelítését, mely szerint a szex egy eszköz a nő kezében a férfi elcsábítására. Az evolúciós teóriát igazolja az is, amikor megjelenik egy harmadik egy beszürkült kapcsolatban, és a nő hirtelen vissza akarja hódítani partnerét.

Mint írtam, nagyon ritkán szeretkezünk, mert a nejem nem kívánja a szexet. A ritkát, valóban ritkaként kell értelmezni. Nehogy heti egy hanem olykor még a havi egy sincs meg.

Engem nagyon zavar a dolog, lévén szerelmes vagyok a feleségembe még mindig, és ha csak hozzá érek, már kívánom Őt.

Ő azonban sokszor már a simogatást, az ölelést is elutasítja, nem viszonozza. Nem csak az ágyban, hanem napközben is. Én imádok hozzáérni, megsimogatni az arcát, haját, kezét, de ő szinte nem is reagál a dologra, sokszor észre sem veszi, ha megpuszilom a vállát, nyakát mikor elmegyek mellette, vagy csak direkt nem reagál, az is lehet.

Azt mondja szeret, és nincs senkije. Már felajánlottam neki, hogy váljunk el, én nem haragszom rá, ha van valakije, csak tudjam miért nem közeledik hozzám, és miért nem hagyja, hogy én közeledjek hozzá.

A kapcsolatunkban ezen kívül nincs semmi gond, megértjük egymást, nincsenek surlódások, békés, kiegyensúlyozott életet élünk. Természetesen vannak viták, nézeteltérések, de ezek apró-cseprő dolgok, és még a szexnél is ritkábbak.

Felmerült bennem, hogy váljunk el, mert ez a kapcsolat számomra így nem jó, lassan megőrülök, hiszek az eszemmel a nejemnek, hogy nincs senkije, nem csal meg, de mégis ott motoszkál bennem a gondolat, hogy mi van, ha mégis, Ő azonban hallani sem akar róla, azt mondta szeret engem, és nem élné túl, ha elhagyom Őt.

Én nagyon nehezen viselem ezt, hogy nem szeretkezünk, de nagyon szeretem Őt.

Már gondolkodtam azon is, hogy talán nekem kellene változtatnom a dolgon, - hiszen Őt nem zavarja a kevés szex és ráerőszakolni magam nem akarom, - a kémiai kasztrálásnak is utána néztem meg a here eltávolításnak is. Gyereket már nem akarunk, szóval ez nem okoz gondot, arra kellene megoldást találnom, hogy a nemi vágyam tűnjön el, vagy csökkenjen minimálisra.

Valami megoldást találni fogok, ha megbizonyosodok róla, hogy van értelme, de ezek a megoldások eléggé véglegesek, tudnom kell, érdemes-e?

Hölgyeim, van Önök közt, vagy ismerősei közt olyan, aki hasonló cipőben jár mint a feleségem?

Létezik, hogy a nemi vágy ennyire eltűnjön egy kapcsolatból úgy, hogy közben szereti a másikat az ember, vagy inkább arról van szó, hogy valahol máshol elégíti ki ezen vágyait?

Mit tegyek?

Maradjak és a saját vágyaimat igazítsam valami módon a feleségem igényéhez, vagy bármennyire is fáj a szívem és szeretem őt, lépjek ki a kapcsolatból?