Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Látszólag tökéletes gyermekkor fórum

Látszólag tökéletes gyermekkor (beszélgetős fórum)


1 2 3
27. csikil4ny (válaszként erre: 23. - Gillian28)
2016. szept. 14. 18:12

Persze, ez azért van, mert ők megtették ami tőlük telt, az ők meglátásuknak megfelelően a legjobbat akarták neked. Ha erőlteted, hogy neked nem volt jó, akkor hálátlannak találnak. Felnőttként ezzel egyébként sincs mit tenni. Az egész életüket hiába kérdőjelezed meg, ezzel csak őket bántanád fölöslegesen. Ezzel nem azt írom, hogy nem hibáztak, csak azt, hogy nem fogják tudni belátni. A múltadat nem tudod megváltoztatni, csak a te hozzáállásodat a múlthoz és a szüleidhez.


Ha szeretnéd megérteni a történteket, olvasd el:



www.docfoc.com/download/documents/susan-foward-mergezo-szuelok


A könyv második felében útmutatást találsz, hogy hogyan lehet túllendülni a gyermekkorban kapott sérüléseken. Benne van ez a levélírás dolog is. Csak oda ne add nekik, az nem lenne jó ötlet!

2016. szept. 14. 17:53
a szüleim szegénységben nőttek fel, ezért csak erre koncentráltak, h anyagilag ne szenvedjek hiányt...
25. 31bc25d879 (válaszként erre: 22. - Csikil4ny)
2016. szept. 14. 17:48

Akkor ennek a ritka kivételnek örülni kell:)


Egyébként én elmondhatom, hogy nekem az volt. Amit tudtak megadtak, segítettek, gondosan neveltek. Az lettem ami akartam. Támogattak, anyagilag és lelkileg is. Mindig biztattak. A mai napig jó a kapcsolatunk. Hetente találkozunk, naponta beszélünk telefonon.

És ugyanezt tudom elmondani a lányom szemszögéből is.

És ennek őszintén örülök!

24. Gillian28 (válaszként erre: 22. - Csikil4ny)
2016. szept. 14. 17:47
De jo ilyet is olvasni :)
2016. szept. 14. 17:46
Igen, ez jo otlet, koszi! Kiprobalom! Valoszinuleg azert nem tudok tovabblelni, mert veluk probaltam megbeszelni, de ok tagadjak, mindig csak a jora emlekeznek (ismerosok persze megerositik, hogy voltak problemak), meg arra, amit en rontottam el.. es en szazszor kertem bocsanatot, ok egyszer sem. El kell fogadnom, hogy sosem fogjak elismerni a hibaikat es egyedul ezt rendeznem magamban...
22. csikil4ny (válaszként erre: 21. - 31bc25d879)
2016. szept. 14. 17:42
Én is ismerek pár kamaszt! akik azt mondják, hogy tökéletes gyermekkoruk volt. Sőt, eddigi életem legmeglepőbb és legfelemelőbb beszélgetése egy 17 éves lánnyal volt, aki azt mondta, hogy az édesanyja az ő példaképe, mert minden tekintetben ő a tökéletes nő, a tökéletes ember. Kamaszoktól meg az ember ritkán hall ilyet. :)
2016. szept. 14. 17:38
Egyébként szerintem is van tökéletes gyermekkor.
20. csikil4ny (válaszként erre: 19. - 4331bba7c7)
2016. szept. 14. 17:34
Igen, ez nagyon hatásos. Ismerek olyan személyt, aki egy hétig minden este írta, kiírt minden sérelmet ami eszébe jutott, s ezzel lezárta a történetet.
2016. szept. 14. 17:27

Dr Csernus mondja, leválni a szülőkről, annyi mint felnőttnek lenni.


Írj nekik 1-1 levelet,miben tiszteled őket, miben nem. Tedd el őket egy fiókba. Ha el tudod őket "tenni" és le tudsz róluk szakadni, őszintén meg tudod őket ölelni. Haraggal nem megy, meg múlt rágásával. Rajtad áll.


Valami ilyesmi.

18. Gillian28 (válaszként erre: 15. - Massalhangzo)
2016. szept. 14. 17:20
Pont ezt nem szeretném. ezert erdekel olyanok tortenete, akik tulleptek ezen, es mar nem fognak mindent a gyerekkorukra.
17. massalhangzo (válaszként erre: 14. - Gillian28)
2016. szept. 14. 17:18

es? ha nem vagsz bele, akkor mi valtozna


nem hiszem el, hogy felnottkent, csaladdal, mas szakmat akarva valaki azon sirankozik, hogy anyuciek milyen gonoszak voltak, es ezert milyen szerencsetlen vagyok


ha valaki tudja, ki es miert, milyen befolyassal volt ra, az siman tullep rajta. aki csak sirankozik, az mindig mast akar hibaztatni a sajat lustasagaert


tudod, hany millio ember valtoztat folyamatosan szakmat, tanul folyamatosan, ujit, hogy lepest tartson?

16. Gillian28 (válaszként erre: 8. - 31bc25d879)
2016. szept. 14. 17:17

Koszi :)

Nem is vitazni akartam, csak tapasztalatot cserelni.

15. massalhangzo (válaszként erre: 13. - Gillian28)
2016. szept. 14. 17:17

mit ersz azzal, ha talalsz hasonlot? segit az, ha kozosen panaszkodtok? :D


talald meg azt, ami erdekel, legyenek sajat celjaid, hogy mit szeretnel, hogyan szeretnel elni, es valositsd meg. a szuleid nem fognak valtozni, mindenkit idegesithetnek olykor. ha el leszel foglalva, elsz, nem jut idod arra, hogy naponta veluk foglalkozzal es azon keseregjel, ami elmult, es nincs is igazabol az egvilagon semmi jelentosege


vagy ugy akarod leelni az eletedet, hogy semmi jot nem csinalsz, es mindent rafogsz a gyerekkorra?

14. Gillian28 (válaszként erre: 11. - Massalhangzo)
2016. szept. 14. 17:15
Szerinted olyan egyszeru szakmat valtani? Csalad/ foallass mellett, levelezon, fizetoson, kezdo berbol? Persze meg lehet csinalni, meg is fogom, de azert ne gondold, hogy olyan egyszeru.. 5-7 ev, par millio forint, nagyon sok aldozattal jar.
2016. szept. 14. 17:10
Nagyon nehez megfogalmazni. Magasak voltak az elvarasok, tanuljak, vigyem sokra, mondtak, hogy milyen okos vagyok, megis azzal motivaltak, hogy ugyse sikerul majd.. (mert hogy ttol majd bebizonyitom az ellenkezojet) apam lehulyezett, anyam mindentol feltett, semmit nem engedett, ami minimalis kockazattal jart. Tanultam, jokislany voltam, "mintagyerek". A szakmam is az lett, amit ok szerettek volna, nagy volt a nyomas, en meg nem mertem ellene menni. Volt par melypontom (cigi, bulik, nyugtato) de akkor is ugy gondoltak, hogy ez a nekem valo irany, nem vettek tudomast ezekrol, ha sirva mondtam is, hogy vegyek mar eszre, mennyire nem vagyok boldog. Es ami nehezit, hogy napi kapcsolatban vagyunk, igenylik a folyamatos kommunikaciot, en meg probalnam vegre nekem valo iranyba terelni az eletemet, de nehez es sokszor elakadok,olyankor rajuk vagyok duhos. Foleg, mert megfelelesi kenyszeres es szorongos lettem. Nem akarok panaszkodni, csak elni az eletem vegre. Ettol fuggeltenul szeretem a szuleimet, de egyszerre haragszom is, es meg csak most kezdek elszakadni, ugy erzem. Ja es 30-hoz kozelitek.. Nem tanacsot varok, csak jo lenne vki olyannal beszelni, aki hasonlo cipoben jar.
12. fincsi5 (válaszként erre: 10. - C73db520ef)
2016. szept. 14. 17:04
Már miért ne lenne?
11. massalhangzo (válaszként erre: 1. - Gillian28)
2016. szept. 14. 17:04

az hat ki az eletedre, hogy eltiltottak egy sractol, vagy leszidtak, vagy eroltettek egy szakmat, hogy az neked jo?


hogyan hat ki ez valaki eletere? :D nem hiszem, hogy ezert ne talalnal pasit, ne valthatnal szakmat, tanulnal ujat peldaul


ennyire uncsi az elet, kell a drama?

2016. szept. 14. 16:24

Nincs tokeletes gyermekkor - meg latszolag sem.

Amig ragod ezt a multbeli csontot, addig keseriti meg az eletedet.

amikor ugy dontesz, hogy a pokolba az egesz multtal, uj, tartalmas eletet akarok teremteni magamnak es azon dolgozol nap mint nap.

A multon valtoztatni nem tudsz, a jelen a fontos, mert az holnap mar mult.

9. csikil4ny (válaszként erre: 8. - 31bc25d879)
2016. szept. 14. 16:24
Én nem látok ellentmondást. :) Csak az eddigi tapasztalatomból indultam ki, természetesen nem a fórumindítót véleményeztem.
8. 31bc25d879 (válaszként erre: 7. - Csikil4ny)
2016. szept. 14. 16:21

Én azért írtam amit, mert egyrészt beszélje ki magából (hátha segít és megkönnyebbül) másrészt meg valóban azt gondolom, hogy mindenki értékrendje józan paraszti esze szerint tud valami pluszt hozzá tenni.

Node nagyon nem vagyunk egyformák. És ez így van jól:)

7. csikil4ny (válaszként erre: 6. - 31bc25d879)
2016. szept. 14. 16:17
Ebben igazad van. Segíteni persze tudunk / én saját tapasztalatból is, de ha csak panaszkodni akar, arra én nem vagyok vevő. Vannak olyan emberek, akiknek az életük csak siránkozásból áll, azokon nem lehet segíteni.
2016. szept. 14. 16:12

Jó hát én nem voltam ilyen helyzetben. Gondoltam ha leírja, hogy hat ki negatívan a mai életére tudunk józan paraszti ésszel tanácsot adni.

Ennyi.

5. csikil4ny (válaszként erre: 3. - 31bc25d879)
2016. szept. 14. 16:08

Kívülről látszólag....


A mi apánk is fűnek-fának dicsért, csak éppen velünk szemben "felejtette el" kinyilvánítani, otthon mindannyian mindig "hülyék" voltunk.

2016. szept. 14. 16:06
Kicsit nagyon sokat kersz.
2016. szept. 14. 16:05

Nagyon nem volt tökéletes ha szidtak, megaláztak tiltottak vagy éppen rád erőltették amit nem akarsz.


Inkább írd le, hogy mi nyomaszt.

2. csikil4ny (válaszként erre: 1. - Gillian28)
2016. szept. 14. 16:04

Addig hat ki az életedre, ameddig hagyod.


Milyen most a kapcsolatod velük?


Én tartatom az általam szabott határokat, azóta nincs gondom apámmal. Ő egyszerűen olyan ember, aki csak egy látásmódot fogad el helyesként: az övét. Sok időmben telt míg megértettem, hogy az ő hozzáállását nem lehet megváltoztatni, csak az enyémet.


Sokan nem értenek majd ezzel egyet, de én kifejezetten állítom, hogy az által, hogy ilyen szellemben nőttem fel lettem jó ember, határozott és a helyemen vagyok. De mint írtam: sok lelki munka áll mögöttem.

2016. szept. 14. 15:58
Sziasztok! Olyanokkal szeretnék beszélgetni, akiknek külső szemlélőként àtlagos v átlagon felül jó gyermekkora volt (anyagi biztonság, szülők nem isznak, nincs fizikai erőszak, tanulmányait segìtették, anyagilag tàmogatóak a szülők, stb.) de az érzelmi biztonság hiányzott, pl. a szülők nem vették figyelembe az igényeit, szídtàk, megalàzták, ráerőltettek egy szakmàt, eltiltották barátjàtól, szerelmétől.. és akiben maradt seb emiatt. Ma milyen a kapcsolatotok a szüleitekkel? Hogyan éltétek meg ezt az ambivalenciàt? Milyen nyomott hagyott ez a személyiségeteken? Erősìtett vagy inkàbb megnehezìtette a mindennapjaitokat? Sajnos én nem tudom elengedni a sérelmeimet, pedig szeretném, de túlságosan kihat a mostani életemre, és ìgy nem könnyű.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook