Középiskolai felvételi (beszélgetős fórum)

Nagyon köszönjük, ez tényleg hasznos táblázat. Egyértelműen látszódik mennyire nehéz volt tavaly a magyar, még egy ilyen felkészült évfolyamnak is. Reméljük a feladatgyártók az idén kedvesebbek lesznek:))

Nekem az is feltűnt, hogy van olyan gyerek, aki úgy jutott be az 1. helyen megjelölt suliba, hogy min.8 ponttal a szóbeli behívási határ alatt volt. Számomra tanulságos, mert eddig azt gondoltam ilyenkor már matematikai esély sincs a bekerülésre.

Nagyon jó lista, sok szép eredmény.

Fiam ofője nekünk is küldött át ilyet. Egy osztályé, de ugyanezek az adatok szerepelnek benne, de nem ennyire szép eredményekkel.

Tőlünk Apiba, E5-be, néha Fazékba hatodik után "szoktak" menni. Nyolcadik után a jók a Berzsenyibe, Istvánba mennek. Meg persze minden évfolyamból mennek többen Lászlóba, Kölcseybe, olykor Leöveybe.

Olyan nálunk is van, hogy eredmény alapján erősebb suliba bejutna a gyerkőc, de nem oda megy.

Szerintem az a lényeg, hogy a gyerek a képességeinek megfelelő iskolába kerüljön, vagy ha nem sikerült ne féljenek váltani.

Szerintem is. :-)

Azok a gyerekek, akik itt kezdik az első osztályt, már úgy indulnak, hogy majdan, 8. után anonim kint lesznek a falon. Akkor, amikor már elballagtak és valahová felvételt nyertek. Így praktikusan semmi jelentősége sincs már, hogy milyen átlaguk volt ill. mennyi pontot szereztek az írásbelin.

A suli (Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye) honlapjáról: "A továbbtanulási mutatók közül legfontosabb számunkra az, hogy diákjaink éppen a nekik megfelelő középiskolába jutottak-e be. Legyen az az országos középiskolai rangsor legelső helyén álló gimnázium vagy egy kevésbé híres szakiskola, a fontos az, hogy tanulóink saját céljaikhoz igazodó, pályaválasztásuk szempontjából éppen nekik megfelelő középiskolában folytassák tanulmányaikat. Ehhez nem csupán a szóba jöhető lehetőségek széles skálájának ismerete, de megfelelő énkép, kellően magabiztos, ám nem elérhetetlen célokat vizionáló tervező munka szükséges. Iskolánkban 2007 óta tartjuk nyilván végzőseink felvételi eredményeinek részleteit, s azt, hogy az elért pontszámokkal ki melyik középiskolába nyert felvételt. A név nélküli kimutatást az iskolai honlapon elérhetővé tesszük, így diákjaink a szülőkkel és az osztályfőnökökkel közösen aprólékosan elemezhetik, összehasonlíthatják, melyik évben milyen tanulmányi átlageredménnyel, milyen írásbeli felvételi pontszámmal melyik középiskolába lehetett bejutni."

"Már hetedik osztálytól célzottan készítjük tanítványainkat a felvételi vizsgára, sőt már az ötödikes évfolyamdolgozatokat is a felvételi dolgozatok felépítéséhez hasonlóan állítjuk össze. (10 feladatos 50 pontos rendszert alkalmazunk.)

Nyolcadik év szeptemberétől indítjuk a középiskolai előkészítő foglalkozásokat.

E foglalkozásokon kifejezetten az írásbeli felvételi vizsgákra készítjük a diákokat. A korábbi központi feladatokból témák szerint állítunk össze egy-egy „csomagot”, s ezeket gyakoroltatjuk a diákokkal. Külön hangsúlyt helyezünk a típushibákra, a javításra, a pontozásra, az időbeosztás helyes megválasztására. Az előkészítők január közepéig tartanak, amikor már teljes próbadolgozatot képesek megírni, s maguknak kijavítani a tanulók.

Minden év decemberében két alkalommal próbafelvételi dolgozatot íratunk nyolcadikos diákjainkkal magyar és matematika tantárgyakból. A feladatlapok felépítésükben és nehézségükben az „éles” felvételi vizsgákhoz hasonlítanak, tartalmuk az előírt vizsgaanyag."

Tavaly nehéz volt a magyar. A lányomat a 81 pontjával (ebből 36 magyar!) E5 humánra simán behívták volna, a beírt tt-ről is csak 0,6 ponttal maradt le.

A szóbelin pedig bármi lehet, mint tudjuk.

Szuper ez a lista!!! Az a fura, hogy ez nem nagy munka, mégsem csinálja meg egy suli sem..

Tök fura, hogy 82 ponttal még ott lehet lenni az Eötvösben:) Azt hittem 85 alatt már 0% az esély:)

97 pontos írásbeli:))) vannak szuper eredmények!!

A fiam egy évet töltött Judit nèni szárnyai alatt,tavaly hatodikban.Neki is érezhetően kamatozik a mostanu matekórákon,amiket Tőle és ahogy tanult.De sztem a Telekiben az összes matek tancsi szuper!

Igen,ez nagy segítsèg es motiváció a következő évfolyamoknak:)Jó lenne máshol is!

De jó!

És örülök, hogy hasonlóan jókat írtál. :-) A Judit néni haladó matekcsoportjában szerzett tapasztalatok anno lanyomnak is sokat segitettek a tovabbtanulasnál. Ő akkoriban a 8.-ig maradás mellett döntött.

Amúgy jó lenne, ha más sulik is közel ennyire transzparensen mutatnak be a vegzőseik útját. Sokat segíthetne a következő iskolakeresö évfolyamoknak.

Tényleg nagyon jó iskola,a Bikás park közelében.<3

Én is ide jártam gyerekkoromban. Akkor teljesen németes volt és hasonlóképpen erős, mint most. De NEM versenyistálló, vagy ha az, csak jó értelemben:)

Nem volt kérdés hova menjenek a gyerekek az alapokért, amikor iskoláskorba értek.

Ide jár a kisebbik gyermekem.

A nagyobbik most ment át az API-ba 6 osztályosba:) Osztályából egymaga. Nem menekültünk, szerettük az áltisit, de elment megpróbálni magát a felvételin és a szóbelin és beleszeretett az API-ba. Most egy hónap után is lubickol a boldogságban.

Ebben az ált.suliban 7-8 osztályban bontva tanulja az évfolyam a matematikát. Van egy haladó csoport az évfolyam ügyesebbjeinek, a többi gyerkőc pedig az osztályában külön tanulja normál szinten.(max 15-en) Így próbálják megtartani a gyerekeket. Fantasztikus a matek tanári csapat, ahogy a matematika felvételi eredmények és mutatják. Az angolt is bontva tanulják már felsőben, hetediktől még jobban megbontva (nyelvvizsgás csoport is) A németes osztályban nagyon erős a nyelvoktatás. Bár mos a németesből elég sokan elmentek 6. után úgy tudom. E5, Szent Margit, Városmajor. De a gyerekek zöme marad, nyolcadik után pedig a legügyesebbeknek a Eötvös a cél. Valahogy az API tényleg nincs a látótérben.

Kedvenc általanosunk feltette a tavalyi (iden 9.-et kezdő) rendhagyó felveteli menet eredmenyeit.

Bizony volt olyan 4,8-as átlagú diák, aki 67 ponttal élesben sehova, csak pótfelvetelivel jutott be gimibe...

Még pár érdekesség:

5-en írtak 50 pontos matektesztet, a magyar viszont mindenkin többé-kevesbé kifogott.

Idén se ment senki ebből a suliból az Apáczaiba, holott a pontok többeknek lehetővé tették volna. De valamiért ebben az általánosban ez a remek közepsuli szinte egyetlen évben sem szerepel a hasonló listákon. Hasonlóan a Fazekashoz (oda inkabb hatodikban szokás átmenni, az igazán jó matekosokat szinte küldi az iskola, 8. után csak elvétve 1-2 diak választja).

4,6 átlagú diáknak is lehet rossz napja, és írhat 39 pontot, ugyanakkor 3,7 átlagú is 63-at.

De a fő tanulság: mindenki bejutott valahová, és lett végül egészen jó iskolája.

Szóval hajrá, hajrá!

[link]

A TETT egy olyan meseíró pályázat, melynek célja, hogy segítse a diákok számára a természettudományok megszerettetését, a tudományok műveléséhez elengedhetetlenül szükséges íráskészség, a kreatív és egyben precíz gondolkodás alapjainak elsajátítását, képzeletük fejlesztését, alkotó erejük felfedezését.

Látom szakközép kontra gimi a téma.

A férjem villamosipari szakközépbe járt (Verebélyi) és a technikusi év után ment a Kandóra villamosmérnöknek (ma már a fenszi Óbudai Egyetem néven fut). Én egy akkoriban erős kereskedelmi szakközépbe jártam (Széchenyi), az erőset úgy kell érteni, hogy bazi nehezen adtak 5-öt, nem sikerült a felvételim a KVIF-re, sok időm elment a nyelvvizsgával, matekból sem voltam felkészült sajnos. Nem mentem technikusira, tudtam hogy nappalira akarok menni állami felsőoktatásba. Nem mertem dolgozni menni, féltem hogy elvesztem a fókuszt. Létezett akkor még ilyen hogy "nulladik" év. Pénzért, délután órák, belső vizsgák, év végén x pont felett átvesznek vagy nem vesznek át de megtanítják úgy hogy menjen az a központi. Álltam a kezembem a Külker Főiskola és az ELTE jogi karának előkészítőjének tájékoztatójával és tökre nem tudtam eldönteni mi legyen. Aztán úgy döntöttem a Külker sokkal közelebb áll hozzám és odamentem, elvégeztem, angolból is volt valami belső vizsga és felvettek. Elég sokan voltunk szakközépből egyébként, mindegyikünket felvették (nem, mindenki nem végezte el a főiskolàt). Az első órákon megkérdezték ki jött gimiből és ki jött szakközépből. A szakközepeseknek nehéz lesz, hangzott a verdikt. Nem volt könnyű de a gimiseknek sem volt az. Ráadásul a Külker idegesítő specialitása ez a "sosincs nyugtod". Év közben tolják a nyelvi zh-kat, meg még matek, stat. A jóég tudja milyen gyakorlati zh-k, beadandók és vizsgaidőszakban maguk a normál vizsgák. Volt akinek a matek fakt.miatt könnyen ment a deriválás (többen jöttek a Madáchból), volt aki kéttannyelvűből jött (Balatonalmádi) nekik a nyelvvel nem volt gond és voltak a szakközepesek akik hallottak már statisztikáról, közgàzról, számvitelről. Manapság úgy érzem maga a szakgimi is kevesebb illetve a tanári gárdák is kevesebben vannak és messzemenően nem olyan színvonalú az oktatás mint régen volt. Például az enyémről tudom hogy erősen gyenge közepes suli lett meg aki pl vendéglátós szakgimiben tanít mind panaszkodik hogy elavult szakkönyvek, nincs rendesen alapanyag amiből főzést, sütést tanítsanak, elég nehéz így egy elfogadható szakképzést működtetni (és 1,5 éve pandémia is van ami a gyakorlati tanulnivalóknak kifejezetten hátráltatója lehet).

Ez igaz. Viszont matek/magyar/töri/tt. tárgyak főleg esetében szerintem inkább a technikumban meg a kevésbé jó gimikben lehet tanárhiány, a jobb és a topgimikben kevésbé. Talán.

A matek,magyar, töri érettségi tárgy, nem mindegy van-e tanár vagy sem.

Állítólag most jbban fogják őket fizetni, hátha ez segít.

De ezidáig működött a kontraszelekció. Mivel - tisztelet a pár jó színvonalú technikumnak, szakgimnáziumnak, vagy bárhogy is hívják éppen őket - a diákanyag más, mint egy akár közepes gimiben, ezért a tanárok, ha megtehették, elmenekültek onnan.

Ezt ismerőstől tudom, aki kéttannyelvű szakgimiből ment át a Karinthyba tanítani, mert a diákok viselkedését már nem bírta elviselni. :-(

Azt gondolom, hogy szaktanárhiány technikumok esetében még nagyobb hátrány a diákok számára.

Hogy miért? Ha pl. egy gimiben nincsenek elég színvonalas oktatást biztosító tanárok informatikából, akkor vagy nem választja a gyere vagy vendégtanulósodik máshol, hogy fel tudjon készülni az érettségire. Ezzel szemben egy szoftverfejlesztő, -tesztelő, rendszerüzemeltető, hálózatépítő szak esetében, ha nincs megfelelő színvonalat biztosító informatika tanári háttér, akkor az a szak vagy akár az egész suli elértéktelenedését jelenti.

Mi ezeket mind tanultuk, de a férjem pl. itt Budán nem, pedig ugyanarra a szakra járt, ugyanolyan suliba, mint én. Az egyetemen meg találkoztunk olyan erdélyi srácokkal, akik meg kvázi tudták az egész első éves anyagot algebrából, szinte csak ismételni kellett nekik.

Úgyhogy nagyon iskola, tagozat és az is lehet, hogy ezeken belül akár még tanár függő is volt az, hogy mit tanult egy adott évfolyam bármelyik tárgyból.

Igen, matekból előnyben voltak a gimisek, mert mi szakközépben nem tanultunk integrálni, deriválni, sem a komplex számokat, sem a valószínűségszámítást. De nálunk az egyetem első félévben volt analízis, ott megtanultunk deriválni, és mivel első félévben bevezetés a közgázba tárgyunk volt, és csak második félévben volt mikro, így mire abban deriválnunk kellett, már tudtunk.

És középiskola 3-4. osztályában tanultunk mikrot és makrot, így abból is megvoltak az alapok. Nem volt nehezebb nekünk, mint a gimiseknek.

Ami nagy hátrányunk volt, az a nyelv. Mivel nálunk nem kellett érettségizni nyelvből, ennek megfelelő volt a nyelvoktatás színvonala, és negyedik végére sikerült is eljutnunk a másodikos könyv feléig. Akik meg gimiből jöttek, legalább egy nyelvet már jól tudtak.

Mi egyébként kohászatot, bányászatot és gépészetet tanultunk plusz tárgyként az egyetemen, meg vallásfilozófiát, tudományfilozófiát, vallástörténetet, kicsi pszichológiát, szociológiát. Ezek mind nagyon érdekesek voltak. Ez volt az előnye a Miskolci Egyetemnek, mert ott aztán tényleg mindenféle kar volt már akkor is, és így mindenbe bele lehetett egy kicsit kóstolni.

Részben egyetértek veled.

Ahogy többen írták, ez iskolafüggő.

Én a '90-es évek közepén végeztem egy akkor talán közepes szintű budapesti technikumban. Nálunk mostanra az osztálynak kb. 70%-a diplomás, a suli után rögtön ment továbbtanulni az osztály kb. 40%-a és ők el is végezték az egyetemet/főiskolát. A maradék 30% nagy része is a középiskola befejezése után 2-3 évvel kezdte a felsőfokú tanulmányait.

Ma már talán nem ennyire jó a helyzet, de biztos jó pár technikumból be lehet kerülni felsőoktatásba.

Ennek ellenére én is a gimit preferálom mindkét gyerekem esetében (a nagyobbik már gimis, a kicsi most fog felvételizni).

Ez igaz. Doktoráltam közgazdaságtudományból, de könyvelni a mai napig nem tudok, amíg volt cégem, könyvelőm is volt. :-)

De attól még kiválóan tudok gzdasági-pénzügyi elemzéseket készíteni tudományos szinten. :-)

Igen, a TT tárgyak... és az csak rosszabb lesz az új NAT-tal szerintem.

A Petriket javasoltátok egyszer nekünk, meg is néztem, kémiából felkszít, de biszoszból?

Sajnos muszáj az a gimi, és ha gyenge sikerül, nem ússza meg az ember különtanár nélkül.

A gimi-szakgimi témához: igen, nálunk a közgázon is voltak szakközéppől jöttek, számvitelből sokkal jobbak voltak nálunk, statisztikából is elég jók voltak, de matekból, mikróból (az új tárgyként indult, kellett tudni hozzá deriválni), már szenvedtek. A kegyelemdöfés a technológia volt, aminek az volt a lényege, hogy ha ekmegy az ember közgazdinak X üzembe, ne verhesse át a szaki, ezért tudjunk vmit a gyr működéséről. Én imádtam, végre egy kis természettudomány, ami má úgy hiányzott, csillagos ötösre vizsgáztam. A szakközepesek közül viszont sokan uv-ztek belőle.