Kislány vagy kisfiú? (beszélgetős fórum)

Mi pl. fehér ruhácskákat vettünk az újszülöttnek (kb 1 héttel a szülés előtt). A gyerekszoba meg világos sárga.

Mind a kettő tökéletes akár fiút akár leányt visz haza az ember a kórházból...

Mert az uh és a dokik nem istenek, hogy mindent pontosan tudjanak.

Az, hogy fiú vagy leány az a pocaklakó csak a megszületése után 100%... :-)

Örülök, hogy rátaláltam erre a cikkre. Nem sok ilyen véleményen lévő emberrel találkozok, mint Te (illetve mint ti - olvastam a többi hozzászólást is).

Második babámat várom, betöltöttem a 28. hetet, de nem akarom tudni a nemét. Hogy kíváncsi vagyok-e, NANÁ!!! Hogy a francba ne!

Nem kérdeztem meg az első gyerekünknél sem, ő kisfiú lett, és a lelkem legmélyén tudtam hogy az. Ha kötekedős ismerőssel találkoztam, aki nem hitte el, hogy nem kérdeztem rá a nemére, annak rávágtam, hogy "na jó, fiú lesz". Mert tényleg borzasztóak az emberek. Nem tartják tiszteletben mások privát szféráját, hiszen ez az. Az én magánügyem, hogy megkérdezem-e vagy nem.

Egy erőszakos osztálytársam 1 hete mondta, hogy akkor mondjam az orvosnak, hogy írja le és tegye borítékba, és akkor majd ő (barátnőm)megnézi. Hát könyörgöm nektek, NORMÁLIS? Majd a saját gyerekét nézegesse! Egyátalán miért jobb embereknek, ha tudják, hogy a várandós kismama fiút, vagy lányt vár? Akkor jobban érzik magukat?

Úgyhogy, miután a férjemmel eldöntöttük (VÉGRE) a gyerek nevét, azt már csak azért is titokban tartom. Ha valakit érdekel, szülés után hívjon fel, vagy nézzem meg a képeket az iwiw-en, vagy akármi.

A nemek közti különbségekhez: Teljesen mindegy lány vagy fiú, egyenértékű mindkettő. Bár férjem most megőrül egy kislányért. Anyósomék, és férjem családja is szinte az őrület határán van, hogy na majd most, talán lány lesz! (férjem családjában 45 éve nem született lány!) És én ÉRZEM, hogy most is fiút hordok :)(és ha nem, akkor mi van?)

szülés utáni 4-5. napon majd megtudjuk mi lett....:)

hacsak apuka nem lép fel hoxázni, mielőtt hazaérnek...:)

Köszönöm Mindenkinek a kedvességét és a jó kívánságait!!:)

Azzal a bizonyos dologgal már mi is találkoztunk,hogy két lány után már illene egy fiú.Nem is esett jól,se a páromnak,se nekem.Mások szerint igy teljes a család,ha vegyes a nemek aránya.

Én is felháborítónak érzem,hogy a lányt lenézik,nem tekintik teljes értékű embernek.Igen is az!Tényleg nem keleten vagyunk...

Ők is tudnak tündériek lenni!!És meg kell hagyni az én lánykáim tudnak kis gézengúzok is lenni,mint egy fiú:)

Ami a szineket illeti?Hát ha annyira ragaszkodok a rózsaszínhez vagy a kékhez,még mindig ráérek beszerezni azokat a ruha darabokat,ha már tutira tudom fiam illetve lányom lett.

Addig nekünk pedig tökéletesen megfelelnek a sárga és fehér színek:)

Nagyon nehéz megálni nekünk is,hogy rá ne kérdezzünk.Mondjuk eddig megkönnyítette a helyzetünket,hogy ha szeretnénk se tudnánk megmondani,mert takarja magát.A legutolsó 28.heti uh látszott csak,de kértük ne mondják meg.Mi is nagyon kiváncsiak vagyunk rá:)

Van egy ismerősöm.Megkérdezték,azt mondták nekik fiú lesz.Már minden megvolt fiús szinekben csinálva,mikor a leges legutolsó uh-ot egy idegen doki csinálta, és gratulált nekik a kislányhoz.Láss csodát,lány lett.

Azon elgondolkoztam mit érezhettek,hogy végig fiúra készültek,fiúként kezelték és lány született...

Köszönöm mégegyszer a kedves sorokat,nagyon jól esett,hogy ilyen sokan értetek velem egyet!!!!!:)

A mi családunkban apukám kivételével már csak nők vannak. Szóval szinte mindig "csupa nő vett körül", én ezért vágynék jobban egy kisfiúra. De hát akkor is örülni fogok a gyerekemnek, ha lány lesz. :-)

Szerintem én majd kíváncsi leszek a nemére. És meg fogom kérdezni. :-)

A ruhavásárlós dolog meg tényleg butaság. Semleges színű ruhácskákat kell venni és kész, ha már a szülő ezen ennyire problémázik. Mondjuk ha nekem lányom lesz, amennyire lehet, kerülni fogom a rózsaszínt. Én ki nem állhatom ezt a színt. És milyen már, hogy egy kislány csak rózsaszínben "járhat"????! :-D

Nekem is tetszik a cikked és a hozzállásod is. A gyermek ajándék, az ember nem azért neki, hogy fiú vagy lány.

Mi megkérdeztük a nemét, de csak azért, mert én úgy éreztem, jobban el tudom őt képzelni őt így, néven szólítani, stb. De fel voltunk készülve név ügyben az ellenkezőjére is, és annak is örültünk volna.

Teljesen megértem azokat is, akik nem akarják tudni a születése előtt, hadd legyen meglepetés, ajándék az is.

Azt meg végképp nem értem, miért nem érti meg sok ember, hogy akarhat valaki úgy pl. 3 gyereket, hogy nem preferálja egyik nemet sem, mert egyszerűen csak gyerekeket szeretne.

A fiú előnyben részesítése talán egy régi, rossz hagyomány,legalábbis én így tapasztalom. A fiú az a gyerek, a lány az csak lány.

Szia!

Teljesen egyetértek veld, és az előttem szólókkal. Aki meg akarja tudni előre a baba nemét, az megkérdezi, és örül neki, hogy van erre lehetőség. Aki pedig nem, annak az a várakozás szép, hogy vajon melyik meglepetést tartogatja számára az a kis emberke. És tényleg, annyira mindegy, hogy fiú, vagy lány, mert mindkettőnek megvan a maga szépsége, bája, az egyetlen dolog, ami fontos, hogy egészséges legyen!

Én is rengetegszer találkoztam ilyennel mindkét terhességemnél (fiaim vannak). Az elsőnél végig tartottuk magunkat a végső meglepetéshez, és meg is kaptam, hogy engem nem is érdekel a babám neme. Ezen először úgy meglepődtem, mert hogyne érdekelt volna... nagyon is! De én azt akartam, hogy meglepi legyen! A másodiknál már nem bírtam ki, és a legutolsó UH-n (35 hetesen, 2 nappal a születése előtt) megkérdeztem, akkor mondták meg, hogy 90%-ra fiú. De igaziból csak a születése után 100%, illetve, ha genetikán is megnézték.

Rencsilány! nagyon gratulálok a 3. babához, és további szép babavárást kívánok!

Nagyon igazad van,hisz oly sok igazi meglepetés van az életben!

Bárcsak bennem is lenne ennyi kitartás,és akaraterő!

Jó lenne ha a következő babánknál mi is véghez tudnánk vinni ezt az elhatározást!

Szia!

Nekem az volt a legrosszabb,amikor egy ismerősöm azt kérdezte,hogyhogy nem érdekel a neme?

Még nekem kellett magyarázkodnom,hogy de,érdekel,majd megöl a kíváncsiság,de azt szeretnénk a férjemmel,ha meglepetés lenne.Ott,akkor,abban a csodálatos pillanatban derüljön ki,hogy kisfiú vagy kislány.

Volt aki szerint azért kell időben tudni,hogy "mi lesz".mert akkor milyen színű ruhát fogok ráadni?

Na itt már gondolkodtam,hogy sírjak vagy nevessek az emberi butaságon.

Szia!

ó, én hányszor találkozom ezzel a problémával... Mármint, hogy emberek az enyémtől eltérő álláspontjukat rám akarják erőltetni. Katasztrófa.

Szerintem ennek is megvan a maga varázsa. Ha ti mindketten meglepetésnek akarjátok a kicsi nemét, akkor legyen az! Rajtatok kívül igazán nincs köze hozzá másnak! :-)))

Én arra emlékszem, hogy mikor kiderült, hogy kislányt várok, egy kedves rokon kézlegyintéssel elintézte, hogy nem baj, majd a következő! Ott és akkor meg tudtam volna ölni az illetőt egy szempillantás alatt. Hogy gondolta ezt? Felháborítónak tartottam, mintha egy lány gyerek nem is lenne gyerek.... Tök gáz!

A párom kislányt szeretne inkább, én kisfiút. Ha majd lesz gyerekünk, egyikünknek biztosan "igaza lesz". :-)

De ettől függetlenül egyébként tényleg nem a gyerek neme számít, hanem az, hogy EGÉSZSÉGES legyen. Lehet ez akármilyen közhely, de ez az igazság! :-)

Teljesen igazad van, mindenki döntse el maga, szeretné-e tudni a baba nemét vagy se.

De mi van akkor, ha Anya tudni szeretné, Apa nem?

Nálunk ez volt a helyzet. Én tudni akartam (és a két nagy gyerek is), a férjem nem.

Úgy oldottuk meg, hogy mi tudtuk, de Apának nem árultuk el. Nagyon jól konspirálhattunk, mert végig azt hitte lány lesz, közben Petike lett.

Nekem nagyon jó érzés volt kb félidőben megtudni (és ez biztos eredmény volt, mert magzatvíz vizsgálaton is voltam) hogy kisfiam lesz, sokkal közelebb éreztem magamhoz ettől, valahogy akkor kezdett személyessé válni a dolog, nem csak egy "valaki" volt a hasamban. Nem tudom pontosan megfogalmazni mit éreztem. Pedig teljesen mindegy volt, mert egy fiú, egy lány után jött harmadiknak.

De elfogadtam, hogy a férjem nem akarja előre tudni.

Jó cikk!

Ennél már csak az a jobb kérdés, hogy "fiút vagy lányt szeretnétek?".

És amiket sokszor gyermekként hall az ember, hogy "Anyut vagy Aput (Nagymamát vagy Nagypapát) szereted-e jobban?"

Nagggyon "okos" kérdések!

Amikor GyöngyBabát vártuk megkérdezte a szonográfus, hogy tudni akarjuk-e a Baba nemét. Apával megbeszéltük, hogy nem. A kérdésre én rávágtam, hogy nem, Apa, hogy igen. A doki meg rögtön mondta, hogy kisleány... :-)

Aztán mégis jobb volt, hogy tudtam, hogy Csenge van a pocakomban. Mert a nevén szólíthattam, mert úgy tudtam vele beszélgetni.

Dec. 22-én most is megkérdezte a szonográfus, hogy kíváncsiak vagyunk-e a Baba nemére. Most egyetértettünk Apával, hogy igen. :-)

(Nem mintha nem örültünk volna egyformán akár fiú, akár leány.)

Így most tudom, hogy Csongorral beszélgetek. :-)

Anyósom mikor Karácsonykor megmondtuk neki, azt mondta: Nnnna, majd jól eldicsekszem x-nek, hogy fiunk lesz. (Nem Apának és nekem! Neki is...) Hadd irigykedjen, hogy náluk csak(!) két lány unoka van!

Ettől cseppet kiakadtam. Mennyivel több vagy kevesebb a családban egy fiú vagy leány gyermek???

Ez a mi 28 hónapos napsugár-szőke, egészséges, okos, gyönyörű gyerekünk (direkt nem írom, hogy lányunk) csak addig kincs, amíg nem születik fiúgyermek a családban???

A gyermek, ha adatik a sors/Isten (kinek-kinek világnézete szerint) ajándéka. Az, hogy egészséges, okos, ügyes, szép pedig a hab a tortán. Sőt a meggy a hab tetjén! :-) (Pedig mennyire természetesnek vesszük...)

A Gyermek - legyen fiú vagy leány - áldás. Az egyik ezzel, a másik azzal tesz mérhetetlenül boldoggá. :-)

És hogy születésekor vagy még pocaklakó korában tudjuk-e meg, a nemét... Mindenki eldöntheti, hogy mikor akarja megtudni és megosztja-e a hírt előre bárkivel is.

Rencsilány! Jó egészséget és sok türelmet az utolsó hetekre!

Nekem nagyon tetszett a cikked. Nekem kettős érzéseim voltak azzal kapcsolatban, hogy megkérdezzük-e, de mivel anyósom közölte, hogy az első gyerek az fiú és kész, jobbnak láttuk megkérdezni, hogy legyen ideje felkészülni, ha esetleg lány. No nem mintha bármi beleszólása lenne a dolgainkba, csak nem akartuk, hogy bárki részéről is az első reakció csalódás legyen, amikor éppen életünk legnagyobb örömét éljük át. Persze kislány lett, már a 18. héten megmondták, de azért végig bennem volt, hogy majd akkor lesz 100%, ha a saját szememmel látom :) Nem tudom, hogy a 2.-nál megkérdezzük-e majd, de az egyelőre még odébb van. :)

Mellesleg a szülés után sem változik meg ez a kisfiú, vagy kislány kérdés, mert ha nem kékbe, vagy rózsaszínbe öltözteted tuti mindenki ezzel a hülye kérdéssel bombáz. Mintha ez az utcán egy vadidegennek nem lenne halál mindegy!

Jaj de nem szeretem az ilyen erõszakos embereket... Ne törõdj vele, ez a kettõtök dolga,a rokonod meg fejre is állhat, úgysem fogja megtudni a baba nemét, mielõtt megszületik :)

Érdekes, hogy még ebben is mennyire tud különbözni két nemzet. Én Hollandiában élek, itt vártam a babáimat is, de egyetlen egyszer sem fordult elõ, hogy bárki is megkérdezte volna a nemüket. Egyszerüen nem szokás, még családon belül sem. A baba neve meg végképp titok :)

Gratulálok nektek a babához :)

szeretnék egy kislányt, de a karrierem mindennél fontosabb...

Ráadásul két gyerek már elég nagy nyüg...