Kicsit elkezdtem pánikolni a háborús helyzetek miatt. Nem... (beszélgetős fórum)

Minden milliókba kerül(ne) ! És összeadva ... :(

Már most eléggé megemelkedett azok száma, akik árulni kezdik a házukat, lakásukat, és kisebbet keresnek. És nem akarták eladni, csak ilyen gázárak mellett muszáj.

Önnek teljesen igaza van, hogy a magyar gazdasági szemlélet több, mint száz éve hibás alapokra épűl.

A magyar lakosság huszonkét százaléka, akik panelokban élnek nem tudnak napelemeket és hűszívatyúkat telepíteni. Sőt, teljesen passzív ház kiépítésére a lakosság négy százalékának van meg megfelelő környezeti adottsága.

A hibás gazdasági szemléletet csak generáció átneveléssel lehet kiküszöbőlni. Jelenlegi megoldás a generáció gondoskodás újra élesztése. Az aktív generáció számára olyan munkák is elérhetőek, ahol abszolult versenyképes fizetést adnak. Például egy napelem telepítő havi bérezése 850-900ezernél kezdődik. Illetve német országban másfél napos rigging munkáért 1800€ fizetnek. Valamint mechatronikai mérnőknek az energetikai válság miatt még keresetebb lett, havi 12-15ezer€ fizetnek.

A nagyon egyedül állók nyugdíjasok számára az energetikai alapítványok jelenthetnek megoldást. Bár Magyarországon még limitált az elérhetősége, de megoldhatja azt az energetikai korszerűsítést, ami csökkenteheti az energia felhasználást, ezzel sporólva a számlákon.

Ebben teljesen igazad van, hogy a tervezés fontos. Mondhatni, hogy tervek és célok nélkül az ember csak vegetál, mint egy növény.

A stresszelés szükségességét viszont nem értem. Attól, hogy valaki azon stresszel, vagy nem stresszel, hogy holnap esni fog az eső, attól még nem fog változni az időjárás.

Arra is van megoldásod, hogy a kisjövedelmű emberek/nyugdíjasok miből finanszírozzák a napelemeket vagy a hőszivattyút, esetleg még a Toyota Mirát vagy más jó autót ? Azt sem tudni, hamarosan telik-e (egészséges) élelmiszerre ?!

Nekem a stresszt a várható gázszámlák okozzák, pedig eddig se pocsékoltunk !!! Eddig is pulóverben, vastagabb nadrágban voltunk itthon a 18-19 fokos lakásban. Remélem, a télikabátra azért nem lesz szükség a falakon belül !

Igen, kevesebb híradót kell nézni, de azért a világ eseményeit mégiscsak követik sokan, mert a szemellenzős struccpolitika nem megoldás !

Lehet filozofálni, de inkább szállj le a földre, menj a "nép" közé, nézd meg, mennyi pénzből él a magyarok nagy része !

Abban valóban igazad van, hogy ameddig az aktuális gazdasági és állam vezetők a stratégiai haszon helyett az operatív haszonra törekednek, estleg talán a taktikai haszonra, addig nem lesz olyan megoldás, ami generációkon túl nyúló megoldás lenne.

Az általad felsorolt jelenségek együttese nem katasztrófa, hanem egy transzformáció, egy átfordulás. Átfordulások lényegében része a létezésnek. Mikrogazdasági átfordulás egy munkahelyváltás, vagy a gyerekszületése, vagy kiköltözése. Makrogazdasági átfordulás például, hogy megszűnt a Szovjetunió, vagy hogy létre jött az Európai Unió. Eontológiai átfordulás volt például a dinoszauruszok kihalása, vagy a jégkorszak megszűnése. Itt mindössze az a kérdés, hogy a megváltozó körülményekhez ki mennyire képes alkalmazkodni.

Amit a jelenlegi helyzettel egyénileg tenni lehet, hogy csökkenteni kell a változékony dolgokhoz való függőséget. Például a fogyasztási szokások újra tervezésével, vagy az energetikai önállósodással napelemekkel és hőszivattyúkkal.

Én magamrészéről például jelentősen csökkentettem a média tartalmak fogyasztását. Így csökkent a külső multimédiás stimulációkból származó stresszfaktor.

A média tartalmak gyártásánál, mint például a híradó azt a pszichológiai alapelvet használják, hogy az ember tizenhat szór fogékonyabb a negatív eseményekre, mint a pozitívra. Lényegében ezt a dramaturgiai fogékonyságot használták ki az ókori görög drámák is, mint például az Antigoné.

Részben én is azzal értek egyet, hogy amire nem tudsz hatással lenni, ahhoz csak alkalmazkodni lehet. Egyéb esetben próbálj számodra megfelelően minőségi életet élni.

Amúgy vannak már elérhető technológiák és társadalomszociológia elméletek, amivel orvosolni lehet a jelenlegi hibákat. Például a Toyota Mira fogyasztási költsége tíz százalékkal olcsóbb, mint egy belsőégésű autóé, illetve a széndioxid helyett vizet, vízgőzt bocsájt ki magából.

Magamrészéről inkább azt a kérdést tenném fel, hogy

Legsúlyosabban? Nekem már az is sok, ha kicsit súlyosan érint 🤣

Nem redukálom le a problémát egy esetleges tajvani háborúra. Nem félek egy tajvani háborútól, ha ez érdekel. De nem tudok elvonatkoztatni az egymást súlyosbító veszélyhelyzetek összeadódásának eredményétől. Klímaválság, aszály, erdőtüzek, globális járványok, gazdasági válság, háborúk, infláció, miegymás. Itt olyan építőkockák estek ki, amik nélkül összedől minden. A küszöbén állunk egy világméretű katasztrófának. Sőt, tulajdonképpen már át is léptük a küszöböt.

Alapvetően azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mivel erre nincs ráhatásunk, és egyelőre a saját bőrünkön kevésbé érezzük a hatását, inkább foglalkozzunk az itt és mosttal. De a helyzet tényleg annyira fenyegető, hogy akármennyire is igyekszem, időnként elfog az aggodalom. Tudom, hogy ez nem vág össze sem a divatos mindfulness mozaglommal, sem az antik buddhista szemlélettel, így pedig nem fogok megvilágosodni, de az ember már csak ilyen.

...és, ezek a diktatúra ismérvei...

Ismerős ?

[link]

Miből gondolod, hogy Európa, vagy Magyarország lenne az a hely, amit az estleges tajvani konflikusként legsúlyosabban érintené?

Te személyszerint, mit tudsz tenni, hogy az általad említett kaotikus állapot ne tudjon kialakulni?

Az értelmezésemben a fórum indító aggodalma arra irányult, hogy közvetlen háborús helyzetbe kerülhet. Vagyis attól tart, hogy a szomszéd kutyájának a macskáját lelőhetik. Amit viszont a válaszodban felvetsz az a háborúknak a közvetett hatása. Minden abnormális tevékenységnek hatása van szinte mindenre. Minél erősebb a függőség, annál erősebb a hatási is.

A felvetésem arra vonatkozott, hogy jelenleg a közvetlen környezetünkben van-e olyan veszély, ami fegyveres konfliktussá fajulhat, vagyis háborúvá. Részben igazad van, hogy a háborúk részben etnikai alapon történnek. A felvetésedre egy egy könyv hosszúságú választ lehetne adni.

Ha témában járatosabb akarsz lenni akkor ajánlom Niall Ferguson egyetemes történész könyveit, vagy Menyhay professzor analitikus gazdaságpszichológiai értekezleteit, vagy a ELTE, PTE, Corvinus nyílt előadásait ahol szabadon lehet kérdezni különböző meghívott előadóktól.

Megpróbálok röviden válaszolni.

A háborúk mindig az aktuális erőforrások megszerzéséért és birtoklásáért folyt. Ez régen a primer erőforrások voltak, mint a termőföld, a halászó és a vadászó területek voltak. Az ipari forradalomtól fogva ezek az erőforrások kibővültek a szekunder erőforrásokra is, ami az ipari felhasználáshoz szükséges erőforrásokat is tartalmazza, mint például a bányászható természeti kincseket. A huszonegyedik századra az erőforrások egyik legjelentősebb értéket az energetikai erőforrások lettek.

Az erőforrások birtoklóinak a definíciója szociális kasztolás szerint történik. Van az egyszemélyes birtoklás, van a közösségi birtoklás különböző szintjei, illetve van az etnikai-nacionális birtoklás.

Egy birtokló estében az az előnyős, ha minél több erőforrást tud birtokolni, míg bizonyos korlátok átlépésével ezt a többlet birtoklást már csak mások kárára lehet végrehajtani. A konfliktusok forrása ez a többlet birtoklás lesz.

Erre a többlet birtoklásra a magyar történelemben voltak példák, mint például a Oszmán, vagy a Habsburg Birodalom. Mindkét esetben az etnikai-nacionális alapú erőforrások megtartása okozta a fegyveres konfliktust. Vagyis a konfliktus forrás az volt, hogy miért adja oda a saját terményét valakinek, aki kizsarolja tőle passzív, vagy aktív agresszióval.

A jelenlegi helyzettel reflektáljak a felvetésedre, ahhoz pontosabban kell ismerni, hogy milyen erőforrásokat akarnak birtokolni egyes társadalmi, nacionális kasztok. A tajvani konfliktus okát te magad is megválaszoltad, hogy Kína azért akarja birtokolni, mert értékes huszonegyedik századi erőforrásokat birtokolnak, állítanak elő.

Ma Magyarországon nincsen olyan primer, illetve szekunder erőforrás mennyiség, ami egy külső agresszor részére a konfliktushoz szükséges erőforrások felhasználásához képest jelentős többlet erőforrást tudna nyerni az országból. Mivel jelenleg a magyar gazdaság, illetve a GDP közel kétharmadát a tercier erőforrás alkotja. Vagyis az emberek által előállított értékek. Ha valaki a Magyarország erőforrását akarja megszerezni, ahhoz a magyar embereket kell igába hajtani. Úgyhogy jelenleg Magyarország ezért nem jelent potenciális célpontot különböző terjeszkedő társadalmi, nacionális kasztok számára.

A háború révén elinduló menekült migráció elsőként azokat a helyeket veszi célpontnak, ami biztonságos, illetve stabil és kiszámítható.

A jelenlegi gazdasági körülményeket tekintve mindenki a maga szubjektív értékítélete alapján határozza meg, hogy az európai helyzet mennyire biztonságos, illetve stabil és kiszámítható. Vagyis a menekültek számára mennyire lehet vonzó Európa.

Olyan véleményekre kíváncsi vagyok, hogy Afrika, Délkelt-Ázsia, illetve Közép- és Dél-Amerikában mitől borult meg a népességszám és az elérhet környezeti erőforrások közötti egyensúly. Például: miért Afrikában a legnagyobb a népesség növekedés, holott a sivatagok miatt ott a legkevesebb természeti erőforrás?

Az általad említett helyeken etnikai, illetve nacionális alapon vannak konfliktusok, ami valójában háborúhoz vezet.

Magyország etnikai és multinacionális összetétele az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt. 16 nemeztiség volt és 51milliós lélekszám volt a Monarchiában. Ez a etnikai, nacionális halmozódás okozta Ferenc Ferndinád elleni merényletét.

Ma Magyarországon jelenleg nincsen ilyen jellegű konfliktus forrás.

Ha Magyarország bele keveredne nemzetközi fegyveres konfliktusba, az a Nato tagsága révén glodális háborút jelenten. Abban az estben Himalája, illetve az Antarkisz térsége maradna ki a konfliktusból.

Egy globális háború szinte minden vagyonosabb politikai vezetőnek vagyon vesztés okozna. Viszont ezek az emberek nagyon vígyáznak arra, hogy ne égjen el a pénzük.

Ha az USA nyíltan beavatkozik a Tajvan/Kína konfliktusba,akkor van félni való.

Itt az a kérdés, hogy ki a fontosabb Tajvan avagy Ukrajna?

De ne aggódj, felesleges.Nem tudjuk befolyásolni.

En ugy vagyok vele hogy ha fel is keszulunk ra barhogy, fog valamit érni?

Éld az eleted es ne foglalkoz csak olyan dolgokkal amik a hataskorodben vannak.

... ijesztget bennünket, hogy megmentőként tetszeleghessen. Ez a diktátorok egyik ismérve.

Szerintem tőle kellene megmenteni bennünket...