Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

És majd amikor sok út nyílik meg előtted, és nem tudod, melyiket válaszd, soha ne találomra dönts. Ülj le és várj.

Lélegezz mélyeket, olyan önbizalommal, mint az első nap, amikor világra jöttél.

Ne hagyd, hogy bármi eltérítsen, elvonja a figyelmed, várj és csak várj.

Ülj mozdulatlanul, csendben és hallgasd a szíved.

Amikor aztán megszólal, kelj fel és menj arra, amerre a szíved húz.

Susanna Tamaro: Csak a szívedre hallgass

"Amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted:

elég, hogy megbocsáss az emberek összességének.

Nem kell sok, hogy a reménytelenség közepette megengeszteljenek.

Egy ember is elég. S nem igaz, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel.

Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél.

Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív."

(Márai Sándor)

Vagy akik, ha már tudják, hogy nem szerelem

az az árnyék, mi sávot húz szemeiken

s gondolkodnak s elejtik egymás kezét szelíden,

hadd keressen, amíg egy holtig-hű tenyérben meg nem pihen:

azoknak a szerelme tetszik nekem.

Tornai József

Miért haragszol, vagy miért untad el szerelmünk?

Ablakod sötét függönye mögött hallgasd csak

mosolyodtól részegen énekelek most is

s a te szemeiddel néznek le rám a csillagok.

Kassák Lajos

Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös emlékeinket.

Nicholas Sparks

Az érzelmi szeretettel más gond is van. Elmúlhat. Vagyis nemcsak a térbeli, az időbeli távolság is gyengíti. Amikor azt mondtam, hogy a szeretet: örök - nem erre a szeretetre gondoltam. Ez romlékony. Magához ránt valakit, aztán elengedi. Sőt, el is taszítja. Az idők során lehet belőle közöny - a "Nem tudom, mit szerettem rajta..." kiábrándulása. Néha úgy hagyunk magunk mögött egy kedves embert, mintha soha semmi közünk nem lett volna egymáshoz. Életünk hajója sodródik előre, s ők a farvízen eltűnő távolodó hullámokba vesznek. Lemaradnak. Arcuk mint a vízmosta fényképek, elhalványulnak és szétfoszlanak. Idegenné válnak. A szerelem forró vonzalmát olyan hideg közöny válthatja fel, hogy még az egykori szerető halála sem fáj. Az ember néha úgy emlékszik vissza egy-egy ilyen elmúlt érzelmi kapcsolatára, mintha az előző életében történt volna. Vannak szerelmeink, akiknek arcát is elfeledtük. "Ki ez?!" Az érzelmek kihűlése azonban csak az egyik tragédiája ennek a "szeretet"-nek. A másik, amikor hőfokát megtartja ugyan, de átcsap önmaga ellentétébe. Gyűlölet lesz belőle. Ez az érzelmeink poláris természetéből fakad. Vonzás nincs taszítás nélkül. És taszítás sincs vonzás nélkül. A kettő: egy. Az érzelmi szeretet árnyéka: a gyűlölet. Ott lapul mögötte. És a gyűlöletben mindig fölfedezheted a visszájára fordult érzelmi szeretetet.

Müller Péter

Tudod arra gondoltam, hogy minden pillanatban benne van a fájdalom, és az öröm, tőlünk függ, melyiknek adjuk magunkat, hogy mit választunk, az életet, vagy a halált, azt, hogy pillanatonként meghaljunk, avagy újjászülessünk, talán nincs is másik világ, csak ez, a pillanat világa, nincs más döntőbíró, csak a szabad akarat, hogy élve a szabadsággal, az ember mit választ, az is lehet, a két lehetőség egyforma súllyal bír, de mert vakok vagyunk, mi mégis többször választjuk a halált, mint az életet.

.kaktusz

" Ne feledd, hogy semmi sem boríthatja fel életedet.

Ez a rád bízott lélek megőrzését jelenti.

A lélek a te, egyedül a te hatalmadban áll."

(Tolsztoj)

"Mennyi mindent el tudunk viselni egymásba kapaszkodva, és milyen magányosak, céltalanok vagyunk, ha nincs egy kéz, amelyik símogat, ha nincs egy szempár, amelyik azt sugározza -a gondok, bajok közepette is-, hogy fontos vagy nekem..."

(Gabriel Garcia Márquez)

"Csak a kőszív képtelen a növekedésre;

akinek érző a szíve, nőttön-nő.

Míg az elsőt saját börtönébe zárják az évek;

az utóbbi kitárulkozik, és magába fogadja a világot.”

(Tatiosz)

Ha szeretsz valakit, az egyetlen értékes ajándék, amit adhatsz neki: a megértés minősége.

(Osho: Mindennapra)

Bocs! Lemaradt az eleje.

a szeretsz valakit, az egyetlen értékes ajándék, amit adhatsz neki: a megértés minősége.

(Osho: Mindennapra)

Légy tudatában esendő pillanataidnak, hiszen ember vagy. Ne ítéld el mások gyöngeségét, hiszen már tudod, hogy ember vagy. Aki ember, az szeret és megbocsát. A szeretet: megbocsátás.

(Tatiosz)

Tudod senkit nem szerettem még így. Ezért várok rád, várom a napot, amikor visszatérsz hozzám, mikor végre velem leszel. Mindent megbocsátok, semmiért sem haragszom, semmit nem fogok felemlegetni neked. Csupán egyet akarok: szeretni téged, nem kell, hogy szeress, ha nem akarsz, csak engedd, hogy én szeresselek. Csak erre kérlek, hagyd magad szeretni.

/Margaret Mitchell/

"Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesznek szerelmek, míg a föld forog. Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell!"

/Anatole France/

Emlékezhetünk a második, a harmadik, a negyedik alkalomra, de egy sem olyan mint, az első, mely örökké velünk marad.

Shelagh Delaney

Én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár csúnya, az nyugodtan alhat, és én aludni szeretek écaka. A többi a jóisten dolga.

Móricz Zsigmond

Harmóniák

Szenvedni tudj és tűrni merj

És várni, sírni, érni,

A szirtek párnáján pihenj

S ne félj a végtelen jövővel szembenézni!

És minden veszne, törne bár

S ha semmit el nem érne,

A lelked él még s vár reád

Titokkal teljes és vigasszal teljes éje.

/Juhász Gyula/

“Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.”

/Tamási Áron/

Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra - amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé.

Arthur Schopenhauer

"Mi az érzés, ha nem egy gondolatba zárt világ?"

/Balzac/

Lehúztuk a cipőt is,

úgy mentünk, kéz a kézben.

Ázott hajad esővíz-

illatát most is érzem.

Tapicskoltunk a sárban;

sikolyaidtól bokrosodva

futott a sáncban

a sárga patakocska.

– Gyermekkoroddá lennék

érted, te kedves.

– Te jó, te drága.

Társtalan lép az emlék

a kármin-köröm pettyes

tavaszi sárba.

Kányádi Sándor: Mezítláb

Gyűlölöm a délutánt,

a hatórát, a percet,

gyűlölöm a telefont,

gyűlölöm a reggelt,

gyűlölöm a leveleket,

az el nem küldött sms-eket,

gyűlölöm a meséket,

az álmatlan éjeket,

az együtt kiválasztott

gyönyörű zenéket,

gyülölöm, hogy

vannak nappalok,

hogy az égen

ragyognak még

csillagok,

gyűlölöm a csókot,

miért a szám sóvárog,

gyűlölöm az érzést,

a zöldszemű féltést,

gyűlölök mindent,

amit eddig megkaptam

gyűlölöm az elmaradt

ölelést a karodban,

és leginkább magam

gyűlölöm, hogy még

mindig várlak, hogy

nem tudlak feledni,

hogy hagyom a szívem

érted, megszenvedni.

Csak Téged nem gyűlöllek,

mert nem tudok mást,

csak szeretni.