Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
Nehéz a boldogoknak helyesen megítélni a nyomorúságot
Quintilianus
Dúdolnám a szívem legszebb dalát,
Hogy "Nélküled nem létezem" de nem hallanád.
Dúdolnám a szívem bús énekét,
De túl vagy a Varázshegyen, nem értenéd...
(Isten közelében)
A világ tetején állok.
Fejem fölött a semmi.
Alattam felhők rejtik,
merre kell hazamenni...
Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel,
Van, amikor ringat lágyan, és van, hogy elsodor
A vágyat nem a test csinálja! A vágy a lélek ajándéka a testnek.
Vavyan Fable
A megbánás valóban öl: lassan felemészti a lelkét annak, aki egyszer valami rosszat tett.
Paulo Coelho
Az elme számol, a lélek sóvárog, a szív pedig tudja, amit tud.
Stephen King
Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!
Bocsánat, elcsentem!!
GYÖNYÖRŰŰŰŰ! Köszönöm, hogy megtalátad!
"A bölcsességet nem kapjuk, magunknak kell felfedeznünk, miután véget ért utazásunk a vadonban, ahova senki nem mehet el helyettünk, amit senki nem tehet meg helyettünk, mert a bölcsességünk éppen abban rejlik, hogy mi magunk milyennek látjuk a világot."
Marcel Proust
"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."
Albert Einstein
Te vagy a második bőröm
nyaraim - teleim - őszöm
Kikelet átkelni érted
S e veszteség csodaszép, érzed?
Maggie Stiefvater
Korán volt reményért hozzád menekülni:
Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.
Arany János
Úgy érzem elvesztem a messzeségben, s szívemet ott hagytam a
sötétségben. Keresem ki rabolta el tőlem, de arca csak homály a ködben.
A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.
Már tudom, mit kell tenni, meg kell tanulnom elengedni, ha ő el akar menni. Szeretem, ezért megteszem.
Minden pillanatban mikor behunyod a szemeid, feldereng egy arc a távolban. A szemeidet nézi, de a szívedbe lát. Tudod, a múlt hibái örökre sziklába vésték történeted, de ha nem vigyázol meglehet, hogy a történet egyszer végleg véget ér!
"Volt egyszer egy lány, aki születésétől fogva vak volt,ezért utálta az egész világot és mindenkit benne,kivéve a barátját. Ő mindig ott volt vele, segített neki és biztatta. Egy nap végre találtak donort aki felajánlotta a szemeit. A lány nagyon örült neki. A barátja megkérdezte tőle,ha látni fog hozzá megy-e feleségül? A lány igent mondott. Az operáció sikerült. Mikor a lány kinyitotta a szemeit a barátját látta de ő is vak volt. A fiú megkérdezte,hogy most már akkor hozzá megy-e!? A lány elutasította.
Pár napon belül a lány kapott egy levelet amiben a fiú megköszönte neki az összes gyönyörű átélt pillanatot.
A levél végén állt egy mondat: Vigyázz kérlek a szemeimre!"
Dr. Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára
Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsõt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert õk az öröm magvetõi.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják õket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják õket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebbõl meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.
A nevetés az élet sója. Nevessetek a tévedéseiteken, de okuljatok belőlük, űzzetek tréfát a megpróbáltatásaitokból, de merítsetek erőt belőlük, a nehézségeket tekintsétek vidám játéknak, de küzdjétek le őket!
Montgomery, Lucy Maud