Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

-Hazudj már valami szépet!

Elhiszem majd az egészet!

Legyen kert, s benne virágok,

Törpe is kell, meg óriások!

És te is legyél ott kérlek!

Ha hívlak hazudni szépet.

-Csak igazat ne!...Az fájna!

Tedd meg!.. Csak egyszer, utoljára..

Majd álmaimban meg-meglátogatlak

Mint messzi vendég, kit senki sem várt.

Ne hagyd, hogy az úton ácsorogjak,

Az ajtót be ne zárd.

Belépek hozzád, csendben letelepszem

És csak nézlek a homályon át....

És amikor édes arcoddal beteltem,

Megcsókollak és megyek tovább...

Az igaz szerelemben a legkisebb távolság is túl nagy, de a legnagyobb is áthidalható.

(Hans Nouwens)

Johann Wolfgang Goethe: Életszabály

Ha egy szép élet vágyát őrzöd,

a múlttal nem szabad törődnöd.

S mindig úgy tégy,ha veszteség ér,

mint hogyha újjászületten élnél.

Mit akar? - kérd meg minden naptól,

és minden nap felel majd akkor.

Tetteidnek tudjál örülni,

más tetteit tud megbecsülni!

Főként ne gyűlölj egy embert se,

s a többit hagyd az Úristenre!

"Angyal zenéje, gyertyafény -kincses kezem hogy lett szegény?Nem adhattam ma semmi mást,csak jó meleg simogatást."

Áprily Lajos

"Jó ember vagyok, nem haragszom arra, akit megbántottam."

Ignotus

"Az igazi szerelem felemel, és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja

szívünket, és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és

remélem, én is ezt tettem veled."

Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.

Paulo Coelho

"Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:

Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely,

Visszavár mindig, nem feled! Bár várhat százezer éven át,

Nincs az az idő, nincsen az a tér, ami közénk odafér."

(Kowalsky meg a Vega)

Volt egyszer egy férfi,aki nagyon belefáradt mindennapi munkába.Ő mindennap dolgozni járt,a felesége meg csak otthon ült.

Szerette volna,ha a felesége is megtudná,mi mindenen megy keresztül nap,mint nap,ezért egy este így imádkozott:

"Mindenható atyám!Mindennap dolgozni járok,és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül.Szeretném,ha ő is megtudná,mi mindenen megyek keresztül,ezért kérlek Uram,add,hogy egy napra testet cserélhessünk.Amen."

És a férfi másnap reggel már női testben ébredt.Felkelt,reggelit készített a párjának,

felébresztette a gyerekeket,kikészítette az aznapi ruhájukat,reggelit adott nekik,becsomagolta a tízóraijukat,elvitte őket az iskolába,hazament,gyorsan meglocsolta a

virágokat,bedobott egy adagot a mosógépbe,

összeszedte és megmosta a kirándulásból

hazahozott piszkos,sáros lábbeliket,majd

összeszedte a vegytisztítóba való holmikat,és elvitte,megállt a banknál is,pénzt vett fel, elment bevásárolni,kifizette a számlákat,és rendezte a csekk-könyvet is.Kicserélte a macska almot,és megfürdette a kutyát.

Ekkor már délután egy óra volt,és igyekeznie kellett,hogy be tudjon ágyazni,hogy rendet rakjon,porszívózzon,még a konyhát is felseperje,

felmossa,és már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé,akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort a leckekészítés miatt.Kitett az asztalra egy kis sütit meg tejet,és rávette a gyerekeket,hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak.Ezután felállította a vasalódeszkát,és tévét nézett,miközben vasalta a ruhákat.Fél ötkor nekiállt krumplit pucolni,és zöldséget mosni,hogy egy kis salátát készítsen.Kisütötte a húst,és egy kis zöldbabot is párolt mellé vacsorára.Vacsora után kitakarította a konyhát,beindította a mosogatógépet,majd elrakta a tiszta edényeket,megfürdette a gyerekeket,és ágyba dugta őket.9-re már nagyon fáradt volt,és bár a napi munkával még nem végzett,úgy döntött, ő is bebújik az ágyba,ahol még elvárták tőle,hogy szeretkezzen,és ő ezt panasz nélkül meg is tette.

Másnap reggel,amikor felébredt,azonnal letérdelt az ágya mellé,és így imádkozott:

"Mennyei Atyám!Nem tudom,mire számítottam.

Belátom,hiba volt,hogy irigykedtem a feleségemre,

mert képes egész nap otthon lenni.

Kérlek Uram,nagyon kérlek,csináljuk vissza a

cserét!"

És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:

"Fiam,látom, tanultál a leckéből,és ezért boldogan

cserélem vissza a dolgokat abba a formába,amiben eredetileg is voltak.

Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este

teherbe estél."

Hajrá, fiúk! Lehet cserélni!

• A közöny szörnyűbb a megvetésnél. Olyan érzés, mintha nem is léteznél.

• Rájövök apránként, hogy nem bírom tovább. Nem tudok már hinni s remélni, remélni egy életen át. Nem tudom hazudni: jól vagyok. Mosolyogni mindenkire. Mikor belül meghalok!

• " A paradicsomba csak a poklon keresztül vezet az igazi út. "

"A szabad kapcsolatok tartósak. Mint a világot járt vándormadarak, hosszú idő után újra összejönnek, s elmesélik egymásnak, mit láttak."

(Müller Péter)

Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egész- re. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?... És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket? Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.

Márai Sándor

"Bekövetkezett a halál. Nem volt benne semmi elijesztő, félelmet gerjesztő, lecsukódott egy szempár, lehanyatlott egy fej, nem emelkedett többé a takaró. Valaki nem volt többé..."

(Örkény István: Rózsakiállítás)

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?

Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,

A világ minden fényét s melegét

Szórva adnám...

Most álarc van rajtam, zord és hideg,

De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,

Öledbe hajló arcomról lemállik,

S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden

Mindhalálig.

Tóth Árpád

A tegnap csupán álom, A holnap nem több, mint látomás, Minden tegnap a boldogság álma, Minden holnap csak remény csillogása. Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal!

(Ősi szanszkrit mondás)

Iszonyú csendként zuhog az éjszaka.

Kiégett körték csavarodnak a

kattogó évek folyosóira.

Kezem újra és újra levelet írna,

érthetetlen szavak mögött sírva

bújtatni szívem, ágaim,

csordulásom, álmaim.

Nagyon hosszú a görcsbe rándult alagút.

Istenem valahol mindig ketten maradunk.