Karácsonyi őrület (beszélgetős fórum)

Nem normálisak az emberek, az egyszer biztos.

Ha reeeeengeteg pénzem lenne, sem költenék másfél millát egy tévére!!!

Na de nem rajtunk áll elsősorban, hogy milyen lesz az ünnep?

Én nem szidom a világot, szépen kizárom ilyenkor. Nálunk igenis élni fog a karácsony szelleme :) Mondjuk 3 kisgyerekkel tán nem nehéz.

Persze, kicsit elkorcsosult már ez az ünnep. De szerintem még mindig lehet menteni rajta.

Pl. úgy nem szeretem, hogy 1000ft-ot kültünk egy mű, adventi koszorúra. Otthon van pár alapunk és kint a kertben meg ,,hozzávalók". Nem értem miért kell az a mű izé és miért kell rá pénzt kidobni?

Az is igaz, hogy mindenki vásárolgat, de szerintem ez még nem olyan nagy probléma. Én pl. szívesen teszem, mert mikor odaadom az ajándékot, örömmel tö el, hogy felvidul tőle, tetszik az illetőnek. Már a meglepi megvétele is boldogsággal tölt el. De tény, hogy én is készítek ajándékot sajátkezűleg, ettől valahol méginkább hangulatosabb lesz az ünnep.

Másik, a fa díszítése. Idén kevesebb gömb és sok-sok mézeskalácsfigura fogja a fánkat ékesíteni. Szerintem ezzel is kicsit visszahozható az a nosztalgikus élmény.

Szerintem még mindig egy igen fontos ünnep. Nálunk fontos a családnak, különben nem lenne akkora készülődés. Ha pl. a nagynéném nem szeretne minket ebédül látni, akkor azt mondaná, hogy nálunk legyen ez a része megtartva 25-én.

Valahol a Karácsonyok hagyománynak minősülnek már és ez így jó.

Mindennek van rossz oldala, de nem akadhatunk fenn azon és ettől még nem szadab, hogy a karácsony iránti szeretetünk elvesszen.

Ez részben igaz, mindenki ezerrel hajt az ajándékokért, és éppen az ünnep lényege vész el, de azért maradtak még olyan emberek (elég sokan), akiknél a karácsony elsődlegesen még mindig a szeretetről szól.

Nagyon kifakadtál, valaminek a hatására?

Nálunk szerencsére még mindig arról szól a karácsony legnagyobb részben,hogy 24.től-26á-áig össze gyűlik a család,együtt vagyunk,jókat eszünk,iszunk,beszélgetünk,társasozunk,játszunk a gyerkökkel.Ilyenkor jobban ráérünk a másikra,könnyebben össze tudunk hozni egy nagy családi összejövetelt.

Természetesen a gyerköknek még az ajándék a fontos,attól függetlenül,hogy rengeteg szeretet adnak nekünk:)De ez nekem így normális.Mi felnőttek már évek óta nem veszünk egymásnak ajándékot,egyedül az öcsém szokott meglepni minket egy egy meglepetéssel,neki még nincsenek gyerköi,így ő nekünk vesz.De abszollút nem nézzük,hogy milyen értékben vesz ajándékot,a gyerköimnek sem úgy vásárolok ajándékot,hogy minél drágább mutatósabb legyen.Kreatív,praktikus olyan játékok kerülnek a fa alá amiket pár év múlva is szívesen elővesznek és játszanak vele.

Szerencsére nekem sosem nyűg a karácsony,mert megpróbálom jól beosztani az időmet a felkészülésre,vásárlás,nagy takarítás így szentestére sosem vagyok fáradt:)

Hétvégén viszünk ajándékot a mikulásgyárba, megunt, de még használható játékokra gondoltunk. A gyerekek már nagyon lelkesen válogatják a játékokat.

Mindenkinek jó készülődést kívánok az ünnepekre!

Nehéz összeegyeztetni a kettőt. Nekem 5 éve azt mondták, hogy felejtsem el az ünnepeket az egyetem alatt. Először röhögtem, aztán rájöttem, hogy na igen... De ravasz szervezéssel ki tudsz szakítani magadnak mindig egy keveset. A lényeg az egyensúly. HOgy meg tudd állni, hogy nem ragadsz le a készülődésnél, hanem mondjuk napi 1,5 órát max kettőt tudsz rá szánni, és többi tanulással (nem könyv fölött üléssel :P ) telik. És ha jól osztod be, akkor legalább a 24. a tiéd :) Én így tudtam csak összehozni, különben nem megy. Csak, egyik a másik rovására.

Nagy kalappal a vizsgákhoz. :))

Sajnos ez már csak így van. Amior fősulira jártam, olyan rengeteg visgánk volt, hogy a két ünnep között is menni kellett. És akkor karácsony napján is tanultunk. Na az nagyon rossz volt.

Egy cipőben járunk, én is tanulok, most már egyetemen, munka mellett, de a karácsonyomat nem hagyom elrontani semmiféle vizsga gondolatával!! Tudom, hogy nehéz, de próbáld meg kiverni a vizsgákat a fejedből legalább erre a három napa (persze, csak ha megteheted, és emiatt nem fogsz lemaradni a tanulással). Kitartás!