Írjunk verset bármiről! (fórumjáték)

Ne legyél bánatos,

Ez is csak egy nap,

S meglátod holnapra,

Kisüt majd a nap!:))

Rossz a kedvem,szorongok,

egész éjjel bolyongok,

gondolatok szaggatnak,

rossz mondatok aggatnak,

felhők a világ felett...

ne játszatok,emberek!

Hegyen-dombon vígan jár,

Kicsi kutyám hazavár.

Bogár szemével rám tekint,

Farkcsóválva üdvöt int.

Odabújik lábamhoz,

Gazdi kéne már egy csont!

Kapod,kapod-mondom én,

Húst is adok,ez már tény.

A hűség mintaképe Ő!

Egész lénye szerethető!

Őrzi-védi kis házam,

Lesz is helye mindig nálam.

Kérdeztél, hát válaszoltam,

Nem tíz sorban, de elmondtam.

Vigyázz, hogyha kérdezel,

Hat versszakban mondom el!:))

Alakul e versike kedves Edus,

s látom, hogy te nem vagy hekus,

bár a végén gyanúsak a folytatások,

s vers helyett lassan már eposzt látok.

Azért ügyesek lehettek azok a kutyaősök,

hogy farkasszukát egy tacskó kan legyőzött,

vagy netán a tacskószuka tartotta oly magasra,

mert vágyott már egy jókora farkaskutya pasasra?

Mindegy is, hogy melyik verzióból lett hát a te kutyád,

legalább nem tudja majd levizelni túl magasan a kukád. :)

Nehéz lesz rímekbe szednem,

Kapcsolatunk lényegét,

Szabad versben jobban tudnám

Elmesélni az életét.

Tizenkét éves és "kislány"

Kétévesként hoztuk el,

Arról a kutyatelepről,

Ahol addig vesztegelt.

Egy kis tacskólányra vágytunk,

Körbejártuk a telepet,

Egy kennelnél megtorpantunk,

Mert megláttuk a "gyereket"

Szomorúan ült a rácsnál,

Ülve farkaskutya volt,

Már majdnem letettünk róla,

De felállt, s tacskólába volt.

Szeme a távolba révedt,

Régi gazdája után

Vágyott, teljes kis lelkével,

Így lett Ő a mi kutyánk!:)

/Folyt köv./

Na most dicsért vagy szidott?

Talány bíz ez,nem titok,

lehetek bár száz éves,

nő maradtam,keser'édes

hol aranyos,hol hisztis,

ugrálok néha itt is.

Ha meghallom a madár dalát,

rögtön kiesik kezemből a hólapát!

Azért jó, hogy a madaraknál jó vagyok,

mert rögtön visszafelé pörögnek a napok.

Madárdalnak hála, újra gyermek lehetek én,

Üdvözöllek én is, mert tőled ez egy jótétemény!

Alessandro- köszöntelek,

Ha rád lelek,ünnepelek,

érdek nélkül vagy jó nálam,

bár bevallom...csorog nyálam,

ha képedre ráklikkelek,

mert oly jó vagy...egy nagy gyerek.

Ó, kedves Edus,

ha nem vagy hekus,

keress elő egy-két rímet,

az sem baj, ha mindjárt tízet,

írjál egy jó verset a kiskutyádról,

ám ne rímek nélkül csak úgy, kutyafuttából! :)

Van egy drága kis kutyám,

Melegszívű "kicsi" lény,

Farkas és tacskó keverék,:))

De ettől annyira szép.

/majd még írok róla/

Mitől lett a madár ilyen bús ma reggel,

hisz az ő dalára még a nap is felkel,

Édes hangjával betölt minden teret,

bús szívekbe így csöpögtet szeretetet.

Az önhitt gyakran téved.

Észre se veszi,tévútra téved.

Azt hiszi a világ rajta réved,

imádja a sok beszédet

mi elhagyja ajkát,mert szerepel,

villog egész nap..bár nem érdekel.

Ha már a csillagok sem vidítanak,

nézz magadba, hol hagytad el magad,

ha már a csilingelő nevetés sem ráz fel,

keresd meg lelkedben a gyermeket és ébreszd fel.

ha már szó nincs, ami neked szól,

s te még is eltávolodsz magadtól

ha már harag sincs, ami korbácsol,

érzelmek sem, mi olykor elgáncsol

ha már nem ismered fel önmagad,

kérdezd meg bátran: Miért sanyargatod magad!

Hidd el eljön majd a párod,

S akkor jön el, ha nem várod.

Legyen nyitva jól a szemed,

S messziről is felismered!:)

Légy Önmagad lámpása,

Hintsd szerteszét!

Karjaidba zárva,

Óvjad,ki belép!

Félő,hogy elveszett,

Az idő peremén.

Múlt,jelen,jövő,

Boldogtalanság keze Ő!

Ne így,nem akarom,

sem szépség,sem csalódás!

Arcáról lehull a kín,

S lesz burjánzó boldogság!

Nehéz dolog ez az élet,

gondjaid az égig érnek.

Betegség árnya itt lebeg,

jaj mi lehet?-húzod fejed,

felébrednél,tovább mennél,

jaj,mi lehet rosszabb ennél?

Ha nem keres, 

hát ne várd 

ha nem te vagy az egyetlen,

ezt sose bánd

ha az ég nem neked szánta,

sosem lesz tiéd,

más utat kell járnod,

hogy ezt megértsd.

Az úton sok a hamis,

de kincs is van,

még ha sáros is!

Esik a hó,

Szánkózni jó.

Vidámak a gyerekek,

Hóembereket építenek.

Ha nem keres,

hát ne várd

ha nem te vagy az egyetlen,

Meleg szívvel,kedves szóval

várod Őt,sok forró csókkal,

vonzod biztos,jön majd,várjad,

nyitva legyen a Te várad,

sok szerencsét!-így kívánom,

mondhasd soká!Ő a párom.

Nézz a tükörbe,s a többiekre,

Ne csak a múltba,de a jövőbe,

S a távlatok, a lehetőségek,

Adjanak váltóbotot kezedbe.

S ha céljaidnak csak egy része, ami

megvalósul,

mosolyogva nézel az égre,

Engem választva társadul.

Egymást átkarolva megyünk majd tovább,

míg el nem fárad szemünk, s az úton a láb.

Játék az élet,

Hát játssz! S képzeld,

hogy nem csak a földön,

hanem felette is jársz!

Olyan nehéz ma a szívem,

talán a baljós sors izen?

Fellegek a fejem felett,

sötéten már gyülekeznek?

Baj,betegség,milyen csapás

várható vagy dől a lakás?

Van itt minden.. egy nagy rakás...

ennyi jutott,nyugodj Balázs!

Itt a kávé,hol a munka

dolgozzunk hát nosza újra.....

Mogyorót én sajnos nem adhatok,

a nevem is szerencsekobold, itt olvashatod.

Szerencsét hozok és viszek mindenkinek,

az életed megszépítem, ennyit igérhetek!

Segítek neked meglátni a szépet,

nem az aranypengő hozza ezt meg néked.

Kobold kicsi szíve csak ezért dobog,

adni csak adni, hidd el ez nagy dolog!

Mogyoródon mogyorót

ropogtatott egy kobold,

sós volt,finom,égetett,

kérték is a gyerekek:

adj nekünk is kis kobold,

szeretjük a mogyorót.

Sajnos ebben társak vagyunk

Munka nélkül elsorvadunk

minden reggel indulhat a robot,

pedig szép helyen sétálgatnék, nagyot!

Indulj vidáman, könnyebb lesz úgy meglásd,

napközben majd bekukkantok, hozzád!

Köszönöm,majd megfontolom,

lassan kávém kortyolgatom,

de lőtte kéne főzni,

segítesz elszürcsölgetni??:)

Legyen szép a napod neked

verselgetek itt majd veled.

NÉha kicsit dolgozom,

mert napot nem lophatom.

Az élet ilyen libikóka,

ne félj semmit Ildikóka.

Az enyém sebb jobb a tiédnél,

ez az egyetlen hely, ha kiégnél.

Szólni csak itt lehet, ha hagyják,

írd ki magadból a sok zagyvát.