Inszemináció és mégis pozitívan? (beszélgetős fórum)
Nálatok sem egyszerű az élet...Mi egy évig próbálkoztunk, majd kiderült, hogy a páromnál azoospermia van, aztán kiderült, hogy az genetikai eredetű így saját babába még lombikkal se reménykedjünk, úgyhogy donorbabánk lehet. Ezzel megbarátkoztunk, belevágtunk az inszembe és most lesz a haramdik. Nem csináltak inzulinos vizsgálatot nálam, meg D-vitamint sem néztek, ezek miatt aggódom...Lehet, ez a sikertelenség oka.
Hú na a mi türténetünk hosszú de leírom, és akkor aki szeretné elolvassa. Tehát mi két éve kezdtünk bele a baba projectbe. Akkor abbahagytam a fogamzásgátlót, és nem jött meg, kiderült terhes vagyok, de nem fejlődik, és el is vetéltem, aztán hónapokig össze vissza jött meg, amikor megint terhes lettem. És kiderült, hogy méhen kívül van. Neki szívverése is volt már tehát szépen fejlődött. aztán megint összevissza jött meg. Csináltak átjárhatóságit, csináltak minden fajta nőgyógyásazti vizsgálatot. Semmi gond. Így endokrinológia, és ott mondták hogy nincs semmi gond, csak ez a sok minden kicsit összezavarta a hormonokat, ami igaz is volt, és kiírták a clostylbegytet, na ezt szedem 3 hónapja, most szünet jön 3 hónapra.Nagyon szépen csinál peteérés, nincs vele semmi gond, és nincs cisztám sem. Csak annyira nem értem miért nem sikerül még így sem. Mivel ugye kétszer terhes lettem, és rendszertelen menstruációval, így eddig páromra nem gyanokodott senki. De most úgy néz ki jövő héten ő jön. mert nálam már mindent megnéztek, és elvileg teherbe kellene tudnom esni. Ha vele is minden rendben akkor várjuk a csodát tovább.
úgy sajnálom! már nagy vártam, hogy jó hírekkel kezded...
Őszintén remélem, hogy van esély, mert mi tegnap kezdtük a harmadikat!!
Sziasztok Csajok!Reggeli tesztem negatív... :( Teljesen kiborultam...:( Hétfőn megyek receptért és kezdjük megint. Harmadik lesz. Szerintetek van esély?Mert én meg sokszor azt hallom, hogy csökken az esély minél többször mész...
Sajnalom, hogy megjott:(! Milyen vizsgalatokat csinaltak eddig neked? Lattam, hogy nem vagy inszemes, de jartok dokihoz nem?
Csajok nekem ma reggel megjött. Pedig ma reggelre terveztem a tesztet is. na az elmaradt.Csak már fogalmam sincs mit kellene még tennem. Megoldottuk az alap gondot ami volt hogy nincs peteérésem na mostmár van 3 hónapja és rendre 28-29 napos ciklusokkal és így sem sikerül.
Ma hivatalosan elkezdtuk a 3. Inszeminacionkat! Most + a gondolataiam, remelem 4 het mulva a tesztem is az lesz!! :)
Igy :) gyere holnap szivbol kivanom!!!
Köszi Csajok, de sajnos màr nem fàj a cicim...Holnap reggel 12- es teszt...
11. vagy 12. napon 25-ös tesztnek még nem kell mutatnia, max 10-esnek.
Nekem vérből lett 12. nap 49-es HCG-m, és másnap reggel 25-ös teszten nem látszott még semmi.
Shaunie, sajnálom! :-(
A 25ös teszt kicsit tényleg később mutatja ki, viszont az egyik rendelgetős oldalon, aminek a neve hasonlít a régi autókat megnevező "veterán" szóhoz, na ott lehet rendelni sokdarabos 10es erősségűt. Sokkal olcsóbb, mint ha egyesével veszed gyógyszertárban a 25ös érzékenységűt! Én onnan szereztem be.
de mihez képest a 11 vagy 12 dik nap? Peteérés után? Egyértelműen tudod mikor volt peteérésed? Mondjuk még akkor is akkor lehet korai volt a 25 ös teszt. Mert az is inkább 14 dik napon mutatja ki mert akkor jönne a következő mensi. Neked mikor volt az utolsó vérzésed? Meg kellett volna már jönnie? Mindenesettre szerintem előfordulhat hogy koari volt a teszt. Csinálj mégegyet 1-2 nap múlva. Ha gondolod tesztelhetünk együtt is. :) én 1 je körül tervezem akkor lesz a 29dik ciklus napon, és akkor már kellene valamit mutatni ha van valaki. de eléggé félek a csalódástól. Főleg ezután a hónap után.
Vagy a 11. vagy a 12. nap a mai. Végülis olvastam, hogy sokaknak csak a szokásos mensi tünetek vannak...
a tünet nem sokat számít.Nekem első terhességemet végig hánytam negatív tesztekkel mert nem fejlődött, és nem volt hcg szintem. A második meg méhen kívül volt nagyon magas hcg vel a teszt csík hamarabb kijött mint a kontroll csík és erősebb volt, és semmit nem éreztem. Abszolút nem voltam rosszul. Azonkívül menstruáció előtt is egy csomó akár terhességre fogható tünetet is tud magán érezni az ember, közbe meg csak a menstruáció előjele. Úgyhogy a tüneten ne aggódj. Ha nem jönne meg szerintem pár nap múlva tesztelj újra.
szia. hagyandik napon vagy?
Sziasztok Lányok!Ma reggel teszteltem egy jó nagy negatívot... :(( Nagyon elkeseredtem élni sincs kedvem. A 11. vagy 12. napon vagyok, Gabriel tesztet használtam, ami 25-ös. Szerintetek van még remény?Annyian írják, hogy nekik ilyenkor már mutatta...meg ilyen-olyan tünetek, nekem meg semmi... :(
KÖszönöm kedves fogadtatásotokat. Hát sajnos mi is tudjuk, hogy milyen az emberek hozzáállása. Pedig nálunk sajnos mindenki tudja milyen helyzetben vagyunk, hiszen egy éve volt egy méhen kívüli terhességem, és hát mindenki tudott a műtétről a rokonságban. És rá két hétre volt hugom ballagása ahova nagy pocakkal jött már uncsi tesóm felesége kb 1 hónapja volt még hátra. És akkor mindenki elkezdte körül ugrálni, és mondták nekem, hogy na majd ha neked lesz ilyen nagy pocid. Hát valahogy 2 héttel az egyébként szívhanggal rendelkező babám elvesztése után nem igazán tudtam ezen mosolyogni. De nem is értem hogy nem tudott senki megértő lenni velem. És most se kapok semmi megértést. Kivéve a férjemtől. Aki majnem ugyanezt éli át mint én, de egyébként senki nem ismeri a helyzetünket.
A várakozás a legrosszabb az egészben. Mintha vánszorogna az idő...
Koszi az oleleseket!! :)
Ugy nem sirok en csak folyamatosan lehangolt vagyok, viszont ha vmi meghatot latok, olvasok, akkor mindig :)mostanaban, pedig regen nem voltam ilyen..
Oszinten szolva en sem tartanam viccesnek...
A depizes meg erteheto, ez a varakozas, figyelgetes a jelekre, annyira kiborito. A minden honapban csalodas meginkabb.
En meg csak sirni sem tudok, mikor megjon, csak akkor, mikor vmi olyat latok, olvasok, viszont akkor mindenen. Szerintem ez se jo:(. Nem talalom a helyemet, kotekszem a ferjemmel ( szegeny eleg jol turi), nem erdekelnek a dolgok ugy, mint regen...
De ez most lehet a Te honapod! Meg par nap, es kiderulhet, hogy semmi okod a depizesre, sot!! :)
es meg az is lehet, hogy ez a honap nekunk is sikeres lesz, mindenfele stimu es beavatkozas nelkul! :)
Én sem tudok ilyeneken nevetni.Sőt azon sem hogy a párom huga terhes.Nem is akarta a babát,és véletlenül becsúszott.Tudod mindig nagy családra vágytam,de úgy érzem már lemondhatok róla...
Én még a rokonoknak,testvéremnek sem mondtam semmit.még azt sem tudják hogy babát szeretnénk.Bár piszok rossz érzés mikor azzal szekálnak mikor leszek terhes.Nekik ez jó elfoglaltság,de engem nagyon bánt.nem is szeretek már találkozni velük.
Annyira vicces, hogy én indítottam ezt a fórumot és ma annyira depis vagyok, hogy ennyire még nem voltam az elmúlt 7 hónapban, amióta megyünk a dolgok után...Andela, jó olvasni ezeket a történeteket, az biztos, hogy aki ebben benne van, az tudja igazán, hogy milyen ez a helyzet.Tegnap baráti vacsin voltunk és az egyik barátunk azzal poénkodott, hogy ha nem sikerül, akkor majd fogadunk örökbe a közeli menekült táborból. Nagyon jó vicc egyébként, kár, hogy mi a Párommal nem tudtunk ezen nevetni...
Először arra gondoltam, ne sírjál. Meg akartam írni. Aztán tudod, mire jutottam? Sírd csak ki magad. Én is azt tettem, hiába próbálta bárki megmagyarázni, hogy Andela ne bőgj! Adj magadnak egy kis "önsajnáló" időt, mert az most kell, aztán majd talpra állsz, kisüt a napocska, és örülni fogsz minden apróságnak. De most ezt kell megélned. Túl leszel ezen a mélyponton. Addig is küldök egy nagyölelééééést!
en mar mindenen sirok, de telleg! :) Most a torteneteidet is megkonnyeztem, koszi, hogy leirtad! :) ja es biztos igaza van a nenikenek, en is ezt gondolom.
namost! Este 10 múlt, és ahogy visszaolvastam az iménti soraimat, rájöttem, mennyire fáradt vagyok. Remélem azért értitek, mit is akartam. :-) Butusandela.....
Dehogy baj! Gondolom ezt mondhatom a többiek nevében is. Sőt! Én személny szerint annak is örülnék, ha csatlakoznál hozzánk, írnál néha, hiszen ahogy írtad, remélem nem jutsz el idáig, és ha így van, Te is erőt adsz mindenkinek, ha összejön, pont azért, mert a reményt soha nem szabad elveszíteni, bárhol is jár a pár a babásodás rögös útján. És köszönöm mindegyikőtöknek a hozzám szóló szavakat. Nagyon jól esik. <3
sziasztok.Én nem vagyok inszemes, de 2 éve próbálkozunk a babával lehet hogy mi is el fogunk még oda jutni reméljük nem. Én csak annyit szeretnék mondani miuán a fórumotokat végig olvastam, hogy Andela nagyon köszönöm a bíztató szavaidat, mert nekem is nagyon sok erőt adott most. És köszönöm a többieknek, hogy megmutattátok mindanannyian milyen pozitívak tudtok lenni, és így én is tartsak ki. Remélem nem gond, hogy írtam itt nektek így hogy nem vagyok inszemes. De végülis nagyon egy cipőben járunk.
Cebuczo, leírom itt. Szóval, mint említettem, vannak jó emberek, akik ismeretlenül is támogatnak. Nekem 3 nagyon aranyos történetem van erről, ami hogyha nem lennék lombikos, akkor meg se történt volna.
1. uh előtt ültem, első genetikai uh, és persze aggódtam, de megpróbáltam nyugalommal leplezni. Egy nénike jött látogatóba az osztályra, és leült pihenni az uh elé. Pont oda, ahova én. Észrevette rajtam, hogy elég feszült vagyok, elkezdett beszélgetni, egyáltalán nem tolakodóan. Elmondta, hogy egy rokona most szült, és hogy örülnek, viszont az unokái is nagy kincsek, mert hát lombikbabák, és mekkora csoda ez, ne aggódjak, nálam se lesz gond. Ekkor árultam el neki, én is lombikbabát várok. A szemébe megjelent valami őszinte fény, és azt mondta: Akkor pláne ne aggódjon kedves, mert ahol ennyire várják és ekkora a szeretet mint önnél is, oda meg kell születnie a Babának. (szóval lányok, ez legyen a mottótok Nektek is)
2. 14+6 hetesen bevéreztem, diagnózis fenyegető vetélés. Férjem pont dolgozott, egyik barátunk vitt be. Férjem telefonon közben intézte ügyeit, és elkottyintotta egy távolabbi munkakapcsolatából ismert pasinak (lombikos szülő ő is), hogy most vittek be a körházba, siet be hozzánk, de későn végez. Erre a pasi, úgy, hogy nem ismertük egymást, felpattant otthonról, elment vett ásványvizet és kekszet, hogy behozza nekem, úgy, hogy a férjemmel se kifejezetten barátok, nem járunk össze, sőt, azelőtt még csak nem is láttuk egymást soha, azt se tudtuk, hogy néz ki a másik. Majd beért, felkutatott, és annyit mondott: ezeket neked hoztam. Egy halk köszi jött ki, erre ő (ugyanazzal a fénnyel a szemében mint a néni az uh-nál), ne aggódj ,nem elsz semmi baj, hidd el.
3. számomra kedves sztori: Volt egy lány, akivel csak az legnagyobb közösségi portálon tartottuk a kapcsolatot úgy, hogy tudtuk, egy Kaáliba egy helyre jártunk, illetve van egy közös ismerősünk. Soha nem láttuk egymást vele sem. Aztán az ismerősöm ígért nekem valamit, amit kölcsönad, de ennél a lánynál van. Hát, megbeszéltük, a lány nekem adja tovább. Megvolt a hely és az idő, hogy mikor adja át. És mondta, hogyha nem sért meg, akkor ő összepakolt nekünk egy pár dolgot, mert úgy gondolta, felajánlja így ismeretlenül is, mert neki már nem kell, és tudja, nekünk jól jön még. A csomagban volt megmaradt sokáig elálló K vitamin újszülöttnek, melltartóbetét és szilikonos mellbimbóvédő, bontatlan, original csomagban.
Szóval, akik ezen átmennek, azok mindig is számíthatnak a másikra, én így tapasztalom. És ahogy a néni is mondta, ahogy a mai napig cseng a hangja a fülemben: ahol ennyire szeretnék és ekkora a szeretet, ott meg kell születnie a Babának. Úgyhogy lányok, ez lebegjen a szemetek előtt. :-) Meg fognak születni.
Én is így voltam! Ez természetes érzés, sajnos. És persze mindnekinek most sikerül, most jött össze, most szül...... legközelebb meg majd akkor sírsz, amikor kezedben tartod a pozitív tesztet. De azok már örömkönnyek lesznek ám!!! :-)
További ajánlott fórumok: