Ilyen pasikkal találkoztam (beszélgetős fórum)

No én meg egyszer megyek a Körúton, nagyon nagy tömeg nem volt... de valaki rálépett a sarkamra. Elég keményen, a cipőmet is féltettem. Oké, megigazítom,biztos véletlen volt, megyek tovább. Megint letapossák. Hátrafordulok: egy pasi áll mögöttem, magas, vékony, és merev tekintettel elnéz a fejem fölött. Éppen nem volt jó kedvem, beleüvöltöttem tőlem telhetően a képébe, hogy "Takarodj!" -visszafordultam, indulok tovább... még halottam a mély, indulat nélküli megállapítást, szinte szótagolva ejtette ki:

- Idegbeteg.

Hát nem :D :D

De nem is voltak szerelmi bánataim soha életemben. ;)

Ő is csak hapiból van:

Ifjú házasok voltunk, elromlott a garanciális tv, anyósom megadta a "család" szerelőjének nevét, telefonját, és intézzem.

A szerelő jön, bemutatkozunk, (a házban éppen akkor rajtunk kívül senki!!), mondom neki, hogy bekapcsolás után néhány perccel elkezd zúgni, és a végén még a kép is elmegy... no nézzük. Nézzük, hiba sehol! Szerelő elmegy. Este a hiba jön! Másnap a szerelő ismét jön.... nézzük, nézzük, várjuk, hogy a hiba jöjjön, de nem jön, szerelő el. A hiba este jön! Szerelő másnap ismét... végignézünk kettecskén egy egész foci meccset, hiba sehol, mire a szerelő: mondja már drága asszonyom, mit akar maga tőlem? Legyünk már túl rajta!!! :)))

Amikor látta rajtam a felháborodást: no ezt vártam magától. A készüléket most magammal viszem, és a szervízben előbb-utóbb majd csak kiderül, hogy mi a gond!

Azt mondta utólag, hogy közel 8 órát ment a készülék, mire előjött ismét az a hiba, amit mondtam neki.

Persze, elvihette volna hamarabb is, de azért bepróbálkozott!

Igen, ma már ez a természetes: 1 sör = 1 dugás!

"Bezzeg az én időmben..."

Változik a világ: (=helyszín még az átkosban, amikor a Tsz-ben jól dolgozókat jutalomüdülésre küldték a SZU-ba!)

Hazajön a fiatal lány, élménybeszámolót tart az édesanyjának. .... + jajj édesanyám, képzelje ültem a trojkán! Mi az a trojka? Orosz fa szán csengővel! Hogy' változnak az idők! Én is ültem orosz fa@..án, de csengő nélkül!

Erről jut eszembe egy másik sztori:

Leszálltam a buszról, megszólított egy pasi. Tetszem neki, meg igyunk meg valamit. Nem voltam vevő a dologra, úgyhogy mondtam, hogy kösz, nem, és mentem tovább. Jött utánam, és hangosan beszélt hozzám. Végül azt mondta, hogy el ne menjek csak így, mert nála az első randin után már szex van, úgyhogy menjek fel hozzá. Tehát nála az, hogy leszólít, már első randi... Itt már kicsit megijedtem, mert még mindig jött utánam, úgyhogy bemenekültem a trafikba, mert ki tudja, mire képes az ilyen. Utánam jött, beszélt még hozzám, de nem feleltem, úgyhogy lek.rvázott, és szerencsére lelépett.

Nem feltétlenül. :D

Egyedül üldögéltem valahol, egy pasas meghívott egy sörre. Amíg megittam, beszélgettünk, csak úgy.

Kiderült, hogy autóval van, én meg már hazafelé igyekeztem volna. Mondta, elvisz.

Igen ám, de szó szerint bevitt volna az erdőbe, ha el nem kezdek balhézni, hogy kiszállok. Megállt kitett, és dühösen utánam ordított, hogy őt nem lehet csak úgy levenni egy sörre.

Persze, engem meg lehet d.gni egy sörért, mi? :D

Közel volt egy buszmegálló, ott az erdő közepén is, az utolsó járat sofőrje a sztorit hallva elvitt odáig, ahol már kiismertem magam, és hamar hazajutottam.

De jokat rohogtem!

Jo ez a forum! 😄

Majd holnap en is irok, telefonrol nem szeretek potyogni.

De jojjenek még a sztorik! 😊

:DD

Téged se a romantika fog megölni. :)

Mikor híre ment a városban, hogy szabad vagyok, zsinórban jöttek be az akkori munkahelyemre a régi ismerősök, kollégák, vígasztalni, meg felajánlották barátságukat, stb. stb. Két hétig számoltam, az idő alatt kb. 35-38 emberke jelentkezett. Már a vége felé csak annyit mondtam, oké, felírlak a listába, majd szólok amikor sorra kerülsz. Pedig egyiket sem hívtam vissza.

Az egyiket sehogy sem tudtam lerázni, mindenáron el akarta nálam érni, hogy fogadjam el barátjának. A végén azt mondtam neki: oké, de teljesen egyenlő feltételekkel. Hát persze! mondja ő. Erre én: amikor nekem van ...hatnékom, és hiába várlak, akkor felöltözök, és én csöngetek be hozzád. Hát hogyan képzeled, otthon van a feleségem??? Ja, akkor hol vannak az egyenlő feltételek? Erre szó nélkül felállt, és kiment az ajtón! :))

Másik: nem voltunk tegező viszonyban, ő eléggé magas beosztásban dolgozott, én valahol a létra legalján, de megkeresett. Beszélgettünk erről-arról, egyszer csak kibökte: Felmennék én magához egy este! Meglepetésemben elkezdtem csuklani! :)) Mire kinyögtem: Bocsásson meg, de én "egy estés" vendégeket nem szoktam fogadni! Felállt, elment, azok után ha találkoztunk az utcán, még csak nem is köszönt.

Gondolom ma már nem csinálnak ilyen búcsújárást a férfiak, hiszen (sajnos) elég csak egy piára meghívni egy csajt, és a dolog "túl van tárgyalva"! :))

Amikor nagyon nem vagyunk egy hullámhosszon:

1 Baráti társaságban volt egy srác. Kicsit furcsának tartottam, és mindig zavarba jöttem, ha véletlenül ketten maradtunk pár percre az asztalnál, mert semmi közös témánk nem volt, egyszerűen nem tudtam vele miről beszélgetni. Telt-múlt az idő, egyszer csak összeszedte a bátorságát, és elhívott randizni. Azt mondta, hogy mindig olyan jól elbeszélgetünk, annyi közös témánk van, és nagyon szeret velem beszélgetni, ezért gondolta úgy, hogy találkozzunk kettesben is. Sajnos nemet kellett mondanom.

2 Első randi. Mindvégig nagyon kellett összpontosítanom, hogy értsem, miről beszél a partnerem, mert valahogy nem csak hogy nem egy rugóra járt az agyunk, de túlontúl sok metakommunikációt használt konkrét szavak helyett. Egész végig próbáltam kitalálni, hogy tulajdonképpen miről is beszél éppen. A randi végén azt mondja nekem: Nem tudom, hogy észre vetted-e, de nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Szinte mindig befejezzük egymás mondatait... Nem volt második randi.

Inkább meséljetek ti is, mint most itt nyelvtani, stb. stb. fejtegetésben elveszne a fórum lényege!

Mi is szeretnénk apró kis emlékeket olvasni, nevetni, és ha lehet, élcelődni. :))