Hogy éled meg, hogy a baba mellett nincs magadra időd? Én teljesen ki vagyok fáradva, semmire nincs erőm! (beszélgetős fórum)

ez most egész másképp hangzott :-)

lehet, hogy csak kicsit keményen fogalmazol néha vagy csak fél gondolatokat írsz ezért kel felháborodást a hozzászólásod.

Tudod vannak azok akik tényleg elbújnak a felelősség elöl a hiszti, dac stb...életkori sajátosságok mögé (megjegyzem pl diszlexiásnak is a kelleténél több gyerek van kikiáltva szerintem...) de ezeket a fórumokat inkább azok a szülők bújják akik megoldást keresnek és esetleg a kelleténél jobban fennakadnak apróságokon (első gyereknél főleg előfordul)

én nem fogok háborogni, de nem azért mert teljesen egyet értek.

Vannak szülői hibák, tény és való. DE! Sokaknak nem megy zsigerből a dolog, de igyekeznek tenni ami leginkább tőlük telhető. Vannak akiket ez mellé megáld a sors nehezebb természetű gyerekkel is. Nem hiszem, hogy mindenkit a rossz szülő-rossz gyerek kategóriába kellene sorolni. Biztosan vannak, voltak neked is problémáid a gyerekeiddel (viselkedés, evés, alvás, testvéi dolgok stb..., valami biztos). Ha erre is kategórikus NEM a válsz akkor az már nekem is nehezen hihető, pedig én nagyon meggyőzhető vagyok sokmindenről

Na,én ezzel sem értek egyet.

De ha már úgyis mumus vagyok itt,akkor hadd írjam le,hogy bármelyik boltba bemehettem és bemehetek hisztik cirkuszok nélkül a gyerekeimmel.Együtt járunk és jártunk mindig is bevásárolni,és soha nem volt nagy hiszti.Választanak valamit,azt vesszük meg.Persze határok vannak.És nem is tudom elfogadni,hogy ezt miért nem lehet megértetni egyes gyerekekkel.Bármilyen életkorban is legyen.

Na,háboroghattok:-))))))))))))))))))))))))

Nem kell tökéletesnek lenni (egyébként nem is lehet...) elég ha valaki elegendően jó anya. Nem egy pszichológus részletezte ezt már...

Közöttük az általam imádott Ranschburg Jenő is.

:)))

Remélem sikerrel jársz. Sajnos mi abban a korszakban vagyunk, hogy semmi sem használ. Nagy bevásárlásokra eszembe sem jut elvinni, olyankor Apa vigyáz rá. Sajnos rémesen unja a napi bevásárlásokat, pedig általában ha Balázzsal megyek, csak gyorsan körbeszaladunk. Mégis ordít a Dörmi kismackóért, vagy a 2dl sió gyümölcsléért. Hiába mondom, hogy előbb ki kell fizetni, nem túlzottan hatja meg. Inkább ordít. Hát akkor ordíts alap van. Majd csak túljutunk ezen is:)

Csakhogy nekem kisgyerekeim is vannak:D

De egyébként nem vagyok annyira amnéziás mint ti.

A véleményem pedig semmivel nem kevesebb egyikőtökénél sem,de én sem foglalkozok azokkal:D

Elég baj az sok gyereknek,hogy nincsenek nevelve,az alap dolgokra megtanítva.mit lehet és mit nem.De ez a szülőt minősíti.A baj csak az,hogy a gyereknek árt vele.

Nálunk is ez van. Két kivétel van, az egyik, hogy én azt még nem értem el Balunál, hogy elpakolja az adott játékot mielőtt másikat vesz elő, viszont ha már kész csatatér a lakás sikerül rávenni, hogy egy két dolgot elpakoljon. Viszont este fürdés előtt egyedül pakol össze 20hós kora óta. A másik a porszívózás. Neki nincs játék porszívója, így ő az "enyémmel" porszívóz. Látja hogy veszem elő, már szalad, és fogja, imád porszívózni...:) Persze mikor elveszem tőle(nem akarja adni, hiába kérem, így kénytelen vagyok elvenni) akkor megy a hisztiii:)))) Olyankor elszoktam magyarázni neki, hogy Anya gyorsan összeporszívóz rendesen, és ha talál egy egy szöszt még azt felszedheti Ő. Ilyenkor nagyon örül:)

Segít teregetni, mosogatásnál is mindig mellettem van, imád teregetni, a fehérnemű csíptetőnkre ő csípteti fel az alsókat, bugyikat és zoknikat:) A vásárlásnál én is ezt az elvet tartom. Amíg nem fizettük ki nincs evészet. Ha végig ordítja a bevásárlást akkor sem!

:)

ez elképzeltem.

A verekedésről meg annyit, hogy volt egy pár hét, amikor puszi helyett harapott, csapkodott, ütött, ha nem tetszett valami...Amikor még pici, könnyebb erről leállítani (a lényeg, hogy ezekkel az eszközökkel ne érjen célt). Nem hinném, hogy nevelési hiba, ha ilyen előfordul. Csak próbálgatja a határokat. És igen, néha nem érzékeli, hogy az nekünk már fáj...

Égtem én is, mikor odavágta magát az utcán, mert nem hagytam benyúlni a kerítésen egy kutyához. Fájt a szívem, mikor annyit mondtam: "Pá,pá, anya elmegy...szia..."

Igen ezt én is így csinálom. 3 évesen, mert ő már nagylány (!) egyedül tartja rendben a szobáját és segít máshol is pl nekünk is van gyerek-porszívónk. Persze így minden 4szer annyi időbe telik, mint egyedül, de szerintem is csak így szokik rá a rendre.

Ami a szobáját illeti, persze nem tökéletes, de az esetleges hibákat -pl ruha hajtogatás- kijavítgatom amíg ő bölcsiben van :)

A kisfiam lassan 20 hónapos lesz. Az első pár hétben én is így éreztem. (Igaz, én dolgoztam mellette végig.)

Most már ha játszik, el is pakoltatok és csak ha már elpakolta, ami nem kell, akkor veheti elő a következő játékot.

(Később hogy szoktatnám rá, hogy el kell pakolni, ha van erre egy anyarabszolga?)

Porszívózok, neki is van gyerek porszívója és csinálja velem együtt. Felmosás ugyanez...teregetésben segít, adogatja a ruhákat.

A mosogatógépből kiveszi az edényeket és mutogat, mit hova...Lassan tanulta meg, de megéri.

Most már a nagyinál, ha nem ott van az asztal, ahol megszokta, berohan és kiabál: "Jaj,jaj..."

(Anyósom el szokta pakolni az asztalt a nappaliban, hogy ne rohanjon neki a kisfiam. Ha hazafelé benézünk hozzájuk, vagy picit előbb érünk oda, akkor szokott így történni...)

Vásárlásnál nincs evészet, csak ha a kasszánál kifizettük a cuccot, utána ehet.

május óta tart nálunk. Aggódom, hogy olyan rossz alvó lesz, mint én... hajnali 3-4ig bagolykodom, fél7 és 7 körül kelek, de csak dél körül vagyok öntudatomnál... és nem tudok időben lefeküdni, ahogy sötétedik úgy vagyok egyre éberebb :S

Remélem csak átmeneti állapot, gondolom azért anyás-nyafogós, mert nem alussza ki magát