Hány hónapos várandósságig tudtatok dolgozni/tanulni? (tudásbázis kérdés)

Jol van nyugodj meg nincs semmi baj..Hianyoztal 1-2 orat biologiabol majd bepotolod.

Vagy nem..

Azert orulok hogy ott vagy ahol vagy,nem az itteni magyarok szamat szaporitod.

Ezért is írtam, hogy miért kell 4-5 hónap táppénzt sajnálni egy kismamától?

Nem ettől omlik össze a magyar állam...

Te érted, amit írok?

Arról van szó, amikor a nőnek súlyos anatómiai deformitása van (méhének) és ez akadályozza a teherbe esést és a kihordást.

Ennek a ténynek az összes terhességre hatása van, míg egy beteg baba nem befolyásol egy későbbi terhességet.

Ismerős a nyaggatás :-).

Én a munkahelyemről félidőben eljöttem, de az itthoni melót el kellett végeznem (nem csak a házimunkát).

Mikor SOS kellett kórházba vonulnom, hó végén, a nyugis időszakban. Egy hetet voltam kórházban, hazajöttem az új gyerekemmel, és várt vagy 30 e-mail. Közte egy munkabalesetes (azóta se volt ilyen esetem :-)), 8 új munkavállaló (minden munkaügyi papírjaikkal, illetve bejelentéseikkel), meg vagy három kijelentés. A három napos gyerek aludt, én meg két szopi között csináltam a dolgomat. Túléltük. Gyerek is, én is :-).

Ez így igaz, én sem sajnálom tőlük a táppénzt.

Nekem is a saját döntésem volt, hogy az utolsó pillanatig dolgoztam (szülés előtt két órával még a könyvvizsgáló nyaggatott). De hát saját vállalkozásomban voltam, nem akaszthattam szögre az ügyfélkört.

Viszont ha a tömött buszon kellett volna az aglomerációból Pestre bezötykölődni, biztos, hogy táppénzen lettem volna a terhességem alatt.

89-ben szültem és abban az időben nem volt sok terhesnő táppénzen, ez inkább most jellemző, mert legtöbben azt hiszik, hogy ők fogják szülni a kiskirályt.

Én semmi rosszat nem látok abban, ha elmegy valaki betegállományba, miért ne tenné? Inkább ezt tegye, mint sok nő, hogy a gyerekét beadja fél évesen bölcsibe. Szerintem sokkal gázabb.

Miért sajnáljuk a betegállományosoktól azt a kevés pénzt? Ha megtehetik, akkor tegyék.

Olvasom a fórumot, közben eszembe jutott valami.

Németországban az unokanővérem 36 évesen lett terhes, 1995-ben. több beültetése volt, több vetélése is.

Ezzel együtt nem vették táppénzre. Siemensnél dolgozott, kütyüket rakott össze, szülésig.

Meg amire még emlékszem: itthon Magyarországon a 80-as évek közepén kezdtem dolgozni, de ahány kolleganő terhes lett, egyből ment is táppénzre. Aszonták kevés a gyerek, és ezért bánnak velük kesztyűs kézzel. De még a 90-es évek elején is ez volt, ahogy emlékszem...

Nem semmi lehetett lelkileg is:(

De még hogy a "kedves" kolleganők is felsorakoztak a szemét főnöknő mögé:(

Bár nem tudom téged miért is kellene sajnálni, de hát akkor sajnáljunk...

Az, hogy nem mentél el táppénzre mondhatom, hogy a te bajod, ha te képes voltál veszélyeztetett terhességgel, vérzéssel, idegeskedéssel dolgozni, akkor sajnos meg is érdemled. Nem, nem fogunk emlékművet állítani neked, mert gondolkodnod kellett volna.

Nekem ez a mentalitás nem tetszik, amikor valaki úgy érzi, hogy nélkülözhetetlen, pedig nem az és veszélyezteti a saját gyerekének az egészségét és életét. Mindenki játszon a sajátjával, de ne máséval.

itelkezik folotted a fene:DD

Csak a mentalitassal van bajom amit kepviselsz.

Egy veteles es egy sulyosan deformalodott mentalisan serult eletkeptelen baba vilagrahozasa kozott eg es fold a kulonbseg.Es ennek semmi koze a genetikahoz:D

Én csak hánytam az első 3-4 hónapban, azon imádkoztam, amikor suliba mentem, hogy ne rókázzak.

Most vannak napok, amikor megy a pörgés ezerrel, egy csomót megyek jobbra-balra, bizony másnap kicsit vissza kell vennem, és egy keveset pihennem kell.

Sajnos sokat számít a hozzáállás a munkáltató részéről.

Hiába a jó viszony, az emberi természet kiszámíthatatlan.

Veszélyeztettetként, vérzéssel jártam be, a 12. heti uh után szóltam csak. Irigységből a főnökasszony elkezdett kicsinálni. Hangolt mindenkit. Nem szóltak hozzám, naponta raport, állandó megalázások.

Hiábq akartam végig dolgozni, szóltak, hogy vagy táppénz vagy találnak nyomós okot, hogy elküldjenek (hosszas bizonyítás után ma már kismama is elküldhető, de cégnek nagyon kell bizonyítani).

23 hetes voltam. Persze véletlen főnökasszony barátnője jött utánam.

Tetű cégek vannak, és kevés a te hozzáállásod:((

Azt te csak hiszed. Kiírni meg a háziorvos ír ki. Bizony megnézte a papírjaimat, meg az okot, amikor "kértem", hogy írjon ki, pedig 30 éve ismeri a családunkat. Csak nálunk fordítva volt a dolog, mert már rég otthon voltam veszélyeztetettként, csak nekem úgy volt a jó, ha nem vagyok táppénzen.. De még ezek után is megnézték. És egyre inkább ellenőriznek.

Volt - más dolog miatt - olyan is, hogy egy kiadott papír miatt nekimentek a oep az orvosnak... Majdnem per lett belőle.

Nagyon is nézik, és egyre inkább nézni fogják, mint ahogy a fogyatékosokat is ellenőrzik, nyírbálják a támogatásokat, meg a jogosultak körét. (Tudom, fogyatékos a fiam, és bár végleges az állapota, mégis minden évben menni kell, bérletért meg fél évente kell sorakoznom a MÁK-nál.) Majd sorrakerülnek a kismamák is, ne félj, meg a 3 évig otthon-kotlás is, meg minden ilyesmi..

Mindezzel együtt - mint már leírtam - szerintem se minden esetben telitalálat reggel a piros hetesen nagy hassal zötykölődni, arról nem beszélve, hogy azért ember legyen a talpán, aki ugyanúgy tud terhesen teljesíteni, mint nem terhesen. Én koncentrálni se tudtam ugyanúgy soha.

Igazad van.

:)

Nem is akarok, sajnálom, amikor valaki ítélkezik a másik felett, azért mert lehetősége volt máshogy csinálni a dolgokat.

Most írtad, muszáj volt az anyagiak miatt.

Akinek nem muszáj, az ne dolgozzon, ha nem akar és megteheti.

De azért, mert neked muszáj volt, még nem kell másra ráerőltetni.

Miért ne írnám?

Nem egy országan élünk, nem egy helyre fizetünk adót.

Továbbá nem voltam itthon a gyerek 3 éves koráig. De ha itthon lettem volna sem lenne hozzá senkinek semmi köze.

Mi számít ok nélkülinek?

Nincs egy olyan orvos, aki nem írna ki egy kimamát, ha kéri.

Azta mekkora csalást követ el, istenem...