Emberek miért akadnak ki ha megkérdezik, hogy vannak? (beszélgetős fórum)

Azért tegyünk már különbséget a "mi újság veled mostanság" meg a "mikor mész már férjhez" között...

Ez a férjhezmenés tipikusan az a kérdés, amivel folyamatosan b*szogatják az ember lányát bizonyos kor felett, mintha selejt lenne amiért még nem ment férjhez. És nem elég, ha azt mondod, "majd", mert akkor tovább kérdezgetnek és tukmálják beléd, hogy le vagy maradva valamivel.

Ugyanez pl. a gyerekkel. Mióta férjhez mentem, azóta folyamatosan azt hallgatom, mikor lesz gyerek.

Mondom, hogy "nem most". Beérik vele? Nem. "Miért nem most? Miért később? Miért vártok? Pedig az olyan jó..." -

Ha esetleg felvázolom röviden hogy most sajnos nem olyanok a körülmények, egyből elkezdenek magyarázni, hogy az nem számít, és úgy általánosságban nekünk hogy kellene csinálni a gyerekvállalást. Győzködnek, magyaráznak, nem bírják elfogadni a választ. Mintha én felnőtt ember létemre nem tudnám eldönteni, mit akarok - és igen, mikor az X-edik ember kérdezi meg, az már baromira fusztráló.

De lehet, hogy éppen most vetéltem el, vagy nem sikerült a lombik, nem jön a gyerek, éppen elhagyni készül a férjem, vagy ki tudja és ilyen-olyan okok miatt nem akarok beszélni erről.

Ezek abszolút magánügyek. A kényes témákkal egyszerűen az a helyzet, hogy bármit válaszolsz, a másik fél úgyis elkezd győzködni vagy okoskodni. És ez unalmas egy idő után.

Hat talan azert mert akinek nincs meloja, nwm akarja vilagga kurtolni, vagy hogy epp lombikra jar, elment a baba...

A szoptas is eleg intim, azt se kerdezem mastol h na szexeltek??

Engem általában az akaszt ki, amikor valaki úgy ítéli meg, hogy nekem melegem kéne, hogy legyen, fáznom kéne. És harmadszor kérdezi meg, hogy de biiiiztos nem? :D

Vagy amikor kínálgatnak és köszönöm, nem kérem, akkor jön, hogy de legalább egy kis ezt, vagy azt.

Csatlakozom.

Anyósom ilyen "kérdezek-és-mondom-tovább-a-magamét"-típus - nagyon ki tudok tőle akadni! Ha nem érdekli a válasz, fel se tegye a kérdést!(Amúgy tudom, hogy nem érdekli, fogalmam sincs, minek ezt eljátszani.)

Egyébként engem sokszor összezavar ez az udvariassági formula: most mondjam el, hogy bajom van? Futó találkozáskor ez általában kevéssé érdekli a másikat - akit meg tényleg érdekel, azzal nem véletlenül találkozunk az utcán.

Sok embert azért zavar, mert nincs mögötte valódi érdeklődés. A frázisokból meg elegük van.

Én tudok különbséget tenni. Tudom, mikor frázis, mikor valódi gesztus az érdeklődés.

Nekem is volt olyan rokonom, aki kérdezett valamit, de a választ nem várta meg. Nem hát, mert nem is volt rá kíváncsi.

Emberfüggő.

Meg kell tanulni kezelni.

Elmondom...

Megyek vásárolni...jön szembe a szomszéd asszony...aszongya...jó napot Julika...de jól néz ki...hogy van? Biztosan jól... látom...a kis unoka? de aranyos... láttam a minap...

És ezzel elmegy. Egy szót nem tudok kinyögni...nem hagyja.

Ilyenkor simán meg lehet írni, hogy egyenlőre nem jól vagyok és ha majd jobban leszek írok, de addig csak gyógyulgatok, nem tudok válaszolni sem.

Ha 120 ember kérdezi, az azért valahol jó is. Sokkal jobb, mintha 3 hónapi tp alatt senki sem érdeklődik, legfeljebb a főnök helyettese és akkor is csupán azért, mikor mész dolgozni, mert vesz fel akkor helyettesítőt addig.

Azért, mert ez a kérdés elvesztette a valódi tartalmat. Ha olyan kérdezi, akit nem ismerünk annyira, hogy valóban elmondjuk hogy vagyunk, akkor nyilván egy 'Köszi, jól!' a válasz. Aki meg jobban ismer, az nem kérdezi, mert tudja.

Az emberek egyik része imád panaszkodni, a másik része dicsekedni, a harmadik része pedig dögdunalomban él és csak pletyka szinten érdeklődik. Viszont ha egyik sem, akkor csak a 'Köszi, jól!' válasz jön. Mindez persze az utcán vagy telefonon történt érdeklődésre igaz. Ha valaki tényleg és komolyan érdeklődik, az találkozót beszél meg vagy meglátogat.

Ebben az esetben azért akadnak ki, mert lehet, hogy aznap már a 120.ember kérdezi: hogy vagy? beteg vagy még? lázad van? Engem is nagyon felidegesít,, mikor nem hagynak "meghalni" se. Egyik kolléganőm táppénz alatt 15-20-szor rám ír emiatt. Ki van a tököm olyankor, és akkor már mindenkivel.

Egyéb más esetben, ha megkérdezik tőlem hogy vagyok, jól tud esni! :)

Én se értem, hogy miért baj, ha éreklődünk. Az emberek olyxan bugyuták sokszor....

Én pl. mindig megkérdezem a kollégákat, hogy meg vannak e fázva, mert úgy hallom a hangján, ha csak telefonon beszélünk, akkor ajánlom nekik az orrcseppet, forró fürdőt és citromos teát, ha személyesen beszélünk, akkor is, illetve, akkor naponta rákérdezek javult e? Ha a családban van valami náluk, azok után is érdeklődök, meg a munkahelye, stb. után is. Számunkra ez nem kínos, mert az ilyeneket megbeszéljük, és persze engem se zavar, ha megkérdeznek. Szűröm a kérdezőket, ha tudom, hogy nem érdekli, akkor csak annyit mondok köszi jól vagyok, ha tudom, hogy tényleg érdekli, akkor beszélgetek vele.

A terhes kolleginától is mindig érdeklődünk és nem zavarja őt sem!

Ne kerdezd... en sem szeretem, ha felteszik ezt a kerdest.

Viszont en sem teszem, mert ennek altalaban panaszaradat a vege. ebbol meg nem kerek.