Elviselnéd, ha a párod kezet emelne rád? (beszélgetős fórum)
Én olvastam. Értelek is, de nem értek még mindíg egyet.
Ugyanis ez nem csak ebben a korban, hanem minden korban előforduló gond.
Értem értem, hogy más az életút, én sem érezném jól magam egy full gazdag ember társaságában, viszont az egyenrangúság egész más kérdés!
És egész máshogyan értelmezendő!
Tehát nem én olvastam félre, hanem te írtál butaságot.
De most akkor már lényegtelen. Értelek.
Értsd meg a lényeget!
Egy pillanatra figyelj oda arra, amit a másik mond!
NEM NÉZEM LE!!!
Ettől még lehet testi-lelki jó barátom, legkedvesebb szomszédom, megbecsült kollégám, szívesen tartózkodom a társaságában, mert jó ember és nagyszerű cimbora, de párkapcsolatot -- ebben a korban már -- nem létesítek vele !
Miért nem?
Mert ha legalább megközelítőleg nem hasonlóak a feltételek EBBEN A KORBAN, akkor az a kapcsolat rovására megy.
Vagy azért, mert az egyik úgy érzi előbb-utóbb, hogy többet ad, vagy azért, mert a másiknak kínossá válik az elfogadás!
Ez nem az anyagiakról szól, hanem az ÉLETÚTRÓL, hogy abban ki hogyan mondhatja el önmagáról, hogy elégedett, mert jól csinálta!
Tehát, nem azért kell, hogy legyen valamije, mert nekem van rá szükségem, hanem hogy - már nem is tudom milyen kifejezést merjek használni! - mindketten nyugodt szívvel azt érezzük, nem tartozunk a másiknak.
Sajnos egy csomó nő elviseli, mitöbb természetesnek tartja, hogy őt és a gyermekeit rendszeresen veri apuci...:(( Eszükbe nincs tiltakozni, vagy megvédeni a gyereküket.
Én az ilyen nőket ugyanúgy elítélem, mint a bántalmazó felet.
De érdekes, az ilyen "férfiak" is megtalálják a párjukat az életben... Érdekes, hogy nem egy magamfajtával akadnak össze. Érzik ők, hogy kivel mit lehet megtenni...:((
na ezzel nálam el is ástad magad rendesen.
Már bocs.
" nem vagyunk egyenrangúak"
na ez az, ami engem kifejezetten taszít, és őszintén lenézem azt, hogy valaki ilyet még zárójelesen is le mer írni.
Engem apám pont arra nevelt, hogy ne nézzek le másokat, azért mert nekik kevsebb van mint nekem, pedig nekem sincs sok mindenem.
És ha azt hiszed hogy nem tudom apámat felnőtt szemmel nézni tévedesz. Az édesapám és úgy is szeretem, de tudom, és láttam hogy mi hiányzik az életéből, és felnőttem már annyira, hogy megértsem mindazt amin az évek során átment.
Egyáltalán nem fogok veled vitatkozni mert nincs kedvem, de elgondolkoztató hogy milyen emberek vannak a világon, ezért élünk úgy ahogy élünk, mert ahelyett hogy azt néznéd, hogy mi van, azt nézed ami nincs!
Lelkileg igen.
Fizikailag nem biztos. Elég nagyot üt.:)
Természetesen vannak kivételek, amik ERŐSÍTIK A SZABÁLYT !!!
Sajnos Apukád azért nem jó példa, mert Te a gyermek szemével és szeretetével nézed őt.
Mint FÉRFIT nem ismered, nem ismerheted.
Én is úgy gondolom, hogy 40-50 évesen illik felmutatni valami egzisztenciát, ahol nincs, az valahol valamiben hibádzik. Tökmindegy hogy mi, kínlódjon vele más.
Nekem nem kell senki ingósága, de legalább annyira jusson az életben mint én, különben nem vagyunk "egyenrangúak".
Mert ne mondd nekem, hogy Apukád megismerkedne egy normális egzisztenciájú nővel, 2 bőrönddel odaköltözne hozzá, hogy nem érezné kevesebbnek magát, ha másképp nem, hát tudat alatt.
Még annyit a témához:
Alapban nem bírom elviselni azokat az embereket, akik BÁRKIRE kezet emelnek (gyerek, állat, stb.)
Ez a mentalitás nem lehet a közelemben.
NEM!
Aki az elsőt eltűri, az ne csodálkozzon a másodikon és viselje szó nélkül a századikat.
Mindig mondom: A férfiakat a nők rontják el!
Csókolom!
Ez az "Elviselnéd, ha a párod diplomát emelne rád?" c. topik, ugye?
nah látom sikeresen elmérgesedett a hangulat.
Nemtudom minek kell a diplomán veszekedni, nagy hülyeség. Akinek van az örüljön neki, akinek nincs szerezzen ha akar, de egy szaros papír senki érdemeit, értékeit nem mutatja..