Elfogadod, hogy te Isten szerves, teremtő része vagy? (beszélgetős fórum)

Ha így gondolod, az is vagy.

Ez jó válasz. :)))

Nem erről van szó.

Olyan állásban leszek, hogy nem lesz időm itt fél-egy órákat írogatni. Ennyi.

Mi köze a munkajellegének, hogy írj a Hoxára?

Vagy itthon csak éjszakás voltál, és a melóhelyedről tudtál internetet elérni?

Már nem leszek itt sokáig. (Sokak örömére...)

Talán még idén.

Tárgyalok külföldi meló ügyben januártól.

OK, onnan is lehet "ideszólni", de nem olyan jellegű a munka.

Hello!

Minden OK?

Nálam igen.:)

"...az istennek egy picit tovább kellett volna gyurmázni."

:)

Ez nagyon tetszik. És mennyire igazad van!

Ha nem "fog meg", "nem érint meg" ez a gondolat, akkor ez nem neked szól.

Semmi gond.

A te életedben, megtapasztalásaidban más hit rendszer van - mert hite mindenkinek van!

:)))

(Egész biztos megteszi!)

"Onnantól hogy individuális Szellemmel rendelkezel, már tökéletesnek számítasz, mert megvan a lehetőséged hogy egységbe kerülj a Teremtővel. Ez nemtől, bőrszíntől, hovatartozástól független. Maga a lehetőség egy tökéletes elgondolás. Ez azt jelenti, hogy a tested és a lelked addig formálható, amíg összhangba nem kerül a Szellemeddel, ami tökéletes. Csak a Szellemed makulátlan. Már az, hogy van egy Szellemed amihez felnőhetsz, egy tökéletes elgondolása Istennek. Ettől vagy ember. Tökéletlenségében is tökéletes."

Ha megszólítottál, válaszolok. Ez annyira kerek és tiszta gondolat menet, hogy ide másoltam, érdemes még egyszer szerepeltetni.

---------

A Teljes Ember -- AKI-t az itteni aspektusod, az itteni léted, az itteni tudatod (kis én) és a "fátyolon túli", sok dimenziós aspektusod (nagy Én) együttesen alkot -- az Egy a Teremtővel, és mindig ez a két aspektusod együttes szándéka az, ami a mindenkori megtapasztalásodat alakítja. Ebből következik, hogy minél "közelebbi" kapcsolatban vagy a nagy Énnel, annál jobban hagyatkozhatsz a megérzéseidre, annál több szinkronicitás ("szerencsés véletlen"-nek hívják ezt a köznyelvben), társteremtés (ez az, amikor az "én" és az "Én" együtt tud létrehozni egy megtapasztalást) fordul elő az életedben.

Az ember spirituális fejlődése az "én" és az "Én" közeledése egymáshoz, egymás megértésének a folyamatos jobbítása.

Az "Én" az rendkívül nyitott, és szüntelen epedve várja, hogy az "én" minél gyakrabban keresse vele a kommunikációs kapcsolatot, hogy segíthesse, hogy taníthassa, hogy gyógyíthassa, stb.

Minden "ima" az "Én"-hez szól. (Ez az egyik legfontosabb spirituális axióma (alaptény).)

És még a végére valami: az "Én-nel a gondolataiddal kommunikálsz - mert a gondolat az imádság legmagasabb rendű formája...

Szép napot mindenkinek!

Ps: Ha Zolcsika lát benne valami hibát, akkor kijavítja.:)

Az orvosi varoteremben ketten ulnek, egy tijas es egy tyuk.

Kijon a nover a rendelo ajtajan es megszolal, ki volt itt eloszor, o a kovetkezo!

Mire mind a ketten azt mondjak neki, na mostmar elmegy a francba!!!

Köszönöm a fáradozásodat! Bennem a téma iránt maradt a sötétség. Azt hiszem marad is, mert bennem mindig a miért merül fel, mindennek az okát keresem.

A hívő és vallásos emberek még nem tudták megértetni velem, szinte annyit jelentett a válaszuk "CSAK", majd egyszer megtudom.

Annyi miért van bennem, hogy kitárnak tartom és persze nem ez a fő témám, amiben szeretnék elmélyedni.

Azt sem értem, ha tudta isten nem teremtett jót, ezért ugye el is pusztította a földet. Noé történetére gondolok, akkor miért nem az összes embert pusztította el és teremtett újat? Ha Noé és családja volt a legjobb az egész földön...háááát.

A teremtésnél is megakadtam,

"Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.

Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.

És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap."

Az a negyedik napon megint teremtett fényt, holott már első nap volt világosság.

"

Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat.

Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre,

és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó.

Így lett este, és lett reggel: negyedik nap."