Dalban mondom el neked... (beszélgetős fórum)

Három deci köménymag

Jaj de lácsó legény vagy

Rám néztél és nevettél

Megtudták a cigányok hogy szerettél

"Egy bolond százat csinál,

fordítva forog ez a nagy világ.

Szédíthetsz mást,

de hamis álarcod porba hull talán

Egy bolond százat csinál,

Bábeli zűrzavar mi körbe zár"

Haragszik az édesanyám

Mért járok a lányok után

Ne haragudj édesanyám

Utánad is járt az apám

Néhanapján, vasárnap.

"Még még még még még

Ennyi nem elég."

"Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom

Minden madár társat választ, virágom, virágom"

...Arcodon a napsugár fényes mosolya,

szívedben az ifjúság örök illata.

Kívánom, álmaid mindig elérhesd....

Motiva zenekar

Én még nem tudom, hogy fogjak hozzá,

Én még nem tudom, hogy kezdjem el,

||: Keresem a szót, keresem a hangot. :||

Tudom, elmondva másképp hat minden.

Félek, nem értesz engem majd meg,

||: Keresem a szót, keresem a hangot. :||

Nem tudom, az életemet hol rontottam én el,

Gyógyítgatom a szívemet a cigány zenével.

Elhúzatom halkan csendben,

Hogy ebbe a szerelembe

Bele lehet halni,

Ne hagyjál a legszebb nyárban engem elhervadni.

Nyári este panaszkodom a csillagos égnek.

Hogyha engem nem szeretsz már, én minek is éljek.

Te vagy az én legszebb álmom,

Te vagy az én boldogságom,

Szeretlek a sírig,

Síromon a legszebb virág csak te néked nyílik.

Úgy fogok én meghalni is,mint ahogyan éltem.

Akkor is csak cigány húzza,

akkor se lesz pénzem.

|:Csak egy valaki jár utánam

talpig fekete ruhában

az gyászol meg engem.

Az elrontott életemet

számon Tőle kérem.:|

A szerelmedről azt hittem, soha nem múlik,

de mégis könnyen elhagytál.

A magány maradt egyedül emlékül nékem,

s úgy őrzöm, mint egy szál rózsát.

Talán sok év után, majd rájövök,

hogy van még rajtad kívül más.

Talán sok év után,

az élet hoz majd gyógyulást.

De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,

s ez a dal is hozzád száll.

Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni

és téged mindig visszavár.

Hajlik a jegenye, pereg a levele,

Nappalom, éjjelem képeddel van tele.

Napsugár vagy nappal, éjjel édes álom,

Hajnalom, csillagom, gyönyörű virágom, egyetlen virágom.

Hajlik a rózsafa, nyílik a virága,

Hívtalak, kértelek, vártalak hiába.

Ha nem éri harmat, elhervad a rózsa,

Gyere ki galambom, egyetlen egy szóra, egyetlen egy szóra.

Hajlik a jegenye, pereg a levele,

Kertetek aljába csak még egyszer gyere le.

/:Csak annyit szeretnék elmondani néked,

Ne menj el, ne hagyj itt, fáj a szívem érted, jaj meghalok érted.:/

Jöjj és fogd a kezem!

Még csak most jön a nyár!

Nézd, a hulló fényözön

És számtalan új öröm

Most végre rád talál!

Az élet megtanít, hogyan kell megbocsátani

A régi csókokat, ki tudná elfelejteni

Nem, nem az nem lehet, hogy ezzel minden véget ér

Az élet megtanít, újrakezdeni

Magas az ég a folyó fölött

A remény a városból elköltözött

Fázik az este, hideg a part

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Mond, nálad az öröm az meddig tart

Mindig csak álom, szerelem hajt

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Vágyból építesz templomot

Vagy elhagyod, vagy lerombolod

Új bánat űz, új fájdalom kell

A múló öröm nem érdekel

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Mond, nálad az öröm az meddig tart

Mindig csak álom, szerelem hajt

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Míg körbevesz az értetlen zaj

Nem is szólhat másról a dal

Számodra más nem létezik

Ne válaszolj, ha megkérdezik

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Mond, nálad az öröm az meddig tart

Mindig csak álom, szerelem hajt

Mond, miért nem írsz soha vidám dalt

Feledd el összes földi hibám!

Élj tovább! Én neked adtam életem.

Búcsúzom, mert elhagyom a létet,

de viszem Magammal kedves emléked.

Így látom, így csillogó szemed,

emlékezz néha Rám, el ne feledj!

Továbbra is jók vagytok.

Ügyesek.

Írjatok, én pedig olvasom.

***************

Ábrándjaim színes világát,

Betakarta szenvedés.

Hol a nap még szívembe süthet,

Immár egy parányi rés.

"Légy, aki vagy

Az, aki voltál

Aki szerettél volna lenni

Tedd, amit lehet

Ha nem tetted

Amit lehetett volna tenni"

Lehoznám néked a csillagokat is az égből

Tündér vagy te a legtündéribb tündérmesékből

Én a pásztorok királya legeltetem nyájam

Nem törődöm az idővel a szívemben nyár van.

Szerelemnek forró tüze égeti a lelkem

Amióta azt a kislányt egyszer megöleltem.

Be-be járok a faluba édes Iluskámhoz

Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!

Kukorica közt találtak, ott szedtek fel engem.

A nevem is - hej - parasztos, de én nem szégyellem.

A juhásznak épp elég ez, úri, cifrább nem kell!

Ragaszkodom a nevemhez igaz szeretettel!

Becsületes jó magyar név, nem hímez, nem hámoz,

Az én nevem az én nevem Kukorica, Kukorica János!

Cserebogár, sárga cserebogár,

Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár?

Azt sem kérdem, sokáig élek-e?

Csak azt mondd meg:rózsámé leszek-e?

Nem kérdem én tőled, te kis bogár,

Derül-e még életemre több nyár?

/:Úgy is hév nyár emészti lelkemet,

Amióta rózsám bírja szívemet.:/

Mindenkit elfelednek egyszer,

Örökké semmi se fáj.

A régit visszasírjuk,

De mással is kibírjuk,

Ha egyszer úgy muszáj.

Mindenki helyére már várnak,

Az élet soha meg nem áll.

Úgy megfakult a múltunk,

Csalódni megtanultunk.

Sokszor csúnyán becsapott a nyár.

Sírig tartó szerelem az nincsen,

Még akkor sem, ha százszor elhazudjuk.

Az életünkben azon múlik minden,

Hogy azt az igazit feledni tudjuk.

Mindenkit elfelednek egyszer,

Örökké semmi se fáj.

A régit visszasírjuk,

De mással is kibírjuk,

Ha egyszer úgy muszáj.

A szerelem szép,

De hidd el, nem minden.

Van még rajta kívül annyi más.

Az élet sok örömét csak észre kell venni,

S már nem fáj az elbúcsúzás

Itt ugyan csak zenei aláfestés van, de a mondanivaló szép. A zene is.

"Az élet az egyetlen esély - vedd komolyan!

-Az élet szépség - csodáld meg!

-Az élet boldogság - ízleld!

-Az élet álom - tedd valósággá!

-Az élet kihívás - fogadd el!

-Az élet kötelesség - teljesítsd!

-Az élet játék - játszd!

-Az élet vagyon - használd fel!

-Az élet szeretet - add át magad!

-Az élet titok fejtsd meg!

-Az élet ígéret - teljesítsd!

-Az élet szomorúság - győzd le!

-Az élet dal - énekeld!

-Az életküzdelem - harcold meg!

-Az élet kaland - vállald!

-Az élet jutalom - érdemeld ki!

-Az élet élet - éljed! "

Még alig kezdtük el és már mindennek vége,

a derűs égre felhő szállt.

Az emberek mind irigyeltek nem is oly régen,

oly boldog voltam, s oly büszke rád.

A szerelmedről azt hittem, soha nem múlik,

de mégis könnyen elhagytál.

A magány maradt egyedül emlékül nékem,

s úgy őrzöm, mint egy szál rózsát.

Talán sok év után, majd rájövök,

hogy van még rajtad kívül más.

Talán sok év után,

az élet hoz majd gyógyulást.

De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,

s ez a dal is hozzád száll.

Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni

és téged mindig visszavár.

Talán sok év után, majd rájövök,

hogy van még rajtad kívül más.

Talán sok év után,

az élet hoz majd gyógyulást.

Sudár magas, sudár magas a nyárfa teteje,

Halvány sárga, de halvány sárga annak levele,

Én is olyan, én is olyan halvány sárga vagyok,

Volt szertőm, egy csinos barna kislány,

De már rég elhagyott.

Majd ha egykor hűtlen babám, összetalálkozunk,

Úgy megyünk el egymás mellet, még csak nem is szólunk,

Te mégy jobbra, hűtlen babám, én megyek balra,

Sárba taposom fényképedet, nem veszlek el soha.

Almát eszem, ropog a fogam alatt

Nem jöttél el, neked egy se maradt

Mással voltál, kiürült a kosár

Almát eszem, szerelmünk széjjel szakadt

Nem jöttél el, csak a csutka maradt

Elmúlt minden, nálam semmi se vár

Vártalak

Késő estig a szobámban

Járkáltam

Mint megkergült szú a fában

Jót nevettek az almák én mögöttem

Mérges lettem, gyorsan mind megettem

Elfeledlek, ne gyere soha már

Kósza szél a felhők lágy ölén,

szállj -repülj velünk új világ felé.

Kis hajó az álmok tengerén,

benne ül egy lány és én.

Kósza szél az álmok tengerén.

Vezess kis hajó egy egy új világ felé.

Senki mást csak engem és egy lányt,

boldog élet vár ott ránk.

Piros tulipán, te vagy már csak nekem

Tegnap elhagyott az a hű kedvesem

Mint ahogy a lepke tavasszal

Elrepült egy másik kamasszal

Piros tulipán tűnj el mint a szivárvány

Vigyen a víz, ne lássalak, ne legyen semmi belőled

Ha elhagyott, ne lássam őt, ne kapjak hírt se felőle

Piros tulipán veled most mi legyen?

Nem nyújthatlak át, ha nincs kedvesem

Beszélni sem tudsz, hogy vigasztalj

Vízbe doblak én egy grimasszal

Lebegj a Dunán, mint a gyermek a hintán

Vigyen a víz, ne lássalak, ne legyen semmi belőled

Ha elhagyott, ne lássam őt, ne kapjak hírt se felőle

Piros tulipán neked is így a jobb

Ne haragudj rám, feledni akarok

Leszámolok majd az egésszel

Jó vendég tesz így a zenésszel

Piros tulipán ugye nem haragszol rám?

Lakodalom van a mi utcánkba

Ide hallik hangos muzsikája

Hivatalos vagyok oda én is

Nem mennék, ha százszor üzennék is

Jajj, de ravasz dolog ez a tavasz

Megbolondít ez a szerelem

Haljátok cigányok, valahogy ma oly jó kedvem van,

Nótámat játsszátok, mert abban a szívem, lelkem van.

Öröm, vagy bánatért, ide jön az ember mindig hozzátok,

Cigányok, barátok, de csuda jó kedvet csináltok!

Öröm, vagy bánatért, ide jön az ember mindig hozzátok,

Cigányok, barátok, de csuda jó kedvet csináltok!