Baba érkezik kutyás családba (beszélgetős fórum)

Nekem már nem nagyon esik jól. Az enyém kb.30-35 kiló, s nagyon szeret húzni... :)

De persze kinek mi...

Nekem 3 közepesen kicsi van 20 kilósak.

Én akkor is élveztem abszolult nem éreztem magam terhesnek.

Még én is lementem vele ma! :) Csak most nem ez a kedvenc elfoglaltságom, nem úgy, mint előtte! :)))

Meg persze nem mindegy, mekkora a jószág! :)

Szia!

Ugyanaz gondoltam,h itthon vagyok 9 hónapot,semmi dolgom,jól jön a társaság h tanítgatok valakit,mozgás miatt is,meglesz a napi 2 sétám.

De persze van ellen és mellett érvem is bőven:)

Szia!

Nekem direkt jó, hogy mellettem van a kutya, mert a férjem dolgozik és későn jár haza, így nem vagyok egész nap egyedül. Meg mozgás szempontjából is jó, mert naponta legalább kétszer kénytelen vagyok min. fél órát sétálni, amit valószínűleg kutya nélkül nem tennék.

Én úgy tudom, hogy terhes nő és újszülött/csecsemő mellé nem ajánlott a kölyökkutya, mivel a féregírtók csak a felnőttférget írtják ki, és a kölyökkutyát 2-3 hetente féregteleníteni kell, és üríti a rengeteg élő férget.

Miután elválasztják az anyakutyától, van valamennyi immunitása(már ha az anyakutya féregtelenített volt), de 3 hónapos koráig rendszeresen írtani kell.

Nem beszélve arról, hogy mire szülsz, a kutyád még mindig csa 8-10 hónapos lesz, még a tanulóidejét tölti :) Te pedig akkor csak a babáddal tudsz foglalkozni és akkor szegény kutyus hoppon marad, és nem érti, miért kell osztoznia. Én arra szavazok, hogy csak ha a baba már egy kicsit nagyobb.

Nekem már 6 éves volt a kutyám, amikor a lányom született, és hasonló módszerekkel szoktattuk, mint ahogyan azt már többen is leírták.Na, de hogy kitiltottuk volna...azt nem. Ilyet csak az ír, akinek nincs kutyája!

Ameddig nincs gyerekünk, milyen jó "gyerekpótlék" a kutya, ugye? Aztán, amikor gyerekünk lesz, meg dobjuk ki, mint egy rossz cipőt?!

Az biztos, hogy több odafigyelést igényel (fertőtlenítés, nem kettesben hagyni soha...stb), de nagyon jó érzés pl. babakocsival és egy kutyussal nagyokat sétálni.

Kicsit csapongó volt a válaszom, de annyi minden eszembe jutott :)

én mostani fejjel már azt mondanám, hogy csak kertesbe vállalnék még egyszer kutyát, vagy ha lakás, akkor tuti hogy nem egyedül... de talán még akkor sem...

most nincs kertem, és esélyem sincs rá, hogy legyen, és sokszor a gyerek szív emiatt sajnos...

ettől még lehet, csak azért tényleg vedd számításba, akár előbb lesz a kutya, akár később, hogy kik és hogyan tudnak neked segíteni!

Én egyedül nevelem a kislányom, és a kutya régebb óta van meg... persze amikor kutyám lett, még messze nem volt gyerek a képben...

ha a párod csak reggel meg este van otthon, akkor is kérdés, hogy olyankor mindig leviszi a kutyát majd? és tényleg ki fogja napközben levinni, amikor már nagy a pocakod és nem bírod, vagy amikor újszülöttel vagy otthon, és nemmehetsz még ki?... vagy később, ha mondjuk beteg a gyerek, és otthon kell lenned vele?

én amúgy szintén azt tanácsolnám, hoyg ne kölyköt, hanem olyan fiatal kutyát, amelyiknek ismert az előélete, esetleg már biztosan szobatiszta, nevelve van stb...

tudom az ember nem szeret ilyenekre gondolni, de azt is be kell számítani, hogy mi van, ha nem lesz sima a terhesség, és kórházba kerülsz hosszabb időre, vagy csak simán veszélyeztetett leszel, és így feküdnöd kell, nem sétálhatsz a kutyával, nem emelgetheted, nem hajolgathatsz hozzá... illetve az ember nem tudja előre végiggondolni, amíg nincs benne a helyzetben, hogy a kicsit nagyobb babával is, akit már ki lehet vinni, azért nem biztos, hogy meg tudod csinálni, hogy mindig felkapod és viszed, amikor a kutyát vinni kell... lehet, hogy más lesz a napirendje, lehet beteg stb stb stb

én nem azt mondom, hogy ezért ne vegyetek, csak hoyg ezeket végig kell gondolni.. hogy a párod mennyi részt tud vállalni alapból, illetve ha bármi baj van, és helyettesítenie kell téged... illetve ki más tud még segíteni ilyen helyzetekben...

én 2 éve küzdök ezzel, kutyasétáltatót fizetek, folytonos rohanás az életem, sokszor vagyok idegbeteg miatta... imádom a kutyám, de legtöbbször rohadt nagy nyűg, hogy az egész napos rohanásba még azt is be kell iktatnom, hogy levigyem sétálni... és olyankor esetleg megy a harc, hogy a gyereket is el bírjam indítani, mert ugye egyedül nem hagyhatom itthon... ha belázasodik, akkor meg ugrasztom a családom, akik amúgy nem annyira vannak oda a kutyáért, és lenne más dolguk is, hogy jöjjenek sétáltatni... amúgy ha nem lázas, akko rbetegen is viszem ki a gyereket kuytát sétáltatni, ha esik, ha fúj...

és ez csak egy séta, még nem foglalkoztam vele semmit...

szóval én azt mondom, vállald be, de csak akkor, ha a párod is legalább anynira részt vesz, és nem a terhességed szabadidejére van csak építve a dolog...

Nem olvastam vissza mindent, úgyhogy lehet, már leírták előttem. Nem annyira régen olvastam egy kutyás magazinban egy anyuka tapasztalatát. Amikor elment szülni és meglett a baba, a kórházból hazaküldött egy kis zoknit a kutyának, hogy hozzászokjon az új illathoz.

Én javaslok valami hasonlót neked is. Egyébként a legtöbb kutya, leginkább a szukák megérzik, ha várandós nő van a családban, és védelmezőbb viselkedést vesznek fel. Egy dán dogról olvastam ezt pl. a napokban. Szerintem nem lesz gond. De ki lehet kérni egy állatorvos tanácsát is, hogy mit tudna erről mondani, vagy van-e tapasztalata e téren.

Jó,akkor nem lesz kutyánk:)

Hát pedig semmi elfoglaltságom nem lesz azon kívül h könyveket olvassak a gyerekvállalásról.Halál nyugis lesz minden.