Az én(?!) házasom (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az én(?!) házasom
Nem vájkálok, de mint ahogy én sem, te sem tudhatod hogy ő nem talált e valakit. De persze a történetem alapján csak minket könnyű bírálnod.
De nem a te dolgod vájkálni az ő felesége életében.Ehhez kell ám csak vastag egy szeretőtől....
A házasságukat kettőjüknek kellene rendbe tenni,vagy lezárni.Ennyi.De vannak olyan emberek,akiknek megfelel az ilyen szétzilált élet,ez a kuszaság.Egy kis szex otthon,egy kicsi máshol is...stb.
Neki ez nem biztos,hogy rossz.
lelki ismeret kérdése,kinek mit enged meg.Meg,hogy kinek hol van az erkölcsi normája.
Én nem mondtam, hogy aljasok vagyok.... számomra ez éretlenség, önzőség mindkettőtöknél... ennyi, de semmi közöm hozzá. :)
Igen,a a szeretők részéről így szokott ez lenni,álmodozás,nagy szerelem.....És mind az képzeli,hogy neki bizony különleges a kapcsolata a férfival,viszont ugyan olyan szerelmes belé mint ő.Csakhogy ahol így van,ott hamar van megoldás.A pasi elválik,és együtt kezdenek új életet.Kb olyan 1-2%.Ahol meg csak játéknak tekinti a pasi,ott évekig ebbe a státuszba maradhat,amíg csak meg nem unja,vagy észbe nem kap,hogy ő csak egy eszköz,akit akkor lehet előrángatni amikor használni akarja a pasi,és akkor dobja félre amikor útba van.
Egyetértünk, hogy mindenhez két ember kell. Van viszont olyan is, hogy az egyik fél azt hiszi, minden rendben, miközben a másik "kinőtte" a kapcsolatukat, többre, jobbra vágyik.
Ezért kérdeztem azt lejjebb, hogy bírálva van a házasom is és én is, de vajon az asszonynak nincsenek olyan dolgai amiről a férj nem tud? Nincs egy boldogtalan asszonynak vágya? Ha annyira vágynék a férjemre akkor nem próbálnám vele megbeszélni hogy ez miért is alakult ki? És miért is csak a férj és én vagyunk aljasok?
Hát pont ezaz. Hogy szerintem rengetegen vannak, akik inkább "haza" mennek a biztonságos, de utált közegbe, ahelyett, hogy lépni mernének vagy akarnának (ez is egy külön téma lehetne), viszont lehet szerintem egy "szeretői" státusz is mennyekbe vivő - soha addig meg nem élt szerelem is. Innentől kezdve már semmiképpen nem lehet aljas.
Egyedül nem lehet boldogtalannak lenni egy házasságban, gondolom abban egyetértünk...
... az, hogy boldogtalanok, az az Ő döntésük, de az otthonuk, amiben így vagy úgy, ahogy a közös cselekedeteik, gondolataik, tetteik összehozták.
Mit gondolsz, minden ember mazochista... hazamegy olyan helyre, ahol boldogtalan? Otthona tud lenni egy olyan hely, ahol boldogtalan? Akkor hogyan is van ez? :)
.. akitől utána HAZAmennek. :)
De milyen az a "sima szerető"???
... igen. Én is ennyire "kockás" vagyok, teljesen egyetértek. :)
Én nem tartom túlzásnak.Egy jellemtelen embernek tartom aki képes ilyenre,illetve ilyen kapcsolatot fenntartani,minden részről.Az pedig,hogy hogyan becézzük,szépen e vagy sem,ugyanazt jelenti.
Úgy gondolom,hogy mielőtt egy ajtót kinyitok,beteszem amin kimegyek.De nem tartok több vasat a tűzbe.Legalábbis én azt szeretem,ha rendezettek tisztázottak a dolgok körülöttem.
Van olyan,hogy 2 ember nem tud együtt élni,nem megy együtt.Annak is van megoldása,el lehet válni.
Olyan is van,hogy 2 nem független ember szeret egymásba.De azt is tisztázni rendezni kell valahogyan.Aki több évig szeretői státuszba van,az megérdemli,hogy pótléknak,annak használják amire a szeretők valók.Aki becsüli értékeli magát valamire,az ezzel nem elégszik meg.És aki valóban szereti a másikat,az nem is várja tőle,hogy megelégedjen ezzel a lealacsonyító megalázó szereppel.Pont azért mert szereti,ezért törekszik mielőbb rendezni a dolgokat maga körül.
szerető feleség, szerető pár.... de egy sima "szerető" egyikbe se tartozik. :))
Talán valóban túlzás, hogy aljasság, inkább érzéketlenségnek, a jóérzés hiányának nevezném... és ki a csudának kell egy érzéketlen, tuskó férj/pár? :)))))))
Azért az túlzás, hogy "aljasság", szerintem.
Bár, megjegyzem, sose volt szeretőm, és nem is lesz.
A párom pedig azt tartja, hogy van annak a szónak nagyon szép jelentése is, nem csak "csúnya":))))))
Akkor el kell válni.Én is ezt tettem anno,de nem aljasodtam le arra a szintre,hogy szeretőt tartsak.
A barátnődéket sajnálom, jól kifogták a legalját. De vannak nagyon jó pszichológusok is. Érdemes lenne neked is olvasni tőlük pár könyvet és nem csak annyin akadnál le hogy de szemét férj mert csalja a feleségét (honnan tudjuk hogy a feleség nem csalja a férjet titokban? nekünk nőknek nincsenek vágyaink?). Egy egészséges ember talán! képes önmaga fejlődni, és fejleszteni egy kapcsolatot, de a külvilág akkor is sokat segít ezen. A külvilágból információt kapsz. A barátaid olyanokat tudhatnak rólad, amiket te saját magadról nem. Nem volt még ilyen tapasztalatod? Nekem volt. Olyan tulajdonságokra hívták fel a figyelmem amiről talán egymagam nem tudnék és ez nem a fejletlen lelki világom miatt van. Ez a természet rendje. Én a fősulin is sokat jártam az oktatóimhoz, akik pszichológiát oktattak és köszönöm, egészségemre vált. Úgy látom sok mindenkire ráférne.
... végülis van olyan, hogy egy házasság helyrehozhatatlan, létezik bizony... és annak is megvannak a megfelelő lépései. Nem pont azok azok, amit Ti csináltok! :)
Az élet megoldása továbbra sem egy emberen múlik. Nem tudom te mit csinálnál ha évekig nem volna a házastársad hajlandó arról beszélni veled hogy mégis mi a gond a kapcsolatotokkal. Biztos rettenetesen örülnél neki és nem kezdenél akaratlanul is távolodni tőle. Bánthatod csak a házasomat vagy akár csak engem is. Az meg eszedbe se jut hogy nem egy ember miatt lett rossz a kapcsolatuk hanem közösen tették tönkre a dolgot. És egy ember próbálkozása kevés ahoz hogy rendbe is jöjjenek a dolgok.
Nézd,magyarázhatod a dolgokat ahogy akarod.Ez a férfi egy másik nőhöz tartozik,és ezen nem is akar változtatni ez a lényeg.Aki ki akar lépni a kapcsolatából és új életet kezdeni,az megtalálja a módját.Neki megfelel ez a 3-as úgy tűnik.Ha neked is,akkor pazarold rá az idődet,te tudod.
Csak azt ne akard elhitetni senkivel,hogy ő egy egyenes jellemű ember.Ha az lenne,akkor nem lenne szeretője,nem hazudozna otthona a feleségének,a gyerekeinek,neked,hanem megoldaná az életét tisztességesen,hogy mindenkinek jó legyen.
Barátnőméknek annyira segített tavaly,hogy majdnem elváltak a hülye tanácsai okoskodásai miatt.Pedig a barátnőm nem is konkrétan a kapcsolata helyrehozása miatt járt hozzá.Pánikbeteg,és elég súlyos hangulat ingadozásai voltak.Meggyőzte róla,hogy Ő tehet minden rosszról ami történik vele.És mindezt súlyos tízezrekért.Ha a férje nincs képben,és nem állítja le,tiltja meg neki,hogy többet nem mehet a dokihoz,elég csúnya vége lett volna a dolognak.De több embert is ismerek kiknek többet ártott a pszichológus mint használt.De akinek nincsenek személyiségi problémái,az maga is felismeri ha rossz hatással van rá egy "terápia".Utólag már a barátnőm is látta mit művelt vele az a kuruzsló.Még 2 próbálkozása volt,de egyik sem jött be.Nem csoda,hiszen a pszichológus nem orvos.
Ezt én is így látom... Tényleg az a baj Magyarországon, hogy az emberek nagy része gyöngeségnek, vagy kóklerságnak hiszi. És valóban, tényleg van olyan szitu, amikor az ember rossz szakemberhez kerül... és persze akkor elmegy a kedve az egésztől... De egy jó szakember és a változásban motivált páciens igenis jól tud együttműködni, lehetséges fejlődni, eredményeket elérni, és néha tényleg elég egy jól irányzott kérdés vagy megjegyzés, és máris leesik a tantusz... Fejlettebb nyugati kultúrákban egészen másképp állnak ezekhez a dolgokhoz, mint itthon. És valóban nem a pszichológus mondja meg, hogy mit kell tenni, hanem egyszerűen segít a páciensnek tisztábban látni a saját helyzetét, a saját részét a történetben. Mert sajnos minket magyar embereket (és ez jellemző sok más nép kultúrájában is) nem tanítottak meg az érzelmi kommunikációra, az érzések felvállalására és megfelelő kifejezésére, sokszor a probléma megoldásra sem. És nem azért, mert rossz, ahonnan jövünk, hanem azért mert ősienk is kaptak egy mintát a saját őseiktől és ezt adták tovább. De ami működött 100 évvel ezelőtt vagy 50 évvel ezelőtt, az nem működik már ma...
Úgy látom nem teljesen úgy olvasod a hozzászólásaimat ahogy le vannak írva.
Egyébként persze hogy ő mondta nekem. Kitartok az állításom mellett hogy egyenes ember. Olvasd kérlek vissza hogy mire mondtam hogy hazudott, és megérted miért mondok teszerinted kétértelmű dolgokat. A kommunikáció megfelelően működik. Azt próbálta velem elhitetni hogy cseppet se érdekli mi van velem, miközben a szavain kívül minden más nem erről tanúskodott (és még most sem erről tanúskodik), épp ezért nem is hittem el neki. Abszolút jogosak voltak a szavai onnan nézve hogy megsértettem azt amit felépítettünk (de talán ezt se láttad meg) azzal, hogy kértem hagyjuk abba. Dacossá vált, ő így reagál... Pont.
Ezzel abszolút nem értek egyet. Az embernek sokmindent tanulnia kell. A kapcsolatokat is, és nem csak a párkapcsolatot értem ez alatt. Fontos hogy saját magunk személyisége is fejlődjön, és ha ez csak segítséggel megy, akkor azzal megy. Az embernek meg kell tanulnia hogy saját magába tudjon nézni, és tanulni tudjon a helyzetekből. Ez a felismerés nem adódik mindenkivel eleve, születés óta. Egy jó pszichológus igenis sokat tud segíteni. Akár párokon, akár az emberen saját magán. És nem a pszichológus oldja meg a problémákat. Ő úgy próbál segíteni, hogy Te saját magad jöjj rá mi is a pontos gond, és hogy tudsz magadon segíteni. És hogy ehez kell e ember? Hát a gyakorlat azt mutatja hogy igen, kell. Sokszor elég egy megfelelő kérdés, hogy az embernek felnyíljon a szeme. De az a kérdés szükséges, egy másik embertől.
Sem pszichológus,sem más ember nem tudja megoldani senki problémáját.Csakis mi magunk,társas kapcsolatban az adott pár.Ez csak divatos pénzszórás egyes helyeken.
Igen,nagyon naivnak tűnsz.Ezeket a dolgokat Ő mondta neked.De nem biztos,hogy el lehet hinni,hogy valóban így volt.Valószínű a neje mást mondana.Te magad is azt írtad,hogy hazudott neked,nem volt őszinte.A kommunikáció már most nem működik megfelelően köztetek,pedig nektek aztán még nincsenek közös problémáitok,csak néhány lopott óra amit "boldogságban" együtt tölthettek.
Bele tudsz gondolni,hogy részedről is mivel járna egy ilyen kapcsolatot felvállalni?Hát nem kevés konfliktus szakadna rögtön a nyakatokba.Nagyon könnyű ám így szerelmesnek lenni,hogy akkor jön akkor megy amikor akar,semmi elkötelezettség,semmi gond nyűg.Lehet,hogy hamar elszállna a rózsaszín köd ha a maga valóságában lenne a tiéd mindenestül.De amint írod ezért Ő nem töri magát,jó neki így is ahogy van.Az a helyzet,hogy bármit mondott is neked,úgy tűnik ebben a kapcsolatban szerelmes csak Te egyedül vagy.
Hidd el,jobb ha túl lépsz a dolgon,és keresel egy független pasit.
Lehet, h csak én gondolom így,de sztem olyan férfi és nő között,akik vonzódnak egymáshoz,nem létezhet barátság. Nem mondom, h férfi és nő közt nem működhet a barátság,de eddigi tapasztalataim alapján csak akkor,ha nincsenek ilyen irányú érzéseik egymás iránt.