Ahogyan Anya lettem (beszélgetős fórum)

Szia! Gratulalok a kisfiadhoz es orulok, h az endo utan viszonylag konnyen teherbeestel. Sajnalom viszont a szules elmenyedet es ahogy most erzel. Szerintem teljesen ertheto es senki ne itelkezzen feletted, ezt csak Te tudod, Te erzed, hisz Te mentel keresztul rajta! Ha ilyen rossz az erzes, en mindenkeppen rakeresnek a neten, ugyanis vannak professzionalis szulesi trauma feldolgozasi modszerek. Akar pszichologus, akar hipnozis, kinezioligia, stb... Biztosan megtalalnad a szamodta hiteles es szimpatikus modszert es biztos segitene. Mindenkepp menj el, mert ez egy nagyon komoly trauma, melly nyomot hagy Benned es meg akar tudat alatt a kisfiadhoz valo kapcsolatodat is befolyasolhatja.

En nagyon szerencses vagyok ebbol a szempontbol; tervezett, de nem programozott! csaszarom volt az ikreimmel es szamomra csodalatosan szep elmeny es a gyogyulasom is gyors es fajdalommentes volt. Kar, h nem lehet mindenkinrk ilyen. :(

Egy édesanya soha, de soha nem attól lesz édesanya, hogy hogyan, milyen körülmények között hozta a világra a gyermekét.

Hanem attól hogy hogyan várta azt a picit 9 hónapon át, hogyan gondolt rá, és attól ahogyan felneveli.

Vannak anyák akik 20 óra szenvedéssel, a világ legfájdalmasabb hüvelyi szülésével világrahozzák a gyermeküket, és valamiért eldobják maguktól, vagy bántják őket.

Megküzdöttél ezért a kisfiúért, és azért kell hálásnak lenned, hogy ott vagytok egymásnak. ttól hogy te hogyan szültél nem leszel kevesebb, mint ahogy nem lesz több az a nő sem, aki természetesen szüli meg.

A szülés így vagy úgy megtörténik, lezajlik, ami igazán lényeges az csak utána jön!!! És biztos vagyok benne hogy abban csodásan teljesítesz!

Szia!

Először is gratulálok a Babához! Azok alapján amiket leírtál, szerintem örülj annak, hogy nem lett nagyobb baj! Ha császármetszéssel is enyhén oxigénhiányos lett a gyermeked, hidd el még pár óra vajúdás sokkal nagyobb kárt okozott volna a fiadnak. Gondolj arra, hogy Neki így jobb volt.

Sok erőt és kitartás kívánok Neked, hogy meg tudj békélni a helyzettel!:)

Nekem a lányom 6,5 óra alatt volt meg (otthoni zuhanyzás közbeni vajúdás és a világra jötte között).

Mikor felvettek a szülőszobára és megvizsgált a kis fiatal orvos megrepesztette a burkot (direkt).

Ujjal tágított engem is és az oxitocin sem sokat segített, de a doki csak tágított és tágított.

Nem volt kellemes, de csak vigyorogtam, mert tudtam minden egyes perccel közelebb leszek a lányomhoz.

A varrás és szedés iszonyú volt és azt mondtam nekem (emiatt) többet nem kell gyerek, de itt vagyok 17 hetesen...

Zelka: Nem minden terhesség és szülés ugyanolyan. Ne add fel. Ha tehetitek és szeretnéd, ha a kisfiadnak testvére legyen, akkor hajrá...

Lehet a másodiknál könnyen tágulsz és könnyen meg fogod megszülni a babát.

Se magad, se a dokit ne hibáztasd.

Szia! Szerintem örülj a babádnak és próbálj meg túllépni a sérelmeiden. Ami történt megtörtént. Utólag az ember sokkal okosabb. Bár azon, h nem tágultál ki nem tudnál utólag sem változtatni. Te abszolút nem vagy hibás semmiben. Az hogy a császár miért nem volt előbb? Csak a doki tudhatja. A legtöbb doki az utolsó percig kivár, hátha....

Igaz személyes tapasztalatom még nincs, de így a 34. hétben én azon a véleményen vagyok, hogy a császár is a szülésnek egyik fajtája. És ha erre a mama és baba biztonsága miatt szükség van, legyen.

Remélem sikerül hamar túllépned a szüléseden ért kudarcon és sokkon és önfeledten tudsz örülni a Fiadnak.