Agykontroll: valóban működik! (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Agykontroll: valóban működik!
Igazság szerint engem hidegen hagy a sakk. :)
Engem konkrétan az agykontroll érdekel, amiről a tanfolyam is szól.
Ezt az utóbbi gondolatot csak én nem értem? :O :D
Hogy jön a sakk ide?
Szerintem a legjobb modszer az agykontrollra a sakk :)) nyílvánvalo okokból.
Illl, 1 bizonyos szintig a texas holdem póker , már annak aki nem szerencsejátékozik, hanem logikai játéknak játsza, szellemi játékként.
Rájöttem, hogy akkor fogom tudni végérvényesen lezárni Zolit, ha jön valaki, aki elcsavarja a fejem. Így történt akkor is, amikor Zoli elődje, B elhagyott. 2008 októberében szakítottunk, majdnem 7 hónap múlva jött Zoli. És bár B-t jóval könnyebben lerendeztem magamban bizonyos okok miatt, mint Zolit, azért utána is szenvedtem rendesen. Aztán találkoztunk Zolival, és mintha elvágták volna az addigi nyűglődésemet. Totálisan megbabonázott (pedig én vagyok a boszorkány...xD). Érzem, hogy ez most is így fog történni. Jön valaki, lehet hogy már ismerem is, vagy láttam, és látni fogok valami különlegeset a szemében, ami elvarázsol. És érezni fogom, hogy minden oké lesz. 28 éves leszek az idén, nekem már nem hétvégi kapcsolat kell. Szeretnék együtt élni a párommal.
Úgyhogy most minden idegszálammal erre összpontosítok.
:DDDDD
Tulajdonképp nem írtál hülyeséget.
De nekem szerelem nélkül nem megy...valahogy azt olyan személytelennek érzem.
Azért köszönöm a jókívánságot! xDDDDDDD
Bevetettem ismét az álomkérést. A kérdésem az volt, hogy mi lesz a szerelmi életemben??? Furcsa álmom volt. Vagy a Tuskóba, vagy az Auchanba mentem bevásárolni. Mégis üres kézzel jöttem ki az áruházból. Odamentem egy tök üres buszhoz. A sofőr, egy szőke hajú, kék szemű férfi megkérdezte, hogy hová megyek. Mondom, hogy haza. Fel akartam szállni, de megbotlottam. Még mielőtt földet érhettem volna, a sofőr elkapott és felemelt. Átölelte a derekamat. Szemében valami különleges fény csillogott. A következő kép, hogy szenvedélyesen csókolózunk és elég merész helyeken simogat. Erre nem felébredek?????? De viszonylag hamar visszaaludtam. A következő álmom az előző folytatása volt: már hazaértem, és éjszaka volt az álomban is. Halkan osontam a szobámba, nehogy felébresszem a szüleimet. Tulajdonképpen nem is tudom, hogy minek jöttem haza, amikor tudtam, hogy visszamegyek a szenvedélyes buszos lovagomhoz. Úgyhogy csak valamit pakoltam a szobámban, közben apámék hangját hallottam a másik szobából, amint kibeszélnek egy általam is gyakran szidalmazott hülye szomszédot.
Valamivel hajnali 01.00 előtt ébredtem fel. Érdekes volt!
Nem is meséltem Nektek!
Írt nekem a volt párom nővére, hogy mi újság velem.
Mondom semmi extra, dolgozok, elvagyok...
Kérdezte, hogy van-e már barátom. Tájékoztattam, hogy nincs.
Erre azt írta, hogy ő is és a család is annak örülne, ha kibékülnék az öccsével...írtam neki, hogy ez igazából az öccsén múlik, mert én még szeretem. A lány tanácsolta, hogy írjak Zolinak, amit meg is tettem.
Beszélgettünk a munkáról, sportról stb. de amúgy nem nagyon érzékeltem az érdeklődést irányomba...úgyhogy szerintem ennyi vóóót.
De az igazat megvallva, már nem fáj annyira, mint fél éve, hiába van még érzelem bennem. Most, 30.-án lesz kereken 6 hónapja, hogy szakítottunk.
Nyitva tartom a szemem.
Két pasi is szeretne velem járni, az egyik egy haver, akit szaros korom óta ismerek, a másik egy volt kollégám. A haver (Laci) 28 éves, a volt kolléga (Józsi) 34. Lacival az a bajom, hogy belekeveredett párszor zűrös ügyletekbe és nem dolgozik. Józsi pedig 34 évesen is anyuci kisfia...az ilyenektől meg égnek áll a hajam.
Úgyhogy nézelődök tovább...
Jó reggelt! :)
Ismét sikerélményekről számolhatok be Nektek!
A telefonom egy Sony Ericsson K750i típusú készülék, 2007 januárjában vettem. Imádtam, mert csúcsminőségű fotókat csinált a kamerája, annak ellenére, hogy csak 2 megapixeles volt. Sajnos 2010-ben a kamera beadta az unalmast. Szerelőhöz vittem, de nem tudott ő sem segíteni. Aztán az akkumulátor is meghalt. Két gomb már hónapokkal ezelőtt leesett róla. Végül pár napja a töltő telefonhoz csatlakozó részéből letört egy darab...na mondom, baromi jó. :D Összefutottam a lépcsőházban a szomszéd sráccal pénteken, elkezdtünk beszélgetni a telefonokról. Mondom, nekem szereznem kéne egy kölcsön készüléket, mert az enyém már fél lábbal a sírban van. Ő pedig elmondta, hogy van egy Samsungja, amit nem használ, mert épp most újított be egy Ájfóóónra. És hogy nekem adná a készüléket, mert a családban sem kell senkinek. Először meghökkentem, de végül is elfogadtam. :D Tegnap már hozta is, töltővel, headsettel, tokkal, memóriakártyával együtt. :D Úgyhogy most tökre örülök neki! :D :D :D
Tulajdonképp semmi extra! :)
Lemegyek a szintemre, és megkérem a felsőbb énemet, hogy adjon információkat Zoliról (vagy bárki másról, akire kíváncsi vagyok). És vagy konkrét történéseket, eseményeket, képeket látok, vagy szimbólumokat. :)
Vagy még azt is csinálom, hogy a célszeméllyel "interjút készítek" a laboromban, vagy a kedvenc "helyemen", ami a Twin Peaks-ből a vörös függönös, cikkcakkmintás padlós szoba. :D
Most együttesen alkalmazom az AK-t a Hoponoponóval :D Döbbenetes!!! Egyre jobban!!! Még mindig hiányzik a volt párom, de már nem sírok miatta. Ha eszembe jut, szeretetet küldök neki gondolatban és csinálom tovább a dolgaimat. Ha van még feladatunk egymással, biztos, hogy még találkozunk. Szoktunk beszélni, de már nem kavar fel.
Kíváncsiságból "rápillantottam" alfában, hogy van-e jelenleg valakije. Az jött le, hogy nincs. Ismerkedik ugyan, meg levelezget, néha találkozik csajokkal, de komoly dolog abszolút nem volt érzékelhető számomra.
Azt is éreztem, hogy sokat gondol rám...
De persze ettől függetlenül nyitott vagyok. :)
De jóóóóó!
Akkor ideje már nekem is ez ügyben aktivizálni magam... :))