Aggódom! 🤔 Teljesen el vagyok keseredve! (beszélgetős fórum)

Ha még kamasz,akkor inkább el kell vele hülyéskedni a témát,persze nem bántóan és nem megalázóan ,- arra kell figyelni közben,hogy mire és hogyan reagál!

Rögtön dilidokihoz hurcolni egy esetleges csalódott szerelmest ,nem hiszem,hogy jó ötlet?!

Ki nem volt kamaszon depis,csak az nem aki jól titolta ?!

Én kamaszon minden szerelmem után aki dobott életunt lettem, még jó,hogy akkoriban nem volt internet és,hogy csak 4 en voltak a gonoszok,akik miatt majdnem meggebedem a bánattól! Büntetésböl egyiket sem vettem feleségül,mint utólag kiderült ök sem jöttek hozzám feleségül!

Megértette hogy miért aggódunk.Legalábbis úgy tűnik.

Azt mondta egyszerűen tetszettek neki ezek az idézetek.De nem

akar ilyesmit csinálni,nem is depis . Amúgy teljesen meglepődött honnan tudjuk ezeket...Most egyenlőre várakozó állásban vagyunk.

A maszekok is az államiban dolgoznak. Illetve nagy részük.

Ha időpontkérésnél elmondja a szuicid gondolatokat, szerintem előreveszik.

Szerintem nagyon jó, hogy a tizenéves gyereked képes legalább az interneten megnyílni annyira, hogy ilyen segélykiáltás jellegű posztokat tegyen közzé. Ez arra utalhat, hogy valójában szeretné, hogy segítsenek rajta, csak nem tudja pontosan, hogyan, és mi segítene.

Lehet, hogy a direkt konfrontáció helyett - tehát nem "mik ezek a bejegyzések FIJAM?!" - óvatosan lehet jó odafigyelni rá? Tapintatlan kérdések helyett általánosságban beszélgetni vele, hogy hogyan érzi magát a világban, milyennek találja az életét, milyen elképzelései vannak a jövőt illetően, mi teszi boldoggá, van-e valami, ami aggasztja vagy elszomorítja? Talán ha tapintatosan mutatsz érdeklődést, akkor nem fog elzárkózni vagy tagadni? Nem vagyok szülő, csak egy nagyon nagyra nőtt kamasz, de ilyen elképzeléseim vannak.

Mióta posztol ilyeneket? Viselkedésében, hangulatában észleltél változást? Hány éves? Mi történik körülötte?

Próbálnék óvatosan közelíteni: mintha semmiről sem tudnék, jelentéktelennek tűnő dolgokról kezdenék beszélgetni vele (ha eddig ilyen ritkán volt), és próbálnék fokozatosan közelebb kerülni hozzá, a bizalmásává válni. Tudom, ez nem rövid folyamat, de talán kevésbé riasztó számára, mint a szakemberrel kezdeni. És a hatása is hosszabb távú.

Kitartást, erőt, sok sikert!

Kamasz gyermekem depressziós posztokat oszt meg egy közösségi oldalon,szuicid tartalmakat is.Erre a testvére hívta fel a figyelmemet,mivel én ezen a közösségi oldalon nem voltam jelen.Teljesen kiakadtam az egészen.Tudom beszélnem kell vele erről,de elég e ennyi? Gondolom azt mondja majd minden oké.Nagyon aggódom,tele vagyok kétségekkel,félelemmel .Keressek gyorsan egy pszichológust?

Valakinek volt már ilyen jellegű gondja a gyermekével?