A férjemnek gyermeke lesz mástól (beszélgetős fórum)

Jaj ne már, hogy most a FI-t kikiáltjuk bűnbaknak, mert nem tök természetesen és egyszerűen tudja megbocsátani, hogy a férje csinált egy másik nőnek egy kb. fél éves együttélésből egy gyereket.

Jössz itt a bizalommal meg házassággal, hagyjuk már, akkor a férj miért nem gondolt a nőre amikor gyereket csinált a másik nőnek, értem én, hogy nem voltak együtt, és oké, elvileg átverték, de ha felelős férfi vagyok és nem akarok gyereket óvszert használok, vagy legalább megszakítással védekezek.

Ne keverd a szezont a fazonnal, itt nem egy új kapcsolatról van szó, ahol az ehyik fél behoz egy gyereket az előző házasságból.

Ez kb. már az áldozathibáztatás kategória, amit csinálsz.

Igen, elvileg és egy amerikai filmben végül mindenki boldogan él, míg meg nem hal....

A valóság azonban sokszor más.

A férjem apukájának volt egy előző házassága, ahol született egy fia, de a felesége félrelépett, ezért elváltak, utána vette el a férjem anyukáját, akivel haláláig, több mint 40 évig együtt élt, született 3 gyerekük. Ők lettek az igazi családja, a nagyfia után fizetett, néha találkoztak, de nagyon laza volt a kapcsolat. A gyerekek sem lettek igazán összeszoktatva, a férjem hallani sem akar róla, én még soha nem is találkoztam vele, pedig már mi is több mint 20 éve vagyunk házasok, viszont az egyik nővére tartja vele a kapcsolatot, a másik szintén nem.

Ahogy említettem, az ismerősöm új szerelme sem bírta el azt, hogy a pasi rendes apaként hetente látogatta a gyerekeit, a csaj saját, igazi családot akart, ahol rá és a közös gyerekekre irányul a teljes figyelem. És valahol ez a normális.

Mit kell bizonyítania?

Félrelépett, külön mentetek, lett neki más.

Majd újra egymásra találtatok. Elvileg megbocsátottál.

Most kiderül, hogy mégsem? Csak mert kiderült, hogy gyermeke lesz? Igen, ez probléma nektek, neked.

Itt te vagy az, aki nem tudja feldolgozni. Aki nem áll ki a férje mellett, hogy oké, így alakult, de közösen megoldjuk. Az első problémánál kiadod az útját, mert nem tudtál mégsem megbocsátani neki, hogy külön és mással élt.

Mit szeretnél, hogy bizonyítson? Hanyagolja a másik gyereket? Ne szeresse annyira, mint a tiéteket? Te tudnád az egyik gyermekedet előrébb helyezni a másiknál?

Ahelyett, hogy támogatnád a férjed, biztosítanád arról, hogy megoldjátok majd ezt is, elküldöd. Ő nem bízhat benned, a házasságotokban.

Ennyi..

Egyébként meg ha ennek a házasságnak vége lesz, lesz neked vki más, esetleg gyermekkel.. ott is lesz láthatás, gyerektartás, közös hétvégék. Miben lesz más, mint most? Neked is van gyermeked, te is lehetsz még az a plusz nő, féltesós gyermekkel valaki számára.

Nem muszáj elismerni ? Akkor miért zavart bele újra a házasságotokba ? Talán nem is a férjed az apa ?

A férjedet Te küldted el, vagy ő önként ment el gondolkodni ? Nem értelek Titeket. Visszaköltözött, éltek boldogan. Kiderül, hogy gyereke lesz, a nő akkor lett terhes, mikor még ők együtt laktak.Min kell a férjednek gondolkodni ? Szerintem addig beszélgessetek a helyzetről, még mindent meg nem beszéltetek ! Mióta van külön ? Hova költözött ? Albérletbe ?

Ha mindketten tényleg szeretitek egymást,költözzön haza! Ha nem csalt meg, mióta hazaköltözött a szeretőjétől, nincs most miért bűnhődnie !!!

A kérdés az, hogy te tudsz-e, akarsz-e a férjeddel együtt élni ezután.

Ami a gyerekeket illeti, én törekednék arra, hogy "élhető" kapcsolat legyen közöttük. Egy gyerek, sem a tiéd, sem a másik gyerek semmiről sem tehet, nem fosztanám meg őket egymástól.

Persze ez nem csak rajtad áll, hanem a férjeden és a másik gyerek anyján.

Először magaddal ülj le, őszintén, tudd hogy mi a jó neked és a gyerekeknek, aztán a férjeddel, majd a másik nővel. Meg lehet ezt normálisan beszélni, normális kapcsolatot kialakítani.

"egészen addig amíg ez nem történik meg, addig a szül.anyakönyvi kivonaton csak egy üres sor áll az apja neve mellett...ennyit az öröklésről."

A jog nem így működik.

Nem tudom hogy valaki írta-e már, de mivel ez nem egy házasságban született gyerek, így apukának először is nyilatkoznia kell, hogy ő a gyerek apja, egészen addig amíg ez nem történik meg, addig a szül.anyakönyvi kivonaton csak egy üres sor áll az apja neve mellett...ennyit az öröklésről.

Amúgy meg szerintem marhára nem az anyagi részére gondolt a kérdező, de hogy nem a későbbi örökösödési problémákra az tuti!

Nehéz nagyon ez a kérdés, és rengeteg újabbat hoz fel. El akarja-e egyáltalán férjed ismerni a gyereket? Ha igen, akkor egyáltalán biztos, hogy az övé-e? Ha nem, és kiderül, hogy az övé tud-e ezzel a ténnyel élni? Te tudsz-e? Ha elismeri, meg az övé is akkor te hagyod-e hogy igazán az apja legyen, illetve a férjed akar-e az apja lenni, nem csak egy ember aki fizeti a gyerektartást. És még 1001 ilyen kérdés lenne. Hát nagyon át kell gondolnia mindenkinek itt mindet, azt biztos!

Én nem értettem úgy hogy háremben élnének. Inkább úgy mint mikor egy házaspár elválik és külön új családot alapítanak.

Egy testvér ajándék, bármilyen is. Csak sokan nem ismerik fel. Az csak a szülők intelligenciáján múlik - jelen esetben 3 felnőttén - hogy a testvérek ajándékok lesznek egymásnak vagy riválisok. (Ez igaz az édestestvérekre is, pl a bezzeg gyerek esete).

Sajnos az emberek többsége kicsinyes és bosszúálló, amit levernek az "idegen" gyereken, csak arra már nem gondolnak, hogy ezzel a saját gyereküket is megfosztják attól, hogy életük végéig szóló jó kapcsolatot alakítson ki a testvérével, származzon bárhonnan is.

Egyszer már szétmentetek.... és terhes a csaja... ne is haragudj, de ez nagyon gáz így!

Én nem hinnék neki már egyáltalán. Nem lenne bizalom, akkor meg minek?

Házasságokban is gurul el "véletlenül" a foggátló csak apa ne lépjen le.

Felnőtt emberek vagyunk, aki szexel az bizony vállalja azt hogy egy gyerek formájában akár örök emlék lesz belőle.

Köszönöm a kioktatást, magam is jogász (is) vagyok. De nem a mások - pl további örökösök, mint férjem másik gyereke(i) - kárára kívánok boldogulni az életben.

Férjemmel külön kasszán élünk, hogy az övé majd hány felé megy az majd kiderül, de az én vagy a gyerekem anyagi helyzetét nem fogja megrengetni.

Én nem várom a sült galambot, tettem és teszek érte, hogy ha a férjem meghal és annyi gyerek kerül elő, hogy rendezvénytermet kell foglalnom a hagyatéki tárgyalásra akkor se legyen baj.

Ezen szoktam is poénkodni, virágnyelven szólva férjem sosem szaladt el a nők elől.

A féltestvérke elnevezés pedig adott hozzászólásban még leírva is elég éles volt.

Teljesen mindegy minek koszonheto, a gyerek ott van es ez teny.

En biztosan arra fogom tanitani a gyerekem, ha ilyen helyzetbe kerul, hogy a tole telheto legnagyobb empatiaval alljon a szituacihoz, es attol fuggetlenul, hogy az apja egy felelotlen idiota, a feltestveret es pontosan ugyanannyi illeti meg apai agrol, mint ot.

De semmi gond, masok vagyunk.

jaj, van még egy aranyos sztorim a férfi vonzerőről és kapuzárási pánikról, azután lépek...

Barátnőm szüleivel esett meg, hogy hosszú, jó házasság, két felnőtt gyerek után egy hosszú hétvége előtt összecsomagolt és elmondta a feleségének, hogy ő most elköltözik egy másik nőhöz. Mert elege van belőle, hogy otthon csak arra kell, hogy megszerelje a csapot, kivigye a szemetet, de most talált egy nőt, aki a Férfit látja benne és önmagáért szereti...

A hosszú hétvége után hazaállított a bőröndjeivel. Kiderült, hogy a nagy szerelmének van egy nagy hétvégi telke és felásatta vele az egészet a 3 nap alatt.

lehet, hogy te úgy érzed, de mint az előző hsz-ban is leírtam, sokszor ezek a házas, "érett" férfiak az anyagi biztonságuk miatt oly vonzók (ami az idézett esetben pl. nem a férfinak volt köszönhető)

ha nem vérható a férfival együtt járó anyagi biztonság, rögtön a vonzerő és megcsappan, nem tudni, ugye, hol tart a terhesség, de az anyagiak tisztázása akár azt is okozhatja, hogy mégsem lesz baba...

HA, a férfi tényleg a családját akarja, HA tényleg nem akarta a babát, HA tényleg bizonyítani akar a feleségének... persze dönthet másképp is, de akkor megvan a válasz a fi kétségeire

Hagyjuk már ezt a rossz dumát, azért ezek az okos anyák szeretik elfelejteni, hogy ki mennyit tett bele a közösbe.

Nekem nem az a fontos az anyaságomnál, hogy egy szerencsétlen az én gyerekmnél valószínűleg sokkal nehezebb sorsú gyereket a tőlem telhető legnagyobb erőfeszítéssel kisemmizzem abból, ami jár neki.

Le lehet ezt tisztázni normális emberi keretek között, kinek milye van, ki mibe és mennyit tett bele, ennek megfelelően örököljön az a szerencsétlen, de az, hogy a lehető legkevesbbet kapja, és a kötelezőn felül semmi más ne járjon neki buta, kicsinyes és nőhöz nem méltó hozzáállás.

Inkább arra törekedjen bárki, hogy a gyereke olyan neveltetésben és tanításban részesüljön, hogy saját maga elő tudja teremteni a számára szükséges anyagiakat és ne az élete függjön attól, hogy a testvérének mi jut az örökségből.

De ez már nagyon messze menő vita és nagyon eltér a fórum eredeti témájától.

nem az idegen gyereket bünteti, hanem a sajátját védi

az anya már csak ilyen

írtam korábban az ismerős esetét... csak hogy lássátok, sajnos az anyagi dolgoknak komoly szerepe az állítólag lángoló szerelem közepette is...

ott a férjet egy nála 16 évvel fiatalabb hölgy "rabolta el". hogy ebben mennyi szerepe volt az úr sármjának, mennyi az autómárkájának, azt nem tudhatjuk... mindenesetre a kishölgy annyira nem látott bele, de ott a feleség keresett sokat

amikor válásra került a sor, a bűntudatos férj mindenről szépen lemondott (ami így volt korrekt), csak a kocsit vitte az albiba az új hölgyhöz...ráadásul, mivel amúgy rendes apuka volt, rendszeresen látogatta a gyerekeit

a házon volt még hitel... "csak úgy"... a volt feleség nem volt hajlandó lezárni a tartozást, ami kettőjük nevén volt, ezért új hitelt nem tudtak felvenni...

a lángoló szerelem az albérletben ragadást és a régi család rendszeres látogatását már nem élte túl...

sajnos nem butaság észnél lenni anyagilag is egy ilyen csúnya herce-hurcánál--- más kérdés, hogy én nem fogadtam volna vissza ezek után, de a szerelem olykor vak

Biztos, hogy nem maradnék vele!

Aki egyszer lelépett más nő miatt, legközelebb is le fog. Főleg kapuzáráskor.

Arról nem beszélve, hogy én bájosan tudok vigyorogni, észre sem lehet venni, hogy gyűlölök valakit.

Márpedig ha a saját életemre gondolok, ha a férjem idehozna egy gyereket láthatási időre, én gyűlölném.

Pontosan ezért én nem is maradnék vele.

Nyugodtan akarok élni.

mert nem nyilvánvaló

ha van végrendelet és abból a balkézről gyereket kihagyja az apuka, akkor csak a köteles rész jár neki, ami annak a vagyonrésznek a harmada, ami végrendelet nélkül járt volna neki