2013 májusi babák (beszélgetős fórum)
Mi is pont így vagyunk...mindig egymáson töltünk ki mindent es mi is azon gondolkodtunk sokszor hogy együtt vagy külön :(
Gotta: nagyon sajnállak remélem jobb lesz! Felháborító amúgy hogy mit meg nem enged magának veled szemben miután rajtatok élősködik
Megkérdeztem, Kamilla és körömvirág teát leforrázott, kiáztatott és azt öntötte a kádba.
Lányok! Ti adtatok már Nestlé Yogo baby tejpépet a babátoknak. Sárgabarackosat kaptam. Szerintetek oda merjem neki adni. 6 hónapos kortól, az van ráírva.
Sziasztok mamik,kicsit régen jártam erre de szivesen visszatérnék ha nem bánjátok?!
Milyen fajta gyógyteát használt? Nem tudod?
Az aranyérről - nekem van egy ismerősöm, aki 20 évig küzdött az aranyérrel. Neki már odáig jutott, hogy a műtét tologatás, hogy a doki azt mondta neki, ez bizony itt nagyon gyorsan el fog rákosodni, ha így folytatja. Végül mégsem műtét oldotta meg a helyzetet. Ez a barátunk megörökölt egy bioptron lámpát és olvastam hogy konkrétan dekubitusz és fekélyek gyógyítására van. Fogta, és végső elkeseredésében minden nap behajolt a bioptron lámpa elé, csúnyán mondva széthúzta a popsiját és 10 percig lámpáztatta és mellé az esti fürdővizébe beleöntött egy jó adag leforrázott gyógyteát. 1 hónap alatt végleg gyógyult.
Gotta:
Sajnálom, hogy ennyire ellehetetlenített a helyzeted. :( Mondjuk ilyenkor hasznos a halasztás lehetősége, de hát nem jó kedvvel használja ki aki komolyan gondolja a tanulást...
Nekem is sok tervem húzták át, semmi se lett úgy ahogy akartam... Kilátástalannak tűnik minden ilyenkor elhiszem.
Vaky:
Ha hiszed ha nem a környezetemben nem egy hasonló élethelyzetben lévő család van. A miénk is tiszta vicc... Nem is tudom, hogy lehet ezekből a helyzetekből kilábalni, egyszerűen hajmeresztő.
Nekünk is gyűlnek a bajok, nehogy nyugodtan legyünk 1-2 napig. A szüleim szekálnak, ordibálásig megy a dolog. A tél közepén költözni kell nekem. Pedig még nincs előkészítve az új terep. De belekényszerítenek minket gyors és meggondolatlan döntésekbe, mert zavarja őket, hogy itt vagyok. Útban vagyunk ennyire egyszerű...
Párommal is sokat veszekedünk az utóbbi időben, már többször vágtam hozzá a szakítást, de aztán megbántam. Mi már egymást szapuljuk kínunkban. Megoldás meg nincs.
Én nagyon hasonlóan vagyok. Megállás nincs, annyi feladatom van, a párom pont ugyanígy, csak én a lakásban csinálom, a párom közben bejárja Európát, full gázzal. Én nagyon szeretem ezt a fórumot, nagyon sokat köszönhetek nektek lányok, mert rengeteg jó tanácsot kaptam tőletek és sok tapasztalatról olvasok, ami sokat segít a mindennapokban. Most pár napja nem tudtam jönni, mert annyi volt a feladat, és szomorúan olvasom, hogy Vaky elköszön. Remélem, hamarosan visszatér hozzánk.
Mindenkinek a saját gondja a legnagyobb, szokták mondani! ;)
Nem tudjátok kitenni apósodat? akkor legalább az otthoni, napi béke helyre állna! Férjed mit szól ezekhez? Tűri?
Hát a szavam elált..őszintén..Ezt még olvasni is sok volt nem hogy megélni. Nagyon mély ponton vagy most de 1 emberre számíthatsz csaka párod. muszály össze fognotok és most csak magatokra gondolni. Valamilyen úton módon az apósodtól vagy megszabadúlni vagy kirakni vagy nem tudom valami megoldás kell mert ez nonszensz. Nem lehet így normális családi életet élni hogy ott van egy alkoholista ezt a párodnak is szem előtt kell tartani ott egy pici gyerek. Milyen példa lesz neki meg ne agy isten Maja lassan megindúl ráesik vagy mittudom én ezek az emberek kiszámíthatatlanok az ital teljese dezorientáltá teszi őket.Saját magatokat kell előre helyezni Maja miatt. Utána jöhet anyuka apuka.Elég nektek a ti bajotok sajnos van bőven. De hidd el míg szeretitek egymást sok erőt tudtok meríteni ebből. Gondolom a párod is feszült ingerűlt de megértem őt is a folyamatos rettegés azért benne is benne van mi van ha ő lesz a következő elküldik mi lesz hogy tartja el a családját ez a folyamatos stressz nagyon megviseli a férfiakat.Elhiszem hogy rettenetesen nehéz és most nagyon a gödör alján vagytok de hidd el lesz kiút.Azt ajánlom ha ennyire haldoklik a cég aminél párod van küldözgesse szépen az önéletrajzokat mindenhová ahova csak tudja. Apósoddal meg próbálj nem foglalkozni szard le amit mond egy alkoholista nehogy már tőle vedd fel a dolgokat amit mond rossz érzés persze de ne ad meg csak az esélyt se hogy feltudjon bosszantani röhögj egyet hogy mennyire szánalmas egy élete van egyedűl van boldogtalan és persze hogy csípi a csőrét hogy más körülötte boldog és furkálni fog folyamatosan de ilyenkor próbáld kikapcsolni az agyad üveges tekintettel nézz rá nézd meg milyen nyomorúlt az élete senkije nincs..szánásból törödik vele bárki is.
Te jó ég én meg itt agonizálok, hogy nem tudom csinálni a fősulit... most elszégyelltem magam... :/ nagyon sajnálom, kitartást!!!!
Nagyon rendesek vagytok lányok,köszönöm mindenkinek ,aki itt vagy priviben írt!!! Nagyon-nagyon jól esett,picit meg is hatódtam....az a baj a világgal,hogy töménytelen sok gonosz emberrel van tele.Lassan többen lesznek,mint mi,normálisak.Tőletek itt-ismeretlenül-több segítséget és megértést kaptam,mint a közvetlen környezetemben.Valahol ez is megdöbbentő azért...Nálunk ,röviden és tömören annyi a szitu,hogy lassan tönkremegy a párkapcsolatom,tegnap úgy volt,külön is megyünk. Mert vannak olyanok a családban,akik olyan szinten fúrják ezerrel,hogy el sem hinnétek!! Itt a kisbabánk,akit imádok,lenne végre egy boldog családom-ami jelzem,sosem volt-de a patkány népség arra gyúr,hogy tönkre tegyék!! Ne hagyjam,persze. Csak apósom pl. egy felél alatt lakik velünk-már meséltem-és olyan szinten,olyan durván mar és sérteget,konkrétan leanyáz,meg :ne pofázzál,meg ne ugassál bazdmeg!!jellegű mondatokat ordibál a félig csukott ajtaja mögül ÚGY,hogy nem is neki beszélek!! Mi tartjuk el...míg dolgoztam,én álltam a rezsit,kaját.Az övét is. Mikor betelt a pohár,és szaros kézzel fogdosta a kenyerünket,akkor véget vetettem az etetésnek is. A volt felesége-anyósom-mos rá,eteti....egyébként alkoholista,meg szívbeteg.Gyógyszer halmok-több tízezer,mi váltjuk ki!!-munka nuku,mert nem dolgozhat.Pénze semmi,államtól semmi.Ha szerez valahonnan 40 forintot,kannás fröccsre elég,attól már bolond.Tegnap olyan szinten kiakasztott,hogy majdnem nekimentem...hajszálon múlt.Megöltem volna.Zokszó nélkül.És ha ez még nem lenne elég: nem kell emlegetnem ugye azt,hogy devizahitel.2 is. A gatyánk rámegy már,párom munkahelyén leépítések,megvonások,fizetés csökkentés,plussz céges nyaralások megszüntetve,pulykapénz megszüntetve,év végi prémium megszüntetve.Én mostantól kapnám a gyedet,de a rohadt könyvelőm elbaszta a dátumot,így jó,ha a 70ezrem helyett kapok ebben a hónapban 30at.Nesze neked karácsony!! Meg számlák,meg megélhetés meg kisfacom. Anyám beteg,ápolónő,bele kivan a melótól,öcsém egy börtöntöltelék naplopó,nincs melója sosem,most megismerkedett egy szerencsétlen kis csajjal,terhes lett egyből.Anyám nyakán élnek,aki még nem is tudja,hogy terhes a kiscsaj.Ott sincs öcsém részéről hála-köszönet,hogy eltartja anyám,áááááá----beiszik,még anyámnak is megy,plusz meglopja napi szinten. Csajok,mondjam még? Szóval kész. Úgy vagyok vele,feladom.Ha nem lenne Maja,már felkötöttem volna magam.Valamelyik nap ez jutott eszembe.Aztán meg az,hogy nincs is itthon semmi,ami elbírna....nagy vonalakban ennyi. Köszönöm,hogy leírhattam ebbe a fórumba nektek,ami mondjuk nem erre van kitalálva,hogy horror-sztorikat írjak. De nagyon-nagyon hálás vagyok nektek,tényleg! Jó emberek vagytok és az nagyon ritka!!
Ja, csak hogy kerek legyen a sztori, anyumnál valami összetett pszichés betegséget diagnosztizáltak, munkája nincs, tele vannak adóssággal, szedi a gyógyszert, szívja a rigót, ott a nyakukon a két öcsém...
Lányok, most egy kicsit én is panaszkodnék.... Nálam tegnap borult ki a bili. Ugye járok fősulira. Eddig az volt, hogy ha órára kellett mennem, vagy elhívtam anyósomat (ő 160 km-re lakik), vagy anyukámat (ő "csak" 50-re), vagy párom vigyázott a kicsire, vagy átvittem egy nagyon jó barátnőmhöz. Na most Murphy elkezdett nagyon durván működni. Anyósomnál mellrákot diagnosztizáltak, jövő pénteken műtik, már egy hónapja nem tud jönni a sok orvoshoz járás miatt. Anyum szintén nem tud már jönni, mert az öcsém most kezdte az óvodát, ott kell helytállnia. Páromat visszarakták hivatali munkaidőbe, esélyem sincs, hogy esetleg szabadnapos legyen, amikor nekem vizsga/gyakorlat van. Barátnőmnek mert tutira akkor van órája, amikor nekem is. Nekem szerencsére nincs ez a főzök-mosok-takarítok kör, főzni nem főzök, mert párom a munkahelyén eszik, mosni nem kell olyan sokat, takarítani mag akkor szoktam ha párom hazaér. De ez most egy nagyon gáz helyzet, lehet halasztanom kell, amit szerettem volna elkerülni. Nem tudom mitévő legyek. Tegnap már bőgtem. Pedig szerettem volna lediplomázni, mire vissza kell menni dolgozni... :'(
Nagyon jól megfogalmaztad...annyit tennék hozzá hogy néha felemelem a hangom amikor már semmi sem segít és olyankor annyira rosszul érzem magam:(
Ennél jobban nem is lehetne leírni!
Az a baj, ha megműtetem, akkor is kiújulhat bármikor. Amúgy alapesetben semmi bajom vele, kb. 10 éve ott van. Csak a 18-19 kg súlytöblettől, meg a szülőszobán való erőlködésektől begyulladt és bedurrant, nah meg kifelé is nagyobb lett akkor.
Kellett kennem naponta többször. Csak a gyulladás ment le nehezen. De amint lemnt (4-5 hét), utána újra jó volt minden.
Második után műtetném, ha nem akarna vissza menni. De azóta nem is volt vele gondom szerencsére! :)
Hát hallode, olyan jól leírtad! :D
Teljesen egyetértek veled. :)
Nyugi én is voltam úgy, hogy csak másnap jutottam el fürdeni egyszer. :D Senki se tökéletes, a kis csomagjaink pedig tudják, hogy kell ki követelni a figyelmet és a törődést, ezt mindenki érzi, (nem mintha kiakarnék bújni alóla...) :D
Én is totál kitudok készülni, volt hogy együtt ordítottam és sírtam a gyerekkel, mert már semmi se vált be és én is összeomlottam, mert nem mindig lehet erősnek mutatni magunkat, emberből vagyunk.
Ma például akkorákat nevettem a lányomon, ugrál rajtam szószerint lovagol a hasamon! :D
Aztán vannak ezek az ölelős-összeborulós perceink, imádom olyankor ahogy belenyekereg a fülembe,arcomba vigyorogva. :D Ma például közelített azt hittem ezt akarja, erre belebújt a nyakamba és büfögött egy hatalmasat. :D Na mondom ez csinos volt.... :D
Én már úgy vagyok, hogy nem érdekel semmi bánthat bárki, odabújok a kiscsajomhoz, megdögönyözöm és boldogság van. :) Az illata, a kis puha hajacskája, a nagy barna szemei, a kaki szag és a tonnás pelusok, a lebüfögött ruhák kárpótolnak mindenért... :) :D
bocsi, ezeket még délben írtam ,de nem jutott időm elküldeni átolvasás előtt :-)
Sziasztok!
A kajálás nálunk is hektikus, és Fló is megint ébredezik éjszaka, teljesen változóan 1-2-3-4-5 körül bármikor, ha 1-2 körül kel, akkor megint kel 3-4 körül. Az esti szaporító fejéseim vannak már csak, abból is csak 40-60 ml tejecske jön össze, de hajnalra termelődik valamennyi, amit félálomban a kisasszony kiszopizik, meg cumizik rajta és így visszalszik. Volt, hogy egy hétig átaludta az éjszakát, majd hajnali 5-kor kakilt és felvert mindenkit amikor elkészült vele a beszélgetésével (talán a kakijához beszélt XD ). Félálomban peluscsere, kajáltatás visszaaltatás. Kajálás fronton próbálok bevezetni 10 órait, de ha ízlik neki habzsol, ha nem ízlik nyammog majd sír a tápért. Úgy vagyok vele, hogy amíg kiegyensúlyozott, jól gyarapszik 8,3kg volt a 6 hós státuszon, nem vagyok hajlandó görcsölni az evési változatokon, mert volt egy idő, hogy szárazra itta a 210-ket, mostanában megint meghagyogat belőle 60-90 ml-ket. Néha zavar, de inkább már csak legyintek. Tegnap nemtom mi volt vele, az éjjeli ébredések miatt szeritnem, de 2,5 órát aludt a reggeli ébredés után egyhuzamban.
Husit még nem kapott, sem májat, vagy halacskát.
Volt viszont árpa a szemén, és most talán újra lesz, mert megint úgy néz ki, meg az orrnyergén kis bőrszinű pontok alkultak ki, amik elterjedtek mostanra a szája köré - na persze hiszen folyton dörzsöli a szemeit. A doktornő persze hümmögött és nem javasolt semmit. Holnap valszeg visszaviszem megmutatni neki, hogy mostmár a szája szélére is sikerült dörgölni egyet, esetleg jó lenne valamit tanácsolnia. Vagy estére bekenem sudoval és meglátjuk.
Sétáltatás: mi meg mostanában megyünk ki nagyon sokat, amíg még szép idő van, hogy jusson a napfényből és jó levegőből neki amennyi lehet, mert aztán ha szeles-esős-havas idő jön szeritem nem lesz érkezésünk hozzá. Emiatt aztán nálam is szaladnak a dolgok, totál ki vagyok borulva, hogy nem jutok még körbe sem a mosás-teregetés-mosogatás-főzés-takarítás karikából. Nincs olyan régóta, hogy na körbeértem, kezdhetem előlről, mert körbe sem érek, mert akkor meg a gyerek nem enne vagy sétálna vagy ruházkodna. Rekordom a 3 napig nem jutottam el fürdeni. a végén már zokogva álltam a zuhany alatt. Azt hiszem - remélem, hogy csak ennyi- sokunknak a baja, akik felfüggesztik a fórumozást, visszaesnek a depijükbe (én is természetesen) mert egyszerűen nincs vége és éjjelente megint ébredések vannak, kialvatlanok vagyunk, nagy a nyomás, a gyerekkel is foglalkozni "kell", mert igényli is, és mert ezt szeretnénk tenni és közben Síva 6 karja sem lenne elég. ÉS ne feledkezzünk meg feleségnek, "jó nőnek" lenni se, amikor csapzottan állunk egy kakispelussal a kezünkben a másikkal meg ne adj isten épp a levest kavargatjuk, mert akkora zombik lettünk, hogy már fel sem tűnik. Rajtam is rajtam néha kicsit a nihil, és szeretnék mézeskalácsot sütni és nincsenek meg a családnak még az ajándék naptárak sem elintézve, stb. Szóval nehéz a dolgunk, mindenkinek kitartást kívánok, az jutott eszembe, hogy nemsoká jön a karácsony, addig valahogy csak kihúzzuk, és ha apa is jobban itthon tud lenni velünk, akkor majd pótolok minimum dolgokat, pl. elmegyek fodrászhoz, ahol utoljára a kislányom születése előtt voltam, és néha megbolodulok a tudattól, hogy magamra nem jut semmi időm - lásd 3 naponta zuhanyzás.
Többek között ezért is jó ez a fórum, ahol nem ítélkeztek/ítélkezünk, nem észosztás és fikázás megy (lásd Bezzeganya) hanem segítés és együttérzés. ÉS lehet kövezni, én ezért (is) járok ide, hogy "önigazoljak", hogy lám nem csak nekem baromi komplikált, hanem másnak is nehéz, amitől úgy érzem nem én vagyok szar, és ha jobban belegondolok mindannyiónk a maga módján, a maga proiritásaival megpróbálja a monoton napokból kihozni a legtöbbet, hogy minden menjen és az ő elméje is ép maradjon.
Tök jó, hogy vagytok és hogy lehet szellemileg is töltekezni és ötleteket meríteni a tapasztalatokból, történetekből, vígasztalódni, vígasztalni, támogatni és támogatva lenni.
bocs hogy hosszú lett és köszi ha végigolvastátok. :-)
:) Semmi gond! :)
Egyébként az aranyér ügyet 1 nap alatt le lehet rendezni, menj el dokihoz és ma már 1 napos műtétként gyorsan helyreteszik, és nem lesz gondod vele. Nekem visszahúzódott csodával határosan, pedig már műtétre akartam menni vele, de eltűnt.
Ha azt nézed sokan bírják 2-3 gyerekkel sőt többel is. :) Az pedig, hogy akkor a másikra nem lesz elég időm, mindenkinek alapvető gondolata. :)
Nem lényegtelen dolgok ezek, át kell gondolni, de szerintem egy jó sebész orvos tudna segíteni, hogy a következő babát, már ne kelljen az aranyérproblémával kivárni. Egyébként a doloproct krém csodát tett velem, próbáld ki, én mindig használom. :)
Az a baj, hogy akkor már nem lesz "jó".
Egyrészt, mert a párom most 3
7 éves, én meg 28 és szeretné megérni, hogy biztonságban felneveljük mind a kettő gyermekünket.
Másrészt meg most majdnem max. GYED-et kapok és nincs hová visszamennem dolgozni. Ha vissza is tudok majd menni, biztosan nem annyiért, mint amennyivel eljöttem. Csúnya ilyet mondani, de anyagilag is most érné meg, ha a kistesó projekt mellett döntünk...
Hát, én meg most nem bírnám kettővel. :) Sokat jártam bébiszitterkedni, és most lehet megköveztek érte, de nem vagyok híve a kis korkülönbségnek :) Meg most nem férne bele anyagilag sem kettecske. (Hozzáteszem, ha megtehetnénk most, akkor is várnék legalább Biu 3 éves koráig).
Ez is szóba került párom öt év múlva szeretne még egyet de en nem. Vagy most vagy soha. Nem szeretném újrakezdeni plusz most sokkal több energiám van, a gerincsérvem sem lesz jobb szóval passz. Na meg ha ő hazajon kintről akkor vajon eltudjuk őket tartani?:/
Szerintem egyáltalán nem lényegtelen dolgok amiket leírtál. Én is gondolkodom rajta néha de ezektől én is félek. Marmint pl Mia is örökmozgó és nagyon akaratos.... Bár lehet h jót tenne akkor neki a tesó. A fizikai része hmm...na ha ilyenek voltak nem csodálkozom h nem szeretnéd még egyszer. Nekem nem voltak, de így is voltak nehéz pillanatok. És ez plusz egy gyerekkel, hááát. De tesó kicsit később is lehet pl amikor Lili már óvodás es akkor már könnyebb. Mondjuk én azt vallom hogy ha már lesz akkor kis korkulonbseggel.
Mi is sokat rágódtunk ezen. Végül abban maradtunk, h várunk, amíg 3-4 éves lesz Biu. Egyrészt nekem is fontos, hogy legalább 1 évre vissza tudjak menni dolgozni, másrészt kettecskével is legalább fele annyit szeretnék foglalkozni, mint az elsővel. És amíg óvodában lesz, legalább az az idő kettőnké lesz :) Szóval mi várunk :)
Lányok!
Kistesó téma... (Édea, bocsánat, hogy szóba hozom, remélem nem bántalak meg vele!)
Férjem nagyon szeretne kistesót Lilinek, én meg hol igen, hol nem. De nem tudok dönteni. Nem anyagilag kell eldöntenünk...
Félek, hogy nem lenne annyi időm Lilikémre és elhanyagolva érezné magát.
Meg nem tudom, hogy kettővel elbírnék-e. Alapból nagyon nyugodt, lassú természetű vagyok. Már Lilin is látszik, hogy örökmozgó lesz és mit csinálnék két "ilyen" gyerekkel!? :)
Nah meg a kihordás és a szülés utáni dolgok...
Várandósságom alatt nagyon elmozdultak a szemérem szalagjaim és amikor húzódtak vissza volt olyan, hogy a fájdalomtól nem bírtam 20 percig megmozdulni az ágyon. Ha megint ilyen lenne véletlenül, mit csinálnék az én kicsi lányommal? Hogy magyaráznám meg neki, hogy nem bír anya felkelni? Nah meg az aranyerem. Annyira kifordult a súlytöbblettől, hogy 1 hónappal a szülés után is alig bírtam menni. Ha ezek nem lennének, akkor szívesen vállalnám a másodikat. De ezeket (lehet hülyének néztek), nagyon negatívumként éltem meg!
Szülésem viszont jó volt, attól nem félnék.
Kérlek ne ítéljetek el a leírtak miatt, lehet valakinek lényegtelen dolgok, nekem nem azok...
Ti mit tennétek? Nálatok is felmerült már a kérdés?
Így van, én is azért írok ki magamból mindent, mert jól esik, és megkönnyebbülök. Ha máshol nem is de itt legalább megtudjuk hallgatni egymást, és ha tanácsokat nem is tudunk mindenre mondani, de jó amikor egy kis együttérzést adnak. :)
Szerintem meg nyugodtan panaszkodj, ha ahhoz van kedved!!! Az írás is segít!
További ajánlott fórumok: