Verni-nem verni. (beszélgetős fórum)

nem vagyok híve a gyerekverésnek.

Popsi és kézre csapás néha kell, mert hiszitek vagy nem, de mit ért a gyerek abból amit mondunk Neki?

semmit, hiszen a szavakat nem érti, most tanulja, azt sem tudja melyik mit jelent, csak sajnos az érzés amire emlékezik, hogy ezt, ott és akkor, nem szabad.

Kissé Pavlovi módszer, de ez sem állandó kell legyen.

Megmutatni, közben magyarázni, vagy hagyni a saját tapasztalatát, jó. nem kiesni az erkélyről, gondoltam, akkor megjegyzi.

Forró a vasaló, ne nyúlj hozzá!

Hát nem érti az ártatlanja :)

mi az, hogy forró? mi az a vasaló? mi az, hogy ne és mi az, hogy nyúlj, ésatöbbi, stb. :D

ekkor hagytam hozzáérni, többé nemtette :)

megtanulta :)

Nekem az a véleményem erről, h egy gyerek értelme is akkor fejlődik jó irányba, ha nem veréssel, hanem magyarázással (És fontos, h nem ráhagyással!!!!) okítják, mi a jó, és mi a rossz. Viszont, van az a szituáció, amikor igen is elkél az atyai nyakleves! De ez, nem egyenlő az agyba-főbe veréssel!!!!!

Egy gyerek az nem hülye, csak gyerek, és ebből adódólag jóval kissebb az élettapasztalata, mint nekünk felnőtteknek, pont ezért rengeteget kell magyarázni nekik! Sok nyakas elkerülhető lenne, ha a szülő ütlegelés helyett szépen megmagyarázná a gyerekének, hogy vmely tette miért helytelen. Sőt! Kreatív szülő, aki ismeri a saját gyerekét, olyan büntetéseket is kieszel verés helyett, aminek foganatja is van. Véleményem szerint a következetesség még az, ami elengedhetetlen. Ha vki megdorgálja a gyerekét, akkor ne az legyen, h a gyerek szemközt röhögi, avyg esetleg a háta mögött röhög a szülőnek, hanem érezze a súlyát a tettének csupán a szidástól is! Exem apja nevelte úgy a gyereket, h elég volt egy nézés, és az máris tudta, h olyat tett, amit nem kellett volna!

Utolsóként pedig azt írnám még ide, h sokan amíg kicsi a gyerek, legyintenek dolgokra, mondván, h olyan kicsi még.... Na, itt egy olyan hibaforrás, amit később már nehéz helyrehozni! Később észbekap a szülő, h a fejérenőtt a gyerek, de akkor már nagyon nehéz lesz hirtelen szabályokat hozni a gyereknek a szabad- nemszabad téren!

Születésétől fogva kell egy gyereket nevelni, nem 2-3 éves korától (vagy még későbbtől) kezdve. Szerintem legalábbis...

Szerintem annak nincs értelme, hogy ha már egyszer rácsapunk (nem verünk, ütlegelünk!), akkor az egy picit se fájjon. A gyerekem előszeretettel nyúlkált a konnektorhoz. Magyarázhattam én neki nyugodtan de határozottan, hogy ezt nem szabad, terelhettem el a figyelmét, akkor is csinálta. Akkor "találtam ki" azt, hogy ha olyat akar tenni, ami neki nagyobb fájdalmat okozna, és nem hallgat sorozatosan a szép szóra, akkor rácsapok a kezére. Ilyen pl. ha a forró sütőt akarja taperolni, ilyen volt a konnektor, meg biztos van még, ami nagyobb fájdalmat okozna neki, mint az, hogy a kezére csapok.

Én is kaptam gyerekként párszor, jelzem, egyikre sem emlékszem, de biztos vagyok benne, hogy megérdemeltem, és nem lett belőlem erőszakosabb ember, sőt, gyűlölöm az erőszakot. Csak nem mindegy, hogy valaki folyton veri a gyerekét, minden apró-cseprő dologért, vagy alkalomadtán csattan a kéz. Annak néha nagyobb hatása lehet, mivel váratlan, meghökkentő. És persze egy idő után, amikor már hallgat a gyerek a józan érvekre, akkor nincs értelme az ütésnek.

párom unokaöccse két éves... az anyja minden "elmagyaráz" neki, szépen beszél hozzá, sosem emel rá kezet... még ha rosszalkkodik sem...

nyugodt hangon elmaghyarázza, hogy rosszat csinált, ilyet nem szabad

a gyerek mégis agresszív, ölelgetésből hamar átcsap szorongatásba (erő skisgyerek) előszeretettel rúg és üt... ha éppen úgy tartja kedve...

ebből is látszik, hogy nem feltétlenül lesz vki agresszívebb, mint a másik a "veréstől"

egyébként nagyon értelmes kisgeyerek, most csak egyszerűen ebben a korban van...

attól, hogy néha vkinek a (pelenkás)fenekére sóznak még nem lesz agresszor.. "kell" ahhoz más is...

a popsi és kézre csapás lett kikiáltva súlyos gyerekbántalmazásnak, ez a topik szerintem arra is jó, hogy különbséget tudjunk tenni, gyerekbántalmaás, és esetlegesen egy figyelmeztető legyintés között.

gyerekes anyukák, mik a tapasztalatotok?

Ja, és még annyit cicus, hogy igazad van! Nem vagy egyedi eset! Én sem verem őket!!!!

Már ketten vagyunk:-))

azért ne sarkíts ki dolgokat nem így volt.

szerintem ez lehet egy jó és érdemi téma, de csak ha nem viszed bele a saját sértettséged, nincs köze hozzá.

köszönöm, hogy kiírtad egy másik topikban.

Szia!

Két gyermekem van.A nagyobb 12 éves kis-nagylány, a kisebb 7 éves és kisfiú. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor "vertem" őket. Max. a kezükre csaptam, persze az se olyan volt hogy fájjon nekik. Utána nekem sokkal jobban fájt és mindig megbántam, hogy nem tudtam magamon uralkodni. Mert véleményem szerint a gyerekekkel igenis meg lehet beszélni dolgokat. Ha az ember úgy kezeli őket, akkor nem kell verni!!! Mindig is elítéltem az ilyen ostoba szülőket, akik nem tudnak a gyermekükre hatni csak veréssel. Az ilyennek nem kell gyerek.Az ilyen szülők gyengék, gyávák, idegileg labilisak vagy nem is tudom hogy milyenek:-(

A lényeg, hogy - és nem ettől a "veréstől"- nagyon udvarias, illemtudó, kiegyensúlyozott,vidám és szófogadó gyerekek. Mindent meg tudok velük beszélni, nem kell őket"verni". Nem vagyok a híve. Sajnos engem gyerekkoromban sokszor vertek, akkor megfogadtam hogy én nem fogom az enyéimet bántani.

Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre és imádjuk egymást:-)

Egy másik fórumon került szóba ez a téma,és mivel ott szerettek volna az eredeti kérdésnél maradni,azt javasolták,írjak ki egy új fórumot.

Miről is van szó?

Néhány anyuka úgy véli,gyermekét csak azzal tarthatja vissza veszélyes helyzetektől,ha ráver a pelenkás gyereke popsijára vagy kezére.

A felmentés így szólt---ebbe nem fog belehalni,és nem ettől lesz pszichés beteg.

Erről én mást gondolok.Az agresszió agressziót szül.Mindenképpen arra kell törekedni,hogy verés nélkül értessük meg a gyerekkel ,amit tudnia kell.

Legsajnálatosabb az volt,hogy végül engem találtak pszichológiai esetnek némely anyukák és gyerektelen nők,mert azt mondtam---VERNI NEM SZABAD.