Válni, halmozottan sérült gyerekkel (figyelemzavar, autisztikus, hiperaktív) (beszélgetős fórum)

Ő most sem a semmire menne mert már most is van munkája de nem fizeti ki a dög (bocsánat) férj. Ugyanennyi munkát belefeccölni a férj cégén kívül már mindjárt más. Ha képes ott dolgozni akkor képes máshol is. Ha eddig is munka mellett tanult, gyerekezett, ezután sem lesz másképp csak több pénze marad.

Annyira sajnálom amikor valaki ilyen kétségbeesett helyzetben van, bizonyos férfiaknak megvannak az eszközeik, más fórumokon is olvashatóak ilyen szociopata emberkék. Idegenek előtt csupa jóság, szűk családi körben ordibálós. Következő az lesz, hogy mások előtt is fog vele ordibálni.

Értem, de te is érzed, hogy mindezt csak azért teszi, hogy uralkodhasson rajtad kedvére. Neked beadja, hogy azért, mert így spóroltok, de a hátsó szándék más. Én is szoktam a férjemnek bedolgozni rendszeresen, de ezért fizut is kapok. Próbálná meg nem kifizetni, ha a férjem is, nem nézném el, meg amúgy is, ezeket ellenőrizhetik is és akkor hoppá.

De egy régi ismerősöm, aki 20 évig csinálta ezt, a férje sose fizetett neki semmit, 20 évig egy ember jövedelmét megspórolta rajta, 45 évesen lépett le tőle. Volt neki munkája, de miután lett egy gyerekük, otthagyta a karriert és már csak a férjének dolgozott ingyé'. Volt annyi esze, hogy amikor lelépett, az összes, számára is hozzáférhető számlát lepusztította. A fele ház az annyi mint semmi, ha a férjed nem akarja eladni vagy nem akarja kifizetni a ráeső részt. Ez sokáig húzódhat és addig is laknod kell valahol.

Szerintem annyira benne vagy a ramatyban, hogy ennél rosszabb már nem lehet, de jobb igen. A gyerektartást vonják tőle és nem tudja visszautasítani, a 0 fizud helyett meg bármilyen rossz melóért is kapsz több mint 0 pénzt. Ha maradsz, esetleg felvázolom, mit tesz majd:

Teszem azt, elvégzed a sulit, elkezdesz keresni. Na, össze vissza kölcsönkér majd, hogy te mindig nullán maradj. Soha nem lesz olyan pont, amikor úgy érzed, hogy na, most eleget tettem félre. De majd ha egyedül leszel, meglátod, hogy jéé, a pasi nélkül is tudsz félretenni (ami vele nem ment!)

Lefogadom, hogy ő nem adja olyan könnyen a fele házat, hidd el, ebbe nem lehet belekapaszkodni. De mint egyedülálló szülő, több csp-t, támogatást is kapsz. Nem látom olyan feketén. De ha maradsz, egy idő után a kiabálás átmehet taszigálásba, stb. Akkor már tényleg nehezebb lesz megszabadulni tőle mert még jobban aláássa majd az önbizalmadat. Akiket látsz, "sikeres" válást megélt nők, nekik sem mindig volt több pénzük mint neked lehet, de a különbség az, hogy ők nem hitték el a férjeiknek, hogy nélkülük nem tudnának megélni vagy érvényesülni.

Mit tanulsz?

Szerintem jó,hogy előre gondolkodsz,és nem a semmire lépsz le.Ha már lesz munka,meg meg van a lakhatás akkor sokkal könnyebb dolgod lesz.A gyermek tartás is jár.

Sajnálom,hogy a férjed így áll hozzád,kezdem azt gondolni,hogy elég általános probléma az,hogy a férjek azt gondolják a nő úgysem mer lépni olyan kiszolgáltatott helyzetben van.A környezetemben sok ilyen példa van,de szerencsére olyan is,amikor a feleség szó szerint a 0-ról kezdte,és sikerült felállnia.Ezért kell valamelyest önállónak lenni.

Hidd el, hogy olyan, hogy tökéletes pillanat, megfelelő anyagi háttér ahhoz, hogy otthagyd, sosem lesz. Egyszerűen mert közösben vagytok. Ha elvégzed a sulit és nem tudsz azonnal elhelyezkedni, akkor azért fogod halogatni. Ha igen, de nincs elég pénz bébiszitterre, akkor meg azért. Tehát maradsz és maradsz.

Ha már egyébként is mindent te csinálsz, fáradtabb úgysem leszel. Ha egyébként is el kell menned a munkából a gyerekért, ezt a válás után is megteheted, feltéve, hogy nem rúg ki mivel ott hagyod. De ha kirúg, akkor kapsz munkanélkülit, a csp-t, a gyerektartást. Szerintem nem lesz olyan nehéz az, hogy amíg munkanélküli vagy, befejezd a sulit és megvárd a jobb munkalehetőséget. De bízz meg magadban. Eddig is mindent te csináltál, eddig is kihoztad a pénzből, amit kellett, ezután is képes leszel rá.

Ami a párkapcsolatot illeti, lehet, hogy egy ideig ez nem lesz központi problémád, majd ha megtaláltad az egyensúlyt, az is lesz:)

Vannak, akik sokáig várnak, míg megteszik a lépést, hogy egy nehéz szituból váljanak, de alig múlik el az első év, belátják, hogy csak az ismeretlentől való félelem, az önbizalom hiánya (amit a másik aláásott!) tartotta őket vissza, és ha nehéz is az első év, sokkal könnyebb, mint most gondolod. És utólag azt fogod mondani, hogy ha ezt tudod, már hamarabb megtetted volna.

Nem mész így sem a semmibe, pár hónapig munkanélkülin leszel max, de azalatt is valahogy ki fogod tudni fizetni csak most nem vagy biztos magadban. Gyerektartás is van, stb.

A lényeg, hogy a gyerek ne vegye észre azt, hogy köztetek nincsenek rendbe a dolgok.

Nehéz lesz a válás számára, de rajtad múlik mennyire lesz számára elviselhető. Te ismered a gyereket, te tudod, hogy mivel tudod elterelni a figyelmét.

Lányomnak is autisztikus tünetei vannak. Hol bújós, hol nem lehet hozzáérni, sem szólni, mert egyből út vagy seggrevágja magát és hisztizik. Valamikor énekkel elég jól elvan, de 2 napja pl 2 órán keresztül énekeltem, táncoltam, mondókáztam és csak állt és nézett meretten maga elé. Van, hogy nevet fekve a földön és egy szempillantás alatt elkezd visítani, ahogy éjjel is álmába. A 2 saját gyerekem miatta vedlünk alszanak, mert félnek tőle és már a pici is, pedig csak 5 hónapos lesz. Tudja, hogy ha a közelébe megy, akkor mellette kapálózik, ordít és ütésre kész. Karácsonykor is megütötte a fejét, mert épp olyanja volt. Anyu volt mellette és szóltam neki, hogy Viki agresszív, mert látom rajta. Apu csak annyit mondott biztos nem volt szándékos és nevetett....

Bölcsiből kivettem, mert antiszociális. Egész nap járókéba volt és amíg a többiek bent aludtak, addig őt kitették az udvarra, hogy a többi gyerek tudjon pihenni. Mai napig 1 órán keresztül tart egy fő étkezés és minden nap éhesen hoztam haza és sorolhatnám.

Nem olyan súlyos, mint a tied, de egy rémálom az életem, ha anyós itthon van, mert csak az ő pici unokájával kell lenni. Nem lehet egyedül 1 percig sem, mert magányos és az én fiam meg legyen leszarva. Hála az egyik közösségi oldalnak van egy olyan telefonos alkalmazása, hogy tudok az adott pillanatról képet készíteni és elküldöm a páromnak így tudja egész nap a 2 gyerekkel egyszerre vagyok együtt és naná mire anyós hazaér 4 körül addigra ko vagyok és kicsit beteszem a szobájába, hogy tudjak nyugodtan enni. Van hogy fésülködni nincs időm amikor a hárpia itthon van.

Na de most lépek, mert megnézem az ebédet + a kicsi lány itt húzza a nadrágom...

Igen, de azért te se add fel.

Nehéz találni olyat, aki nem csak téged, hanem a gyerekedet is elfogadja és fordítva is. Tudja mi vár rátok hosszú távon és hogy alakul 1-1 napotok.

Párom bevállalt 6 hónapos terhesen és egy akkor még 4 éves kislánnyal.

Neki akkor volt egy 13 hónapos kislánya, akit ő nevelt, mert az édesanyja önmagára és másokra is közveszélyes, mivel nem szedi a gyógyszereit.

Betegségére hajlamos lehet az utódja, amivel ő tisztába is volt, mivel megmondták neki a pszichológusok ne vállaljon gyereket.

21 hónapos a kislány és 1,5 hónapja megy önállóan, de az egyéb fejlettségi szinte nem haladja meg a 10-12 hónapos szintet. Agresszív, akaratos, hisztis kezelhetetlen és a fejlődési neurológián nem állapították meg, hogy bármi baja lenne. 21 hónaposan babanyelven beszél, mint a 4,5 hónapos kisfiam.

Februárba megyünk ismét, mert anno anyós vitte és ő elfogult és szerinte egészséges. Abba a fél órába lehet épp tiszta volt a gyerek elméje amikor foglalkoztak vele. Számos videót készítettem februárra, hogy nézzék meg itthon hogyan viselkedik, hogy antiszociális stb...

Igaz én nő vagyok, de egy baba mellett bevállaltam egy másik "pici babát". Sajna ugyanúgy fejlesztem, mint a fiam :(

Lányomat nem írom, mert ő 2 éves korába felügyelettel, de egyedül próbálta megkenni a kenyeret, kakaót készíteni, mikrózni. Mára ezekhez nem kell segítség neki, de kéri és követelem is hogy a közelébe legyek ilyenkor.

de ha jól értem, eddig is rád maradt a feladatok nagy része és megoldottad.

válni nem csak úgy lehet, hogy te szemét, menj a fenébe és elásod :) meg lehet beszélni normálisan, hogy így kettőtöknek már nincs jövője, és egyeztetni a gyerekkel kapcsolatos tennivalókat

Gondoltam arra hogy valakinek esetleg fizetek azért hogy ilyenkor segítsen hozni vinni fejlesztésekre stb de ahhoz kell annyi pénzt keresnem hogy ezt fizetni

tudjam :-/