Tűrni születtünk? (beszélgetős fórum)

Örülök a boldogságodnak, őszintén nagyon gratulálok :)

A skorpiókkal pedig tényleg nem könnyű, a párom is az, és mi is rengeteget vitáztunk,de sokat változtunk, most már 5 éve vagyunk együtt, és imádom őt.

A legelején olvasható egy ilyen mondat: "miért nem lépünk, ha valami már annyira nem működik?"

Ha most tudnám az annyira szót kétszer aláhúznám, mert itt azokról a kapcsolatokról írtam, amiknek közük sincs a párkapcsolat lényegéről, a kölcsönös megbecsülésről.

Egyetértek azzal teljes mértékben, hogy először megkell beszélni a problémákat, mert ha minden problémánál hátat fordítanánk a párunknak, nem lennének pár hónapnál hosszabb kapcsolatok.

De a cikkbe igyekeztem úgy fogalmazni, hogy egyértelmű legyen,hogy én már arról a kapcsolatról beszélek, amikor nem lehet megbeszélni, vagy nem tudják megbeszélni a dolgokat a párok, és csak "ölik" egymást!

És azt is szeretném leszögezni, hogy NEM GONDOLOM AZT, HOGY CSAK A FÉRFIAK MIATT ALAKULNAK KI EZEK A HELYZETEK, csak mivel ahogy a cikk elején is írtam, egy ismerős nő iklette az irásomat, így legfőképp az ő szemszögéből néztem a dolgokat, illetve mivel itt legtöbben nők vagyunk jelen,és én is az vagyok, egyértelmű volt,hogy ebből a szemszögből nézem a dolgokat. De próbáltam is elkerülni az általánosításokat.

Sok mindenben igazad van és szerintem sok mindenben tévedsz is.

Vannak valóban tűrhetetlen kapcsolatok és vannak olyanok (ezek szerintem többségben) amiken helyes hozzáállással változtatni lehet. A probléma az, hogy sok nő nem is keresi ezt a helyes hozzáállást. Azt gondolják sokan, ők ugyan nem hajlandóak változtatni egy fikarcnyit sem, csak mert a páruk viselkedése megváltozott. Inkább sírnak és sajnálják magukat. Tapasztalatból írom ezt, nem hasraütésre.

Persze ha meddő a próbálkozás az illető viselkedésének javítására, akkor meg fölösleges még tűnődni is azon, hogy legyen-e vége. Mert legyen. Viszont sok kapcsolat megmenthető lenne, kicsit keményebb (vagy nagyon ritkán finomabb) hozzáállással. Mi a párommal egy évet töltöttünk külön, de szeretjük egymást és harcoltunk a kapcsolatunkért. Sokszor még most is. Egymással is :). De megérte. A boldogságért tenni is kell,nem csak várni; és nem csak azt, ami szerintünk elég, hanem azt is, amit az adott helyzet megkíván.

Sajnos azt veszem észre, hogy manapság egyszerűbb szakítani, mint megbeszélni a problémákat. Valaki a problémákat sem tudja megbeszélni. Azt meg sokszor "rugdalja" a másik, hogy hátha akkor... És mégsem.

És sokszor a nő is hibás azért, ahogy a párja viselkedik vele. A cikk nagyon átbillent a nők oldalára, holott sok pasi is jár hasonló cipőben.

Sok igazság van amúgy a szövegben, az tény.