Tipikus férfi? (beszélgetős fórum)

Én tudom az okát.Nagyon előre néztem......nagyon,de nagyon jól kerestem.Azon voltam,hogy hitel nélkűl is elkezdhetjük a közös életünket.De neki nem ez kellett volna hanem ÉN,aki melette van,akire támaszkodhat.Ezért tanácsoltam,hogy üljenek le és vágjon a fejére.Nálunk sem volt meg az az igazi fejbe verés.Ha elakartok érni valamit,igen is oda kell csapni,mert mi ilyenek vagyunk.Sok férfi ezt tagadja.

Nem értem a párod,annak a gyereknek apa kell,mondjuk én is anélkül nőttem fel ( egy alkoholista),akkor fogadtam meg,hogy én ilyen nem leszek.Elmondtam a páromnak,hogy most tudok dolgozni és pénzt keresni,nem akkor akarok 7-től éjfélig dolgozni mikor gyerek lesz.Akkor ott akarok lenni fürdetésnél,vagy én akarom oviba,iskolába vinni,segíteni megírni a leckéjét stb....Nem érti a párod?Akkor hagyni kell a kis vízeibe belefulladni és majd rájön ha nem leszel.Mellesleg a gyereknek is jobb lesz,tudom mert édesanyám is megtette ezt a lépést.....saját maga miatt és miattunk...

Sajnálom! Sajnálom ha nem tudod az okát.

Nekem 20 éve nem durrant még úgy el,hogy kidobjam a férjem, eddig! Most viszont elégem lett és kerek perec megmondtam nek,hogy válni akarok,amit ő nem ért miért is. Én is dolgozom napi 12-14 órát igaz nem fizikai munka. Otthon amit kell lakásban, kertben,udvaron. Probálom kamasz kölyköm nevelni, ami nehezen megy mert ebben sincs egyértés közöttük. Közös az ellenség: Én!

Ja és nem dicsekvés képpen mondon mindezek mellett tanulok. De szerintem vagyunk ezzel többen így. Haza megyek részeg, vagy a havrokkal csavarog,otthon semmit nem csinál. Ha józan és számon kérem akkor semmire nem emlékszik és nem érti mi a bajom! Ha elmondom akkor legyint rám. Természetesen válni nem akar mert szerinte túl lihegem a dolgokat.

Nem hát....de sokszor nem biztos,hogy az ember tud lépni/gyerek,hitel/

Pedig azt kéne...elmenni és pár hét után kiderül,hogy hogyan tovább.Mert míg ott vagyok és papolok,addig én vagyok a hisztis p...a:(((és soe tudja meg,milyen ha nem szolgálom ki,ha nem vagyok ott.:(....persze hogy azt gondolja,na az asszony megint morci,megint hisztizik és megint csesztett...bezeg a kolléganők mindig vigyorognak,beszlgetnek.

Na most jól felhúztam magam:(Bocsi:)))

Nini létezik ilyen pasi,aki tud önvizsgálatot tartani?

Ez hihetelen!Ez az itt a kulcs szó,nem mondjátok észre sem vesszük!!!

De ha mondjuk sem biztos,hogy észre veszik. Csak hisztis p....k vagyunk!

Istenem egy jó szóval is beérném vagy beértem volna, egy kis békével, egy kis nyugalommal. Bizony egy kis figyelemtől elolvadtam volna,pokolba az ajándékokkal,ha nincs mellette béke!

Sziasztok!

Igen érdekes ez a téma :-).Férfi létemre hozzászolnék.A tanácsom először is,ha szereti a lány és komolyabbá szeretné tenni a kapcsolatot,akkor keményen csapjon az asztalra.Mondja el neki mire is vágyik és,hogy mit szeretne ettől a kapcsolattól.Mi pasik ugyanis szeretünk elkényelmesedni :-) és ha Ti Nők nem mondjátok,észre sem vesszük.Higgyétek el,tapasztalatból mondom,én ugyan így jártam.A mai napig nagyon szeretem és mindent megtennék hogy helyrehozzam.Olyanokat csináltam,amitől itt egy páran elolvadnátok,de nála semmi hatása...Napi 12-14 óra meló mellett nem figyeltem az igényeire,mondta hogy nem jó így,csak nem koppintott a fejemre.Na de lényeg a lényeg,hogy nyugodt környezetben,ahol csak ketten vannak,üljön le vele és erélyesen mondja el neki,mi is az ami kell neki,és ha utána sem változik az már a pasi baja.....majd rá jön később.....

Ismerős történet, csak én 20 év házasság után kerültem ugyen ebbe a helyzetbe.Próbálhatok én adni,beszélgetni hasztalan. 1-2 napig tart aztán megint ugyanott tartunk.

Egyszer egy barátnőm férje mondta,megjegyzem azóta elváltak,"hogy a feleség, élettárs van és kész. El is feledkezünk róla,hogy van az a dolga,hogy a férfit ellássa."

Minden fontosabb mint én, soha nem érdekli mi van velem,csak a mi a kaja,hol a cípőm, a haverok meg a pia. Sajnos a mi házasságunk is megérett arra,hogy befejeződjön.Szerintem tisztázzátok a dolgokat, nyíltan kérdezz rá,hogy szeretné-e befejezni a kapcsolatot veled,mert úgy érzed kihült,vagy kihülőben van. Én nyíltan megmondtam a férjemnek válni szeretnék, mert elegem van az észrevétlen cseléd szerepéből.

Amikor összeköltözik egy pár akkor adja önmagát.A férfi "vadász"! Meg van a "zsákmány".Ezt meg kell védeni!Azért féltékenyek szinte az őrületig!

Úgy értelmezem,hogy a leírt esetben ott a gondoskodás=szeretet.

Egy idővel a kapcsolat ellapposodik. Minden férfi és nő a legjobb oldalát mutatja az elején, akkor még kell a lenyűgözés, a szép szavak, minden rózsaszín és világos..minden szép és jó és nem találunk hibát párunkban.

Szerelmes időszakban minden ember más és más, ami idővel már elillan. Felszáll a rózsaszín köd és meglátjuk a másik valós oldalát, ami nem biztos hogy annyira rossz, csak az addig nem "hibának" vélt dolgok egyszer csak előtérbe kerülnek.

NEM küzdünk azért ami már meg van. Pedig minden kapcsolatban kell, muszáj újra és újra meghódítani a párunkat.

Más felől a problémákat csak is beszéddel sok beszéddel lehez oldani és megoldani.

Ha egy kapcsolat hamar eljut a szerelmes időszakból a megszokott mederbe, az nem is volt akkora szerelem.

Nem olvastam el a hozzászólásokat, egy-kettőt leszámítva, tehát lehet, hogy már írta más... Minden ember másképp működik, mindenkinek más a szeretetnyelve (ezt már Chapman-ék óta tudjuk), meg kell találni a másikét. Alapvetően úgy fejezzük ki a szeretetünket/szerelmünket, ahogy mi érezzük, ha szeretve vagyunk, tehát, ha mi abból érezzük, hogy szeretnek bennünket, hogy támogatnak, segítenek, biztatnak, akkor mi magunk is így fogjuk kifejezni érzéseinket a másik iránt. Ha az a bizonyos másik nem mondja azt, hogy "drágám/akármim, én abból érezném a szerelmedet, ha gyakrabban ölelnél, csókolnál meg, több érintésre vágyom, akkor ő nem fogja tudni, hogy valamit "rosszul" csinál és értetlenül áll majd, amikor azt érzi, hogy minden igyekezete ellenére a párja nem boldog. Innen már egyenes út vezet a szétválásig, mert ha azt érzem, hogy a társam boldogtalan velem, akkor frusztrált leszek és természetes módon elmegyek oda, ahol boldoggá tudok tenni valakit. Valaki mást.

Magyarán KOMMUNIKÁCIÓ nélkül nincs párkapcsolat (sem).

Csak gratulálni tudok neked és sok sikert az életben! Igen ezzel csak egyet tudok érteni, amiket írtál és nem ártana, ha jó néhány nő meghallaná!

Nagyon fontos a kommunikáció, hogy merjünk beszélni a saját érzéseinkről és gondolatainkról és erre sajnos őszinte válaszokat kell adni. Minden embernek vannak titkai, szerintem ez is természetes.

Nagyon kevés pasi mer beszélni az érzéseiről, tehát te egy szerencsés nő vagy, hogy ilyet kaptál, mivel nézz körül, hány nő hiányolja ezt!

Vigyázz erre a kapcsolatra nagyon és talán egy dolgot tudnék javasolni, ha elfogadod: ha elönt méreg és legszívesebben felrobbannál párod valamilyik hülyesége miatt, akkor se tedd abban a pillanatban...erre mondják azt, hogy tanulj meg 10-ig számolni és csak utána!

Van egy fiatal, 30 éves barátnőm, a tökéletest keresi, túl van egy házasságon, már nagyon szeretne gyereket, de nincs kinek. Már lemondott a nagy szerelemről, az megvolt a férjével, de nem működött a kapcsolat, azóta olyat keres, akivel működik, csinos, ápolt, szép nő, vágyik rá, hogy nőnek tartsák, ennyi a "bűne" a kapcsolatokban, ő is és partnerei is diplomások, mégse sikerül....

én 25 éve élek házasságban, nálunk a gyerek után kezdett fokozatosan romlani, nagy szerelem volt, soha többé nem bíznék meg férfiban, a jelenlegit nevelgetem, vagyis építgetem

a kapcsolatot, örülök ma már minden morzsának, a templom egere lettem? lehet, gyanítom, hogy hosszútávon mindkét fél változik, és nálunk a szerelem sem volt mindig magas hőfokon, hol én nálam lobogott jobban, hol nála, a megbeszélős pasik biztos jobbak, nekem a megbeszélés soha nem sikerült, úgy érezte ráerőszakolom, amit nem akar.

Sokszor szerettem volna elhagyni, de valami mindig visszatartott....szerintem azért nem az a lényeg hosszútávon, hányszor mondja, hogy szeretlek, hanem az, hogy tudunk-e együtt felhőtlenül nevetni, az alapokban egyet értünk-e ? pénz, gyereknevelés, tervek, .....hosszútávra én így terveznék vele