Ti féltetek a szüléstől? (beszélgetős fórum)
Igen, féltem!
De arra gondoltam előtte, hogy ha az ANNYIRA, DE ANNYIRA borzalmas lenne, akkor mindenkinek maximum 1 gyereke lenne, soha többet nem akarna részt venni benne!...és így szép lassan kihalt volna az emberiség.:)
Hát engem is jó sokáig varrt :(
Meg az volt félelmetes (ezt most inkább NE OLVASSÁK a szülés előtt állók!), amikor a lepényt nyomta ki belőlem a doki, teljes erejéből a hasamra támaszkodott, azt hittem becarok! És akkor egy nagy fröccsenés, és az egyik asszisztenst szinte teljes egészében beterítette a vérem :PPP De valahogy ezzel sem foglalkoztam akkor, csak vittek tovább az események: összevarrás, első szoptatás, pisilés, majdnem-ájulás :P rokonok csodálata, pihenés...
Ja, és hiába voltak körülöttem még vagy öten, mégis csak nekem jutott eszembe, hogy baromi gyorsan vegyék le a köldökzsinórból az őssejthez a vért!! :)
igen,a 3nál inditották az volt a szerencsém.elsőnél burokrepesztés volt mert a doki szerint szülnöm kellett igaz h volt még 3 hetem,és az első fájás volt fél5-kor és 6-kor felsírt,másodiknál megrepett a burok 6-kor és fél9-kor volt az első fájás és 9-kor felsírt.harmadiknál 11-kor repesztettek és 14-kor volt az első fájás és 14:19-kor felsírt.
az elsőnél repedtem is szan szét 2 órán keresztül stoppoltak...
Tényleg a rossz és fájdalmas emlékek, nálam pár nap alatt elmúltam és csak a szépre emlékszem!
Nálam a varrás gázos volt,főleg az elsőnél,3 órát varrt a doki,azt mondtam inkább 2 gyereket még megszülök:-)
De ki lehetett bírni,így utólag.
Jav: félek ->féltem
végé ->vége
Én nem féltem a szüléstől, mert elhatároztam, hogy nem fogok. Egyedül attól félek, hogy elvérzek szülés alatt, és tényleg majdnem :(
De maga a fájdalom nem volt vészes! Tényleg tudtam két fájás között pihenni piciket, a végé azért kemény volt, mikor tovább tartott a fájás, mint a szünet, de ahogy kint van a baba (no meg a lepény), megszűnik minden fájdalom (na jó, a gátseb összevarrása gáz volt, meg utána fájt is sokáig, de kit érdekel?)
A lényeg, hogy az ember ne azt mondogassa magának, hogy úgysem sikerül, mert akkor tényleg nem fog.
Be kell beszélni magadnak, hogy minden rendben lesz, és úgy is lesz! (Nem vagyok agykontrollos, de ez működött nálam)
A fájdalomtól pedig nincs értelme félni, előre úgysem tudod elképzelni, utólag meg hamar elfelejted a jótékony hormonoknak köszönhetően :)
Közben pedig csak arra gondoltam, hogy minden egyes fájás közelebb hozza hozzám a kislányomat!
Én igen!! Nem is kicsit!
:)
de mikor már ott voltam, akkor egyáltalán nem féltem!
gyorsan történik minden! :)
És.. bármikor végigcsinálnám újra!! :)
Erre azért mérget ne vegyél!:-)
Bár minden nő másként éli át!
Netudjátok meg, hogy mennyire féltem. Volt aki azt mondta, hogy annyira fáj mintha elevenen nyúznák meg az embert. rettegtem.
Nehéz szülésem volt, nagy baba, nem tágulás és tényleg fájt de simán végigcsináltam és minden kismamát arra biztatok, hogy élje át a szülés csodáját mert ez tényleg az.
Ha kellene akkor 100000x is végigcsinálnám.
Minden kismamának üzenem, hogy ne féljen, megtudjátok csinálni.
Igen,négy!
Köszönöm!
De nem próbálom ki,bár egy kislányt még szerettem volna,de fel is kel nevelni őket!
Most is összejött volna de inkább írattam fel esemény utánit, mint az abortusz!:-((
Nem féltem, de tudtam, biztonságban vagyunk.
Igaz, 30 évvel ezelőtt még nem csináltak ilyen nagy felhajtást...
Úgy szültem meg a fiamat, hogy nem tudom, mi az, hogy "szülési fájdalom"...
A szülés utáni események???? Az előzményekhez képest már horror volt. De megérte...
Én is kaptam és sz..t sem ért:-(
DE nálam sem genetika, anyukám és a nagyim is gyorsan szültek.
Pedig nekem széles a csípőm,ez is nagy hülye tévhit ,hogy az gyorsan,szül,hát nem!
Tuti!
Bár amíg nem voltam anya,nem gondoltam,hogy ilyen is van bennem:-)