Te hol és hogyan ismerkedtél meg a pároddal? (beszélgetős fórum)
Mi itt a hoxán ismerkedtünk meg.
És a Deáktéri aluljáróban találkoztun először egy virágboltnál:)
Chat.hu-n 8éve:)
...hosszú chatelés,fotócsere,maratoni telefonbeszélgetés(8óra)....találkozó,összeköltözés,házasság,gyerkőc....köszönjük jól vagyunk:)
sziasztok csajok!
Nekem lett egy új kolleganőm akivel nagyon jóba lettünk. Az ő férjének a haverja a barátom. Elkezdtünk munka után összeülni beszélgetni és ott ismertem meg. Az elején még nem is volt semmi közömbös volt számomra aztán egyre többet találkoztunk , kettesben is és szép lassan kialakult köztünk valami mélyebb :)) Persze én 3hónapig húztam az ismerkedést ő már hamarabb szeretett volna lépni, de nem engedtem. Jégcsapnak nevezett a haverjai előtt amit utólag tudtam meg jót nevettem rajta mert tényleg olyan voltam :):) Aztán a jégcsap el kezdett olvadni :) már lassan 4hónapja együtt vagyunk és már mindkettőnknek alakulnak a mélyebb érzései :D
De persze azt is hozzáteszem hogy nem volt teljesen gond mentes ez a 4hónap, sőtt volt egy külső hatás ami eléggé megnehezítette, de ahhoz képest hogy mennyire az elején vagyunk nagyon szépen túl estünk ezen a külső hatáson és remélem ez a kapcsolat hosszú-hosszú ideig tart :D:D
Senki sem nézegeti már ezt az oldalt...? :(((
Én sztorim:
a barátnőmmel jártam angol órára és utána ő gépteremfelelős volt abban a koliban, ahol a férjem lakott. ott tévézgettünk, néha lejött cigizni, a barátnőm vakkantott neki pár szót. nekem meg tetszett, de épp volt valakim... és különben is mit akarna tőlem egy ilyen pasi... :P
aztán egyik nap hazafelé a zsúfolt buszon csak mellette volt hely. leültem, másfél óráig beszélgettünk és vihorásztunk. az akkori kapcsolatom épült lefelé, közben hajtottam, hogy hogyan kellene találkozni a férjemmel, mert nekem ő még haverként is kell! volt egy kamu-nyomtatás... (számtek szakos volt), aztán elhívtam diszkóba, eljött, végigbeszélgettük, hazakísért... - de nem történt semmi. aztán elhívtam magamhoz - csak úgy, dumálni. és jött. a barátnőm is ott volt a pasijával, együtt mentünk boltba négyesben, főztünk makarónit, ettünk. amikor elment, megbeszéltük, hogy rá két napra is találkozunk, bulizunk négyesben. kérdeztem, hogy jössz holnap is? mondta, hogy igen... - és másnap csattant el a csók :) jópár napig azt se tudtam, hol vagyok... nem aludtam, nem ettem, csak joghurtot, annyira görcsben volt a gyomrom... :) annyira hihetetlen csoda volt, hogy együtt vagyunk, hogy napokig nem tértem magamhoz... :)
Sziasztok!
Most találtam ezt a topicot, olvasgatom vissza, úgyhogy néha beleugatok majd 10 éves hozzászólásba is... :) De nagyon tetszik, tök jó! :) Főleg, hogy a legtöbbhöz arcok is társulnak (fényképek).
Játszótéren :) 29 évvel ezelőtt :)
A hugomat hordtam oda hintázni, ő meg a haverjaival ott gyülekeztek a délutáni focira. A padon hagyott játék majmot kezdte el piszkálni, én meg az összes 150 centimmel nekiugrottam a nagymedvének :)
IMÁDOM! Idén voltunk 26 éves házasok :)
Mesébe illő az én sztorim!
4 éve meghalt anyukám, ez nem a mese része, apukámnak nagy sokára lett egy barátnője aki egy 80km-el távolabbi városban élt. Jól megvoltak összeköltöztek... Én erre azt gondoltam, apukám közelében a helyem, elkezdek arra fele nézegelődni, hátha....
Egy februári délután elmentünk, a barátnőmmel plázázni a saját városomban, és észrevettem hogy egy pasi nagyon figyel:). Leszólított! Én elküldtem a fenébe, úgy gondoltam a nagy madmazelt nem lehet csak úgy leszólítani. Jaj de bántam utánna mert nagyon tetszett a fiú! Aztán rá egy másfél hónapra, elkisértem barátnőmet a műkörmöshöz, és utánna azt éreztem ha nem megyünk be a plázába, megveszek! Nagynehezen rábeszéltem. Végig az járt az agyamban, hátha megint láthatom a fiút, aminek ugye az esélye nulla. Bementünk, és pont végeztünk, már mentünk a mozgólépcső fele, erre kitoppant oda elém? Háááát ŐŐŐŐŐŐŐ. Kérte a tel. számom, nagy vonakodva, de megadtam!:) Rá pár napra felhívott, és mit gondoltok hova valósi volt?! Hát persze, hogy oda ahova apukám költözött.... A mesének itt vége! Két év együtt élés után, a napokban költözöm el tőle. Most nagyon-nagyon sírok.... De az élet megy tovább, mint ahogy anya halálával sem ért véget semmi... Sajnos!