Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Szülés közben meghalt a kisbabám... fórum

Szülés közben meghalt a kisbabám... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szülés közben meghalt a kisbabám...

210. Buci1123 (válaszként erre: 206. - Ageeeka)
2011. nov. 28. 15:44
Szia. Én a babával kapcsolatban semmi papírt nem kaptam. Csak az igazság ügyi boncolás máslatát kaptuk meg.
209. Buci1123 (válaszként erre: 207. - Szerénke83)
2011. nov. 28. 15:41
Szia. Igen lehet,hogy igazad van. De az ügy óta meg tudtam néhány dolgot erről az orvosról. Azaz az ügyvédem meg tudta,hogy ennek az orvosnak nem ez az első ilyen esete. Nem a halálát kívánom, csak fizessen meg a hibájáért. És még akkor felét sem érzi annak amit én érzek!!!
208. Szerénke83 (válaszként erre: 206. - Ageeeka)
2011. nov. 28. 14:46
Úristen:(((
207. Szerénke83 (válaszként erre: 205. - Abarta)
2011. nov. 28. 14:45

Ismerem a könyvet és ezzel vitatkoznék (most tényleg) hgogy én nem ebben a világban élek.

Mint írtam 2x-en is érintett vagyok a dologban.

Nem véletlenül írtam, hogy nem tudjuk mekkora egy orvos "temetője":(

Lehet, hogy akihez te jársz, és világra segített 1300 csecsemőt, addig 1-2 (v több) esetben sajnos tévedett/elrontott valamit és baj törént. De ettől még lehet jó orvos, mert nincs olyan orvos, akinél ne halt volna meg beteg, amiben ő nem volt kellőképpen óvatos/figyelmes.

Csak lehet nem tudsz arról a dolgoról, ahol hibázott.

Csak remélni lehet, hogy ezekben az esetekben kiderül az igazság és ha tévedett az orvos és emiatt halt meg valaki, akkor megkapja a büntetését.

206. ageeeka
2011. nov. 28. 14:09
Ha egyáltalán adnak zárójelentést! Az én kislányom másfél hónapig feküdt intenzíven, ott is halt meg, de a kórház nem akart adni semmilyen papírt arról, hogy végül is mi történt vele! 100 helyet végigjártunk mire kaptunk papírt, mert a kórház azt állította, hogy ilyenkor NEM JÁR semmilyen papír a szülőnek!!!! Mást mondott a főorvosnő meg a betegjogi képviselő, meg ahány helyen csak jártunk!
205. abarta (válaszként erre: 204. - Szerénke83)
2011. nov. 28. 13:43
Ezért írtuk Szerénke83 hogy nem a mai világban élsz. Nagyon kevés az olyan eset ahol az orvosi/kórházi papírokkal (ideértve a boncolási eredményt is) is bizonyítható/igazolható lesz végül a műhiba. És nem azért mert nem történt meg, hanem egyszerűen le sem írják. De nem is az ártatlanság vélelmével van a gond, hanem azzal hogy maga a per évekig fog tartani és addig tovább folyik a praktizálás. Ha jól emlékszem például az USA-ban a kamara maga függeszti fel ilyenkor (per esetén) az adott orvos engedélyét. Hol látsz te itthon ilyet. Örülhet a delikvens ha a papírok nincsenek hamisítva. Ráadásképp mondom hogy nem ez lenne az első eset, a Kende könyvében leírt dr Zalányi is hasonló esetekkel szinte körbejárt az országban és hasonlóan sikerült mindenhol a színvonalat hoznia. Nem a nagy múltban hanem a 90es évek elején kezdte és 2000ben még mindig folytak a perek és alatta folyamatosan termelődtek az esetek. Nála volt egyébként hasonló fogóval roppantás. Ajánlom egyébként mindenkinek a Kende könyveit: Mik vagytok ti, istenek? ...
204. Szerénke83 (válaszként erre: 202. - Ági05)
2011. nov. 28. 11:46

Ez sajnos így van:(

Összezár az orvostársadalom és ha már írásban kell adni a nevét az orvosnak, mint nálatok, máris visszakoznak:(

203. Zuzóka
2011. nov. 28. 10:22
Nagyon sajnálom, borzasztó lehetett átélni. Magától nem törik össze egy babának a feje, ezt biztosan külső behatás okozta a kórházban, szerintem nagyon jól tetted, hogy feljelentést tettél, megérdemli a baba és ti is, hogy kiderüljön az igazság. Sok erőt és kitartást kívánok! Ne adjátok fel!
202. Ági05 (válaszként erre: 126. - Szerénke83)
2011. nov. 28. 10:12

A bíróság,orvosszakértő stb-ről annyit,hogy hála Istennek nálunk nem történt maradandó károsodás,de olyan "szép" zárójelentést kaptunk,hogy mehetnék vele a sóhivatalba.A gyermekem kezelő orvosa szóban tájékoztatott,hogy az orvosom hibázott a szülésnél,persze írásba nem adta.

Sorolhatnám a hasonló eseteket,amikkel a bent töltött 1 hónap alatt találkoztam.Nem részletezném.

Persze van,ami bizonyítható,de biztos vagyok benne,sokkal több,amit eltusolnak :(

201. Szerénke83 (válaszként erre: 189. - 02db590b2c)
2011. nov. 28. 06:58

???

Nem vitatkozom, csak felhívtam valamire a figyelmet! És nincs is miért szégyellnem magam, csak leírtam a véleményemet, amiben semmi bántó nem volt!Mellesleg nem a cikkírónak szólt, hanem a kommentelők egy részének!

Nekem is volt egy elhalt terhességem, tudom milyen elveszíteni egy babát.

Részvétet is nyilvánítottam, talán el kellett volna olvasni az összes hozzászólásomat!

2011. nov. 27. 23:55

Elsírtam magam miközben olvastam :( Egyszerűen felfoghatatlan számomra..Én szülésznő szeretnék lenni és ez ..ez úristen.

Hogy lehet egy orvos egyszerűen ekkora féreg?már bocsánat.. Ez egy hivatás! Aki nem akarja szívvel-lélekkel csinálni és a legjobb tudása szerint segíteni és cselekedni az mit keres ott?

Szívszorító egyszerűen.. És felfoghatatlan :( őszinte részvétem! :(

2011. nov. 27. 22:05

Sajnálom, hogy ez történt Veletek. Borzasztó volt olvasni, hát még átélni....

Öszinte részvétem! :(

198. Laryan
2011. nov. 27. 21:46

Elviselhetetlen fájdalom lehet ...soha nem lehet elfogadni ,nagyon megrázott! Én beleőrülnék ha lányommal történne valami csak ő van nekem és a párom...ő az életem értelme a lányom,benne van minden ,Édesanyámból is sok akit 3 éve vesztettem el 47 évesen értelmetlenül szintén orvosi hiba miatt.

Nagyon sajnálom ami veletek történt!!!!Emlékszem mikor én szültem 2005ben előttem ment be egy kismama a szülőszobába ott ölelkeztek a párjával,örültek,boldogok voltak,hogy hamarosan 3 an lesznek. Aztán én is szültem ...2 nap múlva tudtam meg hogy annak a kismamának meghalt a picikéje,halva kellett megszülnie! Azóta is sokat eszembe jut....ez borzasztó,tragédia!!!!Öröm helyett a mély gyász és szomorúság.Én belehaltam volna ha kincsemmel történik valami!

Sok-sok erőt kívánok Neked és fogadd mély együttérzésem!!!

197. urbanszkyviki (válaszként erre: 193. - Dolores)
2011. nov. 27. 21:05
Hát nem tudom......:( Nekem van egy nagynéném, apám nővére (mondjuk több is van, de ez lényegtelen). 2 gyereke volt, elvált, új pasival - ma is együtt élnek. A fia 19 évesen meghalt. :( Gyanakodtak, hogy epilepsziás lett, másnap reggel mentek volna a kivizsgálásra. Utolsó napján kiment egyet pecázni, ott rájött egy roham, elesett és az orra éppenhogy beleért a tóba. Megfulladt. :( Már 17 éve, de az anyja még most sem tudta megbocsájtani Istennek, és hiába hiszek Istenben, tökéletesen megértem.:(
196. ageeeka (válaszként erre: 193. - Dolores)
2011. nov. 27. 20:43
Én bíztam és hittem mindegy, hogy kiben vagy miben. Sokat imádkoztam Istenhez, hittem benne, de amikor megtörtént velem a tragédia többé már nem tudtam, dühös voltam/vagyok, hogy miért történt velem ilyen, miért büntetett Isten ezzel?!Talán a cikk írója is így érezhet most, nehéz újra hitet találni. Én még nem tudtam.
195. Piroo
2011. nov. 27. 20:27
Megdöbbentő ez az eset! :( Szörnyű lehetett és biztos még most is nagyon nehéz! :(
194. aniko.k
2011. nov. 27. 17:57
Az en kisfiam most dec 2-an lesz 8 honapos,es ha belegondolok hogy velem tortent volna meg az eset bele is orulnek. En Ausztriaban szultem meg a kicsit, es itt a nok mar elore valaszthatnak, hogy akarnak szulni, rendesen vagy csaszarral. En az utobbit valasztottam. Nagyon sajnalom ami veled tortent, es szamomra felfoghatatlan. Fogadd oszinte reszvetem.
193. dolores
2011. nov. 27. 11:38

Kedves Cikkíró!


Tegnap olvastam a cikkedet és azóta csak rátok gondolok. Olvasni is megrázó, ami veletek történt...


Mint ahogy láttad, sokan együtt érzünk veled. Ez így is lesz, bárkinek elmeséled a történetedet(akár a médiában is)... szörnyülködünk, könnyezünk, fáj a lelkünk miattad/miattatok.


Orvosi tévedésért, hibáért minden orvosnak felelnie KELL. Igen, ő is ember, lehet fáradt, indiszponált, DE mint mindenki más: bármit teszünk, a következményeket fel kell vállalni. Az ő esetében: nagyon nagy figyelmet, lélekjelenlétet, tudást követel a munkája... mert életek forognak kockát (anya és gyerek élete). A szakszerűtlenség tragédiája után viszont fel kell vállalni annak következményét, nem pedig próbálkozni annak eltussolásával.


Azt, hogy bírósághoz fordultál, nagyon helyesnek tartom. A médiával viszont vigyázz. Az emberben ilyenkor annyi düh és keserűség van, így meg akarja büntetni amennyire lehet az orvost... és ez teljesen természetes, mert így működünk,valahogy ki kell adni a fájdalmat... De a médiának megvannak a buktatói. Amikor elkészítik a kisfilmet újra mélyen átéli az ember a dolgokat, mikor leadják a filmet, talán úgy érzi törlesztett. Na de utána? Mikor mindenki látta és úton, útfélen erről akarnak veled beszélni, általad nemigazán ismert, majdnem idegen emberi lények, akik nem akarnak rosszat, de... Ehhez rengeteg erő kell. Ha már elég erőt érzel arra, hogy továbblépj, valaki mindig emlékeztetni fog...ha nem is mondják, látni a szemeken, hogy sajnálat van bennük.


A bíróság teszi a dolgát, kivizsgál majd dönt. Az is hosszú és fájdalmas lesz és bárhogy is döntenek, talán nem fogod elég szigorúnak érezni a döntést, hisz RÓLATOK van szó. Ez gyakran van így.


Jöhet 200 anyuka őszinte részvéte, megértő emberek hada, média,de ezek sajnos nem tudnak igazán felettetni és lelkileg gyógyítani. Lelkileg sérültél és ezt szakember segítségével tudod igazán feldolgozni.


Én ilyen irányú "szakemberként" ajánlom az Urat. Tudom, hogy a gyász időszakának egyik stádiuma, hogy "Istenem miért?Miért történik ilyen velem?" Ez mindig így van, ez természetes. El lehet ezt neki is mondani, csalódottságunkat, dühünket is nyugodtan kiáraszthatjuk Rá és minden fájdalmunkat, hisz Ő tudja majd, hogy mit kezdjen vele. Szabad akarattal lévén megáldva, dönthetünk dolgaink felett... rossz döntést is hozunk, tragikusakat. DE bárhogy is alakul életünk, Ő mellettünk van, ha nem is érezzük, vagy nem is szól bele a tragédiába. Ő nem egy nagyúr, aki föntről figyel, hanem közel áll hozzánk és természetesen a mi döntésünk, hogy ezt figyelembe vesszük vagy nem, hisz nem erőszakolja rá senkire magát. Ha Őhozzá beszélünk(mintha egy ismerősünkkel tennénk,őszintén, ami a szívben, az a szájon) sírunk, kiborulunk, akkor megtapasztalhatjuk, hogy válaszol, segít, megnyugtat és gyógyít is. Én ezt már sokszor tapasztaltam.


Nem kell nekem ezt mind elhinni.Csak mert én mondom.


Ki kell próbálni. A kulcs az őszinteség és nyitottság (és nem a pökhendiség és a próbatétel). Ez megint egy döntés, megteszem ezt vagy sem. Ez mindenkinek a saját döntése.


Kedves anyuka, bárhogy is alakuljon a jövőtök kívánom teljes szívemből, hogy gyógyuljatok meg lelkileg, tudjatok erős család maradni, társai egymásnak és sok örömötök legyen még a fogadott kislányotokban, vagy ki tudja...a megszületendő gyermeketekben.

2011. nov. 27. 10:39

Egyszerűen nem lehet szóhoz jutni! Az ember csak érzi, hogy reagálnia kell a cikkre....

Mekkora fájdalom lehet ez. Összetört koponya....szegény kislány mit szenvedhetett a szülés alatt.

A feljelentést pedig jogosnak érzem! Ezt nem szabad annyiban hagyni! Sőt! Had tudja meg a világ, hogy másnak ne tudjon ekkora fájdalmat okozni ez a szemét doki! KI tudja mennyi hibát követett már el!?


A cikk írójának pedig csak jót kívánok! Erőt, kitartást és sok sok szeretetet!

191. cafemano (válaszként erre: 159. - Tilbog)
2011. nov. 27. 10:04

Ilyen hogy tud egyáltalán eszedbe jutni??? Hogy még egy gyerek szenvedjen egy felnőtt felelőtlensége miatt? Egy gyermekhalál nem elég???!!!


A cikkírónak kívánok nagyon sok erőt! Ahhoz is, hogy a lehetőségekhez képest feldolgozza ezt a tragédiát, és ahhoz is, hogy végig tudja vinni az orvos ellen a pert, és igazságos ítélet szülessen.


Remélem az élet kárpótolja ezekért a szenvedésekért!

190. Gofrika
2011. nov. 27. 10:02

Először is fogadd őszinte,mélységes részvétem! Nem is lehet vigasztaló szavakat írni egy ilyen borzalmas dologra...:,(


Ha tényleg úgy érzed,hogy lelkileg elég erős vagy hozzá,valóban jó ötlet a médiához fordulni. Valószínűleg ha nyilvánosságra kerülne a dolog, még több anyuka merné elmondani a hasonló történetét. Lehet,hogy ez a te utad,így segíthetsz másokon.

189. 02db590b2c (válaszként erre: 126. - Szerénke83)
2011. nov. 27. 07:36

Szegyeld el magad,hogy meg egy ilyen teman is leallsz vitatkozni!!!

Bezzeg ha a te terhessegednek lett volna ez a vege,akkor nem lenne ilyen nagy a szad!Sot egy szo se jonne ki rajta,meg irni sem tudnal.


Most persze megint en vagyok a bunko,tudom.De kerem!Legyen mar emberseg is ezen a vilagon!Akarmit is gondoltal errol a temarol,inkabb most hallgattal volna!!!Ne kezdj el ilyenkor okfejteni!Nyilvanits reszvetet,vagy hallgass!Itt nincs helye a vitanak!!!Akarmit is gondolsz.



*Nekem nem lehet gyerekem,de melysegesen egyutt erzek a cikk irojaval.Ez meg az en helyzetemtol is sokkal rosszabb.Egyszeruen felfogni se tudom,hogy tortenhetett meg ilyesmi a mai vilagban.Megkonnyeztem a soraidat...

Nem is tudom mit lehet ilyenkor irni?!Semmit.Lesujto!

Oszinte egyutt erzesem,reszvetem.

2011. nov. 27. 07:25
ugyan igy zajlott a szülesem..szinte ugyan ezeket irhatnam le szo szerint.De az en fiamat sikerült vakummal kihuzni....istenem hogy ilyen közel lettünk volna a halalhoz? Az ilyen orvos nem praktizalhatna tovabb!!!!!!
2011. nov. 27. 07:05

hát elsírtam magam ezen:(


azt az orvost agyon csaptam volna!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


részvétem:(

2011. nov. 27. 00:48

ó, Te drága! nem olvasom el a rengeteg hozzászólást, de sok erőt kívánok Neked! rettenetes dolog történt Veletek, s a cikkedet megkönnyeztem. mély szomorúsággal tölt el, hogy orvos hogyan lehet ennyire IDIÓTA!!! ember ő is, de milyen?!

őszinte részvétem! :(

2011. nov. 26. 22:51

Fogadd őszinte részvétemet!

Sok erőt,és kitartást kívánok!!

2011. nov. 26. 22:33

Őszinte részvétem, nagyon sajnálom ami veletek történt!


Csak az idézetig jutottam, már potyogtak a könnyeim :( Feldolgozhatatlan az ilyen eset!

Kívánok neked és Párodnak nagyon nagyon sok erőt és egészséget, és kívánom, hogy mihamarabb kopogjon nálatok a gólya!

2011. nov. 26. 21:39
Részvétem az egész családnak... Borzasztó ami veletek történt... :-(
2011. nov. 26. 21:37
Őszinte részvétem a családnak!
181. dafke
2011. nov. 26. 20:48

Az ilyen doki nem orvos, hanem egy vadbarom. Soha többé ne dolgozhasson az ilyen orvosként!!!!!!

Én is megsirattam most Kingát, pedig nem vagyok túl érzékeny. :'(

Sok erőt kívánok neked, ölellek,

D.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook