Szenvedek a gondolataimtól (beszélgetős fórum)
Nem tudom, melyik rosszabb. Haragudni, amiért ezt és ezt mondták? Vagy azonosulni azzal, amit mondtak?
engem már gyerekkoromban a földbe döngöltek.a húgom volt a szép.én meg a csúnya sovány pálcikalábakkal,akit a szülei csak kicsúfoltak.aztán,úgy hozta az élet,hogy mindig a jó oldalra estem.tudom,hogy ezeket a dolgokat már el kéne engedni,de még öreg fejjel sem tudom.
Azért, de már felnőtt vagy. És általában az emberek előbb-utóbb késztetést éreznek, hogy feszegessék a határaikat, kiszabaduljanak a szülők uralma alól, olyasmit tegyenek, amit azelőtt nem volt szabad. Ezáltal ismered meg saját magad.
Ok, csak a pszichológus is azt mondta,hogy ezért alakult ki bennem önbizalomhiány és hogy nem tudom a határaimat, hogy mire vagyok képes.
én is mindent megcsináltam a gyerekem helyett,aztán 18 éves korában elment a kollégiumba,és jól boldogul azóta is.ügyesen süt,főz.
Az hogy felismered, mit hibáztak el a szüleid, nem jelenti azt, hogy szembesítened kell vele őket. Nem is hibáztathatod őket, mivel ők a tőlük telhetőt adták és tették. Ha felismered a nevelési hibákat, az segíthet neked, hogy dolgozz saját magadon. Segít megtalálni a lehetséges okokat, és ezzel együtt a lehetséges megoldásokat
Szerintem tudatosan gondolj másra amikor szorongást előidéző gondolatok jelennek meg.Vidám pörgős zenére ha mozogsz otthon is kikapcsol.
Ezt magadban kell lerendezned. Te tudod, hogy mit érzel, tényleg nincs sok értelme visszamutogatni, az nem vezet sehova. A köldökzsinórt a felnőtt gyermek maga vágja el, nem várja a szüleitől.
Csak az a baj ezzel a szülőkre visszamutogatással, hogy megkapod, hogy rossz,hálátlan gyerek vagy és ők csak jót akartak nekem.
Pl az én anyám agyonféltett,agyonóvott, mindent megcsinált helyettem, semmit nem engedett, mert "szeret" és ha azt mondanám, hogy nem jót cselekedett, akkor megkapnám a hálátlan gyerek címkét.
Nem. Minden egyén más és más, tehát nem lehet általánosítani. Bárhol hiba csúszhat a rendszerbe.
Viszont fontos összetevők.
olvastam amit írtál és azt kérdezem ezzel kapcsolatban, hogy ez törvényszerű -e, illetve ha esetleg nem is az, de 70-90 %-ban általánosítható e.
„folyamatosan csökken bennem az optimizmus és növekszik a rossz érzés, a szorongás”
Ezzel nem vagy egyedül, s a hiba nem benned van.
Az jó, hogy találtál némi ellenszert a mardosó gondolataid ellen.
A sok probléma megoldása közül az egyik legfontosabb: tudj pihentetően aludni, mint régen! Ha ezt meg tudod oldani, a többi is könnyebben fog sikerülni.
Volt,de vele nem mertem ilyenekről beszélni, neki nem voltak ilyen problémái.
Általában ismerősök előtt tartom magam, nem szeretem,ha megtudják, milyen vagyok.
Sajnos már nem tudom, hogy honnan van, de nagyon tetszik, ahogyan összefoglalja.
A lélek összetevői:
1. ÖNKÉP
- forrása a szülők elképzelése, értékelése velünk kapcsolatban
- hiánya a mások véleményétől (értékelésétől) való félelem
- előnye a helyes önértékelés, az önmotiváció, a változás elfogadása, a tervek megvalósítása
2. ÖNBIZALOM
- forrása a szülők bizalma felénk
- hiánya a gátlásosság, félénkség, akaratgyengeség
- előnye a döntéshozatal, a bátorság, a kihívások elfogadása, a kudarcokkal való megbirkózás
3. ÖNSZERETET
- forrása a szülők szeretete, elfogadása felénk
- hiánya az önutálat, önbüntetés, szeretethiány
- előnye az érzelmi stabilitás, a szerethetőség/szeretet megélése, az elutasítás elviselése
Az önbizalom nem csak úgy lesz, hanem építeni kell. Kisgyermekkorban persze még megvan, csak azt a szülőknek táplálni kell. Ha nem teszik, vagy az adott gyermeknek nem megfelelően teszik, akkor jön a baj.
Van barátnőd, akivel tudsz beszélgetni?
Amikor fiatalabb voltam,azt hittem, a kor majd meghozza az önbizalmat, de nem így lett
A mentális feszültség (mentális túlpörgés) --no ebben vagyok én
Igazad van, de nem árt két oldalról kezelni a problémát.
Most a napsütés könnyebbé teszi.
Ez még jobb is mint az első kötet (Éld az életed!), én jobban szeretem, mert többet foglakozik az alapvető problémával, több oldalról megvizsgálja, még ha ugyanaz a központi téma, akkor is. Bár ez inkább az általános "öngyógyítás" kategória, nem a gondolkodás leállítása. A mentális feszültség (mentális túlpörgés) csak egy része az alapvető problémának.
Az a helyzet, hogy a rendszeres koncentráció-meditáció-kombó (azért elég sok idő után) kiüti az agyhoz kötött gondolkodást. Az ember egy idő után tényleg azt fogja érezni hogy nincsenek elmebeli gondolatai, inkább a lelkéből hajtja végre. Érdekes tapasztalat. Kívülről akár hülyének is tűnhet, mert a válaszokat nem a gondolkodással adja, hanem a figyelemmel, ami megszakításokat eredményez a kommunikációban.
A kérdező még ne kezdjen meditálni, ha ez lenne a célja. Az uralom megszerzéséhez és a tisztasághoz a koncentrációra van szükség. Az egy ugródeszka, egyfajta előképzettség a meditációhoz.
Én azt hallottam valakitől viccesen hogy ha bezabálsz és befekszel a kanapéra az is meditáció. És mondjuk...nem is tévedt annyira (csak egy "kis túlzással")... :)
egy-egy óra?? valamikor egy azaz EGY mondat is sokat segít és az nem egy óra, hanem egy perc:)
En megismerkedtem a metafizikával, elsajátitottam a meditációt..stb. Ez segitett. Ajánlom! Balogh Béla tudatalatti tizparancsolatára feküdtem, keltem.
Ez így van! Mindenért, ami velünk történik, mi vagyunk a felelősek.
Nekem is már ovis koromból vannak ilyen emlékeim, de szerintem még annál is előbb kezdődött. Csak arról nincs tudatos emlékünk.
A 8. részben konkrétan erről beszél, de az egész nagyon érdekes.
[link]
Hallgasd meg az 50. hsz-ben második és harmadik linken levő hangoskönyveket. Ha még nem ismered. Megvilágosító és felszabadító. És összecseng azzal, amit írtál, valóban így van.
További ajánlott fórumok: