Szakítás után hogyan viselkedjünk "helyesen"? (beszélgetős fórum)
ugy,hogy beken hagyjuk a masikat,hisz szakitottak nemde?!
Igen, ezért is írtam, hogy nem tettünk meg minden lépést az előbbrejutásért. Megvan ennek az oka nyilván, ennek ellenére én boldog voltam mellette végig, és remélem, hogy ő is az volt.
A távkapcsolat ritkán működik az csak kényszermegoldás szerintem. 6 év meg hosszú idő ennyi idő alatt már el lehet jutni vhova konkrétan ha egy elsöprő dolog lett volna köztetek már rég együtt élhettetek volna és lehetnének közös gyerekek is.
Vszínüleg mivel még friss a történet most jobban észreveszed . Amúgy azt gondolom erről hogy mindenkinek egy élete van szóval ha váltani akar akkor váltson csak nem mindegy a mód ahogy teszi...
Az, hogy milyen jövője volt a kapcsolatnak én személy szerint elképzeltem már, és sokszor beszéltünk is róla, voltak tervek. De ott volt a baj, hogy egyikünk sem lépett nagyon ebbe az irányba. Ki ezért, ki azért. Arra most utólag jöttem rá, hogy hiányoztak bizonyos dolgok, tulajdonságok amire szükségem lett volna "a nőtől", tőle és már nem kaptam meg. Pedig kellett volna a fejlődésemhez. Szerintem ő sem kapta meg tőlem amire vágyot de nem tettünk a változásért eleget. Ebben mindketten hibásak vagyunk. A távkapcsolat nehéz dolog, de ezen felül is vannak elvárások.
Emiatt már én sem tudtam hová fejlődni ebben a kapcsolatban. A szerelem itt már nem volt elég azt hiszem. Én nem haragszom rá amúgy az már rég elmúlt, csak a lezárás milyensége miatt vagyok csalódott és persze azért, mert kudarcot vallottam egy kapcsolatban, és nem tudtam őt boldoggá tenni már valamiért. S persze az ego dolgozik ilyenkor...
Úgy, hogy soha többet ne találkozzatok, akkor aztán nem kell sehogy viselkedni.
Igen...nagy divat gyorsan kilépni valamiből. Van helyzet, amikor csak ez lehet a megoldás, de az számomra nagyon szélsőséges dolgot jelent, pl. agresszió, alkoholizmus. De egy szerelmet, ami ugyan már átalakulóban van, eldobni egy fellángolás miatt... nagy felelőtlenség és mindig megbánják.
szerintem érthető, ha egy távkapcsolat, aminek nincs belátható jövője, hosszú távon kifullad. kell a másik közelsége, a folyamatos fejlődés, előrelépés. nem csoda, ha jön valaki, akivel szintén jó, megy a hezitálás és választás. az, hogy a barátnőd hezitált, nem dobbantott rögtön, mutatja, hogy szeretett, fontos voltál neki. az ő szempontjából valószínűleg jól döntött, hiszen mint te is írtad, inkább eltávolodtatok, és neki járt ez plusz terhekkel
nem kéne rá haragudnod, hiszen elég sokáig együtt voltatok, szeretett, szeretted. most el vagy keseredve, de nyissál mások felé, járj el barátokkal, idővel más nőcik felé is megnyílsz majd
Éppen mutathatnák az ellenkezőjét is, de az meg unalmas lenne gondolom. :) Reméljük van bőven az ellenpéldából is a világban.
Példa ? Nincs új a nap alatt...
Szerintem ez már az ősember korába is így ment :)
Amúgy azt figyeltem meg, hogy a tv-ben a sorozatokban, vagy filmekben mostanában nagyon gyakori az, hogy tulajdoképpen múködő kapcsolatok mennek szét egy harmadik miatt. Sokszor csaponganak nők és férfiak párkapcsolatból a másikba sőt sokszor vissza. Szerintem nem olyan jó példa ez a fiatalok előtt, meg úgy általában sem. Tudom, hogy ezzel lehet izgalmassá tenni egy sorozatot, de a példa nem a legjobb amit állítanak vele.
ugy hogy beken hagyjuk a masikat es sosem keressuk tobbe!
:) szerintem is! csodálkozzon ő is.
Ha már agyalni kell közbe akkor megette a fene...
Igen én is így gondolom, ha el lehet vinni akkor ott van valami baj. Berúgni nem fogok, mert nem iszom :) De köszi a tippet.
Na, erre meg én azt mondom,ha ilyen könnyen lehet valakit vinni, akkor hadd menjen...Tudom most szar. Rúgj be, tombold ki magad,és próbáld lezárni.
Igen én is így gondoltam, hogy kell a bizalom főleg ha nem tudtok minden nap találkozni és más más városban vagytok. Nekem ezzel nem is volt bajom. Hülye fejjel ugye én mondtam, hogy nyugodtan találkozzanak, mert azt tudtam, hogynem az esete csak haverkodnak és neki is kell egy kis kikapcslódás másokkal. Nem tudom, hogy valóban őszintén így látta e az elején vagy már akkor elindult valami. Ez titok marad, de utólag már lényegtelen.
Lesz hová lécelned, nyugi. Eljön mindennek az ideje.
Túlságosan megbíztál benne. Hát anélkül nem megy. Bizalom az kell.Egy kapcsolat alappillére. El kell engedni, nem lehet mást tenni. Én hónapok óta folyamatosan kapom az ívet,én már megerősödtem.Majd te is meg fogsz.
Ezzel nem vagyok előrébb így sem nagyon értem de, akkor biztos nagyon megfogott valami abban a másik srácban ha otthagytad az akkorit. Az az igazság, hogy ha a mindenkori férfi hibázik és valamit nem ad meg a nő számára, akkor lép. Persze nem mindig de ez lehet a gyakoribb. Ezt jól kihasználják a férfiak is, ez a gyerek is megtette. Mondjuk akkor neked is visszaadta kicsit a sors utána, hogy elhagyott egy másik csajért :/ Ilyen az élet sokszor...
Az jó ha nem bántad meg. Utána a volt pároddal jóban tudtál maradni vagy végleg eltűnt?
Pedig ezen valahogy át kell lendülni, mert nem lehetek mindig bizonytalan. Mondjuk én így visszatekintve talán túlságosan is megbíztam benne. Utólag már bánom, hogy ennyire bealudt a figyelmem, de mondjuk ez csak az én oldalam a dologban.
Biztos meg volt az oka annak, hogy ez így alakul azon dolgok mellett persze amit tettünk.
Talán jobb dolgok várnak rá is meg rám is. Azért annak örültem volna ha nekem is lenne hová lelécelnem, mert úgy azért egyszerűbb :) Neki ez összejött. Mindenesetre azt hiszem egy nőnek majdnem soha nem szabad elhinni azt, hogy időt kér, és egyedül akar lenni, nagyon kevés esetben jelent ez jót az aktuális pasinak.
Hát, tudod ez valahogy jött magától... Valami mégiscsak megfogott benne, még ha azt is gondoltam elsőre, hogy nem tetszik... Humor, személyiség, ilyesmik. Nem vagyunk már együtt, ő dobott azóta egy huszonéves kislányért, de ez már egy másik téma. :D 3 évig tartott. Amíg benne voltam, akkor úgy éreztem, nem bántam meg...
Igen, megértelek, mert aki egyszer megégeti magát utána már megfújja a hideg sört is...De minden ember más. Nem kapod mindenkitől ugyanazt. Bízd a sorsra. Adj időt magadnak! Meg annak,hogy rád találjon az, aminek-akinek kell...Régen én sem hittem ebben, de egyre jobban hiszem,megvan írva a forgatókönyv. Hiába ragaszkodsz te görcsösen valamihez, valakihez, amikor már nincs rá szükséged "elveszik" tőled. Viszont jön más...amire épp szökséged van! :)
Köszi a jó tanácsot én is hiszek ezekben, csak most kicsit nehezebb elhinnem. Csak most jelen pillanatban úgy érzem képtelen vagyok újra bízni valamiben, vagy felépíteni egy kapcsolatot megint. Tudom, hogy nem így van, de ezt érzem.
Nem lenne jobb. Igazából el sem hinném. Végig amíg zajlott ez az egész soha nem éreztem azt, hogy bármit is őszintén megbánt volna. Szóval már nem tudtam elhinni ezt, mert a viselkedése nem ezt tükrözte. Annak örültem volna, ha nem húzza annyit az időt és közli velem, hogy ez van én a másikat jobban szeretem fogadd el. De mindig csak annyit mondott, hogy egyformán érez irántunk, mondom na köszi szépen ezzel aztán jól megnyugtattál. Egyszer még azt is közölte velem szemtől szembe, hogy átfutott az agyán, hogy milyen lenne újra megcsókolni azt a srácot. Szóval...voltak itt szép dolgok. De én is hülye voltam, hogy bíztam és hittem neki egy pillanatra is ezek után. Annyira döbbenetesen más lett mint ahogy megismertem, hogy szerintem akkor képtelen voltam felgodni mi történik velünk.
Aminek mennie kell, hadd menjen. Nehéz elfogadni, de el kell tudni!Azért van, mert rád valami több, jobb vár! Akinek kell,hogy szerepeljen az életedben, az úgyis fog. Kétökrös szekérrel nem lehet mellőled elvontatni. Bízd az égiekre!
Ha mondaná vagy írná hogy bocs nem így kellett volna jobb lenne ? Nem hiszem.
Nincs mit tenned csak azt hogy összekaparod magad és eljársz erre-arra ismerkedsz stb... Az ex nélküled folytatja az életét mással...
További ajánlott fórumok: