Súlyos beteg a családban (beszélgetős fórum)
49. keju 72 (válaszként erre: 48. - Mimmi)
2007. aug. 30. 20:28
Ez nagyon félelmetesen hangzik.
48. mimmi
2007. aug. 29. 18:35
márr évekota tudom hogy hogyanfogok meghalni.Azt szeretném ha nam szenvednék sokat de ez majd akkor kiderül hogy milyenlesz. most csak a ma, és a holnapvan addig meg élem az életem.
47. keju 72 (válaszként erre: 44. - Medepteam)
2007. aug. 22. 18:54
Ez nagyon fájdalmas ámde szép dolog volt, nekem volt egy beteg társam amikor a kórházban feküdtem, végstádiumu tüdőrákban szenvedett. Könyörgött a férjének hogy vigye haza ő azt válaszolta kedvesem itt jó kezekben vagy, én otthol nem tudok veled mit kezdeni. Szegénynek nagyon nehéz és hosszú volt az elmúlás szerintem azért mert otthol akart meghalni a szerettei között de nem adták meg neki a lehetőséget, nagyon nehéz volt a szobatársaknak is, én szerencsére haza jöttem nem kellett végignéznem a halálát, így sem tudom elfelejteni.
46. keju 72 (válaszként erre: 45. - Marcsy006)
2007. aug. 22. 18:50
Nagyon sajnálom erre nem igazán lehet mit mondani.
45. marcsy006 (válaszként erre: 36. - Mazsi-drazsi)
2007. aug. 22. 06:31
Tudjuk,hogy vastagbél daganata van,mert minden vizsgálatot elvégeztek nála,mikor megkapta az eredményt,hogy már áttétek is vannak akkor dönött úgy,hogy nem műtteti meg magát.
44. medepteam
2007. aug. 21. 13:34
Egy család ban súlyos beteg ápolása /tesi és lelki/ hitem szerint nagyon fontos,és egyben nagyon nehéz is.Mi 10-en voltunk testvérek,és szüleinktől nagyon-nagyon sok szeretet,a család összetartozásának fontosságát megtanultuk,és persze gyermekeink is ezt látják.Édesanyám 4 éven át Parkinson kórban szenvedett,ami számára nem csak a fizikális gyengülést,hanem lelki szenvedést is jelentette,mert ő mindig gyors,szellemes,könnyen tanuló csodálatos ember volt.63 éves korától ez megszűnt,így édesapánkra,valamint a környéken lakó gyermekeire maradt az ő további egyensúlyban tartása.Én,nemcsak mint a legfiatalabb lánya,de egyben mint orvosa szívem mélyéből,és tudásom legjavával gondoztam,és kezeltem Őt.Tudom,hogy édesanyám még talán az utolsó napjaiban is érezte,hogy otthon van,és szerettei mellette vannak.Édesapám 2 éve halt meg 96 éves korában.Az ő ápolását is megoldottuk otthon,mert számunkra ez szinte "kézenfekvő" volt,de néha iszonyatosan nehéz.Tudom,hogy a mi családunk története nem mindennapos,de azt a lelkem mélyén érezem bármi nehéz is az idős,vagy tehetetlen ember otthoni ápolása gondozása a lelket megnyugtatja,és szeretettel tud viszagondolni a szebb, majd a nehezebb évekre.
43. keju 72 (válaszként erre: 42. - 91d4989ab9)
2007. aug. 21. 12:04
A hit az mindennél fontosabb de hogy ki miben hisz az más kérdés. Vannak megmagyarázhatatlan dolgok az ember életében.
42. 91d4989ab9
2007. aug. 21. 11:06
a hitet nem vallási értelemben értettem, hanem a gyógyulásban való hitre gondoltam.
41. 91d4989ab9 (válaszként erre: 40. - Keju 72)
2007. aug. 21. 11:06
A szeretet, a hit, az akarás nagyon sokat számít, ezekkel sikerülhet bekapcsolni a szervezet öngyógyító mechanizmusait, amikről igaziból az orvosok se tudnak sokat, de vannak az biztos...
40. keju 72 (válaszként erre: 39. - 91d4989ab9)
2007. aug. 21. 11:00
Igen csodák vannak nekem is azt mondta a doki csoda hogy túléltem az embóliát.
39. 91d4989ab9 (válaszként erre: 35. - Marcsy006)
2007. aug. 21. 10:33
Szia:( Nálunk a nagyim volt rákos (nyirok). Mindenképpen látnia kéne orvosnak a beteget, hátha lehet még segiteni, ez az egyik érv, a másik pedig hogy meg tudja oldani a fájdalomcsillapitást. Vigyétek el, vagy hivjátok ki az orvost, ha nem akar menni...
a nagyim idős volt már, de mégis megcsinálták neki a műtéteket, meg a kemót, pedig félő volt hogy nem birja már ki a szervezete ezt a terhelést, deee Csodák mindig lehetnek, kibirta, meggyógyult a rákból és még 5 évig velünk volt egészségesen... Aztán egy másik betegség miatt (vércukor) lett rosszul, és halt meg.
DE igy még láthatta a 9.dédunokáját is! És ez sokat jelentett neki...
38. keju 72 (válaszként erre: 35. - Marcsy006)
2007. aug. 21. 10:24
Nekem amikor a tüdőembóliám volt akkor volt véres a köpetem sőt az orromat ha fújtam ott is véres volt. De a hasam nem fájt, nehezen kaptam levegőt, de a legjobb lenne a kivizsgálás.
37. Ági28 (válaszként erre: 35. - Marcsy006)
2007. aug. 20. 23:27
Szia! Asszem már beszéltünk, apámnak vastagbél daganata volt. Mi CTre várunk, elmaradt, mert elromlott a gép. Elvileg most csütörtök. Miért nem megy orvoshoz? Egy jóhoz elmenni jobb mint nem!!! Szed valami gyógyszert? Kezelés??? Valamit tenni kell! Remélem mindig van esély!!!
36. mazsi-drazsi (válaszként erre: 35. - Marcsy006)
2007. aug. 20. 23:17
Miből gondoljátok, hogy vastagbél daganata van? Annak inkább székelési tünetei vannak. Mindenképpen orvoshoz kellene fordulnotok. Meg kell értetni vele, hogy azzal senkinek sem segít, ha struccpolitikát folytatva homokba dugja a fejét. Már csak miattatok sem.
Ami még fontos, hogy idősebb korban lassabban növekszik a daganat, mert a sejtosztódás is le van lassulva, úgyhogy mielőbb menjen dokihoz, aki kezelni tudja őt!!!
35. marcsy006
2007. aug. 20. 11:25
Aki olvasta,tudja én indítottam ezt a fórum témát,most olyan fórumozót keresek,kinek van már tapsztalata vastagbél daganatos betegséggel kapcsolatban.Sajnos az Apu betegsége már odáig jutott,hogy a fokozodó súlyos köhögéseknél már néha véreset köhög fel,sőt ez a tüsszenésnél is előfordul,sokszor indokolatlanul ingerült és feledékeny lett.Ő váltig állítja,hogy nem fáj semmije ,de szinte állandóan a hasát simogatja/amit azelőtt sosem szokott/.Az orvoshoz nem hajlandó elmenní,mi megkérdeztük,de nem sok infot kaptunk tőle,ezért gondoltam itt is megkérdezem,hátha van valakinek ezzel kapcsolatba bármilyen tapasztalata.
34. Csibe78 (válaszként erre: 33. - Keju 72)
2007. aug. 19. 21:07
Nem semmi! Azt hisszük, hogy kicsik, és nem értenek semmit az egészből, és közben mindent felfognak, és az ő kis agyukkal összeraknak. Ilyenek ezek a mai gyerekek :D
33. keju 72 (válaszként erre: 32. - Csibe78)
2007. aug. 17. 19:26
Igen nagyon nehéz volt, csak annyit tudtam mondani hogy ott volt valami rosz és azt ki kellett venni. A második kemó sorozatnál már nem vártam meg hogy ki hulljon a hajam, levágattam a férjemmel géppel. A fejemen van anyajegy és a lányom ott állt hogy " apa bele ne vágj mert én azt hallottam hogy elrákosodhat" akkor azt hittem megnyílik alattam a föld. Megkérdeztem tudod mi az a rák? Azt felelte abba meg lehet halni, akkor mondtam nekem is az van. Csak annyit mondott de te meg fogsz gyógyulni,mert először is meggyógyultál. Nos röviden ennyi. Annyit tudsz tenni ellene meg kell hogy ismerd a tested, na meg ennek a betegségnek a tüneteit és ha valamit észlelsz azonnal orvos. Na ez jó hosszú lett.
32. Csibe78
2007. aug. 17. 18:33
Gondolom, azaz bele sem merek gondolni. Az én kisfiam most 3-án volt 2 éves. Nagyon nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni, mint Te voltál. De sajnos, ez nem rajtunk múlik, esetleg lehet tenni óvintézkedéseket, hogy minnél kisebb eséllyel alakuljon ki. Azt hiszem én is ráállok erre, hogy ne kelljen azon törni a fejem, hogy hogy magyarázzuk el a manónak. A Tieid hogy fogadták? Gondolom nagyon nehéz időszakot éltek meg ők is veletek együtt.
31. keju 72
2007. aug. 17. 14:17
14 és 12 évesek és 5 éve mikor kiderült kicsik voltak nagyon nehéz volt elmagyarázni nekik.
30. Csibe78 (válaszként erre: 29. - 1a2559f3af)
2007. aug. 17. 14:14
Nagyon egyetértek veled! A gyerekekért mindent :)
29. 1a2559f3af (válaszként erre: 28. - Csibe78)
2007. aug. 17. 13:32
Egyáltalán nem elcsépelt ebben teljesen egyetértek, ha nincs hit semmi nincs. Nekem nincs jogom feladni a két gyermekem itt van ők mindennél többet érnek nekem, ők miattuk sem adhatom fel.
28. Csibe78 (válaszként erre: 27. - 1a2559f3af)
2007. aug. 17. 13:28
Ez most egy kicsit elcsépeltnek fog hangzani, de azt tartják, hogy "a hit hegyeket mozgat meg!" Miért ne lehetne így a betegségekkel is? A lényeg, hogy soha ne add fel! :))
27. 1a2559f3af (válaszként erre: 26. - Csibe78)
2007. aug. 17. 13:16
Neked is köszi, volt már daganatos beteg a családba de ők is meggyógyultak, hál isten.És mindig az van előttem miért ne lehetnék én is olyan mint ők?
26. Csibe78 (válaszként erre: 23. - 1a2559f3af)
2007. aug. 16. 15:08
Ez nem semmi! Ilyen fiatalon! De az a lényeg, hogy meggyógyultál, és szívből kívánom, hogy így is maradjon! Jó egészséget!
25. 1a2559f3af (válaszként erre: 24. - Marcsy006)
2007. aug. 16. 14:53
Köszönöm, és remélem így is marad. Majd októberbe megyek kontrollra már elég 3 havonta. Csak akárhányszor megyek egyre több visszaeső van és ez nagyon elkeserít.
24. marcsy006 (válaszként erre: 23. - 1a2559f3af)
2007. aug. 16. 14:50
Szia!Egy kicsit ledöbbentem,hogy ilyen fiatalon lettél súlyos beteg,bár nem tudok rólad sokat,mégis örülök,hogy jól vagy.Reméljük ez nagyon sokáig így is marad,hisz nagyon fiatal vagy és gyerekeknek szükségük van rád.További jó egészséget kívánok neked!!
23. 1a2559f3af
2007. aug. 16. 13:58
Sziasztok! Egy kicsit benéztem és úgy érzem itt a helyem mert én is beteg vagyok. 5 éve melldaganattal mütöttek azaz amputálták mivel rosszindulatú volt 6 kemó sugárkezelés. 2005-ben tüdőre estem vissza ujjabb 10 kemó + tüdőembólia+ mélyvénás trombózis. Tavaj február óta minden oké remélem még soká így marad.Ja és 35 éves vagyok 2 gyerekem van.
22. Ági28
2007. aug. 16. 09:09
Hm. Bekrepált a CT. Majd jövő7en!
21. Ági28
2007. aug. 15. 14:25
Köszi NOA! Remélem nem csak puszta áltatás h javul az állapota. A műtét óta, ami egy éve volt 20 kgt hízott. Neki talán szerencse,h nem azért derült fény a betegségre, mert már maga jelezte, hanem azért mert megfázott, nehezebben gyógyult, vért vettek és ebből. Hát, legkésőbb jövő7en kiderül mi lesz tovább! Remélem nem kell mennie. Már a kórházi léttől rosszul van lelkileg. Hisztis, ja és nem adnak neki sört! :-)))
20. NOA (válaszként erre: 19. - Ági28)
2007. aug. 15. 14:19
Az én apukám is beteg volt, pont ez volt a baja ami a Te apukádnak csak már nagyon régen volt.
Folyton rettegtem,ápoltam amig élt.Ő nem kapott kemot.MOndjunk én tisztában voltam vele, ha a májon van metaszt az mit jelent és mennyi idő van vissza.
Az a jó ha nem foglalkozik vele.
Egyik osztálytársam májdaganatos volt pár hónapot adtak neki és annyi mindent szedett ami hasznára vált, hogy még élt legalább 5 évig.
Kitartást kivánok.
További ajánlott fórumok:
- Idősen, betegen családban vagy otthonban képzeled a jövődet?
- Olvasta már valaki ezt a könyvet "Rákbeteg a családban"
- Cukorbeteg a családban
- Jár-e valakinek adókedvezmény a családban, ha súlyosan fogyatékos (örökre) családtagot nevelünk?
- Idős szenvedélybeteg a családban
- Tartósan beteg gyerek van a családban. Nincs ez esetben valami adókedvezmény?