Spirituális Kávéház (beszélgetős fórum)
Én azt mondom, ha nem is vagy sok mindenre tudatos, de működjön az AHIMSZÁ, a NEM ÁRTÁS törvénye.
Azzal nagyon sok minden kiváltható, mert az együttérzésen alapul.
És az együttérzés már nagyon magas szint, még ha nem is vagy a csúcson, de törekszel felé.
El kell jutni odáig, hogy még gondolatban se akarjak ártani senkinek.
Nagyon nehéz, de szakaszosan megoldható.
Ha átvette az irányítást a BÉKE bennem, onnan már nem is kell nagyon erőlködni, visz tovább a minőség.
Ezt lehet lelki békének is nevezni.
De ehhez nagyon rögös út vezet. Sokat kell szenvedni, az állatias ösztönöket átalakítani, önismerettel.
Igaz, de félelmetes.
Mert ha belegondolsz, az én tudatlanságom, az én pusztulásomat okozza!
Sőt! Nem csak az enyémet, másokét is!
És ezzel az igazsággal elérkeztünk a világdráma valódi okához.
Nem veszem észre hogy mi zajlik bennem és körülöttem = TUDATLANSÁG
És Buddha szerint mit okoz a tudatlanság?
SZENVEDÉST!
Neked, nekem és mindenkinek!
Ezért mondják, hogy az ELFOGADÁS/BEFOGADÁS kiterjeszti a tudatot, mert alapja az érdeklődés, megismerés. Az tény, hogy amit befogadsz, azt fel is kell tudni dolgozni, ami megint csak a lélek nagyságára utal.
"Az igazság fényének delelője nem a gyenge lelkeknek való!" /Buddha/
Sajnos a világ nagyon sok mocskos dologgal van tele, ami bezárulásra, elutasításra, érdektelenségre késztet. Ez a reakció annyira torzul, hogy a végén az értékest is elutasítjuk. A megkülönböztető képesség sérül és mindent összemos mindennel. Ez szinte egyenlő a paranoiával. Végül felajánlanak menekülési stratégiákat, ami csak mélyíti a problémát. Ilyen például az okostelefon. Még jobban bezárja, megkavarja, elidegeníti az embert, plusz kialakít egyfajta függőséget.
Néha elképedek hogy mennyire nem figyelnek egymásra az emberek. Utazáskor még a gyönyörű napfelkeltét sem veszi észre senki, mert mindenki a telefonja fölött görnyed. Ilyenkor megrémülök.
A megoldás az, hogy a tudatot megkülönböztető állapotba kell hozni, hogy érzékelje, mi az, ami önmagára és a környezetére káros, és mi az, ami nem. Enélkül nem megy. Lássuk tisztán a feketét és a fehéret.
Ehhez előfeltétel, hogy nézzünk fel az okostelefonunkból a másik emberre, a körülöttünk lévő világra. Vegyük észre a dolgokat és próbáljuk rendszerezni, szintetizálni.
A másik nagyon fontos dolog, hogy bírjuk ki azt, amit látunk. Enélkül nem tartható fent az éberség és a nyitottság, de sérülékenyebb, gyávább is lesz tőle az ember.
Szerintem is ott kezdődnek a bajok, ha valaki annyira begyepesedett, szűk látókörű, hogy nem lát messzebb a saját orránál. Csak és kizárólag az lehet az igaz és minden úgy helyes, ahogyan ő gondolja és csípőből elutasít mindent, ami nem egyezik az ő elgondolásával. Ilyen hozzáállással pedig esélytelen megismerni a világot, mert csak egy korlátozott részt hajlandó befogadni.
Valószínűleg ez a kényelmesebb megoldás.
Idéznék...
"A "megfőtt béka" szindróma egy egészen különös biológiai jelenség leírására szolgál: ha egy békát egy tál meleg vízbe helyeznek, azonnal kiugrik abból. Elviselhetetlenül kellemetlennek találja a meleget, és reflexszerűen változtatni akar helyzetén. Ha azonban ugyanazt a békát egy tál hideg vízbe rakják, majd a vizet lassan, fokozatosan melegítik, akkor a béka szinte megfőzhető. Az ok: egyszerűen nem érzékeli a víz hőmérsékletének fokozatos változását. Az eredetileg kellemesen hűvös, majd lassan egyre melegebbé, végül forróvá váló vízben mozdulatlanul heverő béka helyzetét szinte valamennyien - egyének és szervezetek egyaránt - átélhetik. Tudatunk átsiklik környezetünk apró, és kezdetben alig érzékelhető figyelmeztető jelzései felett. Nem érzékeljük egy barátság meglazulását, egy szerelmi kapcsolat elhidegülését. Elkerüli figyelmünket házasságunk a mindennapok unalmába való beleszürkülése, átsiklunk gyermekeinkkel, vagy szüleinkkel való találkozások ritkulásán, hozzászokunk munkánk növekvő monotonitásához, és nem érezzünk gondnak üzleti partnerünkkel való konfliktusaink növekedését. A vállalatok éppen így, nem érzékelik környezetük mind több elemének minőségi változását. Nem fogják fel vészjelként az elpártoló vevőket, a kilépő munkatársakat, a megerősödő versenytársakat, a romló nyereségességet, vagy éppen az egész iparágat súlytó "földcsuszamlás-szerű" technológiai változást. Ami azonban a legérdekesebb, így vannak ezzel gyakran egész társadalmak is."
Csak pár százaléka érzékeli a társadalomnak, hogy igazán nagy baj van.
Annyira el van terelve és le van nyomva a tudata az embereknek, hogy elképesztő...
Érzékelik hogy valami nagyon nem jó, de ezt csak hétköznapi szinten.
Ettől függetlenül tovább hajtják a biciklit és továbbra is terelgetik a birkákat.
Nem is az a lényeg hogy érzékeled, mert az még mindig kevés!
Az a lényeg, hogy mersz -e úgy élni, ahogy látod a dolgokat! MÁSKÉNT!
Ez egy nagyon erős kifejtés, de sokan egy mukkot sem értenek ebből és lehet hogy nem is akarnak.
Igen, több szempontból meg lehet vizsgálni egy dolgot.
Számmisztika, intuíció, tarot, érme, kristály, asztrológia, képességek, stb...
Minél több mindent be tud vonni az ember, annál jobban kirajzolódik körülötte az információ.
Van egy tudatszint, ahol már a dolgok kapcsolatokon, összefüggéseken keresztül nyilvánulnak meg, így akár számmisztikához, akár tarothoz fordulunk, mindegyikben lesz igazság. Ez egyfajta "hálózati" gondolkodás, a "Minden, mindennel összefügg" alapon.
A kérdés az ember nyitottságán múlik, hogy mennyire tud érdeklődni, mennyire tud megismerni és mennyire tud befogadni/elfogadni.
Ha ezek hiányoznak, akkor a tudat beszűkül és önnön hitrendszerére korlátozódik. (egoizmus)
Ezért mondják, hogy legyél érdeklődő és ha nem is hiszel valamiben, legalább vizsgáld meg, mert az mindig többre vezet, mintha csípőből elutasítanánk a dolgot.
Ha az én világom kék, attól még létezhet piros, zöld, sárga, lila, csak meg kell ismerni.
A legtöbb ember ott rontja el, hogy megteszi magát mércének és az ő világán kívül semmi más nem valóságos.
Ha valami szubjektivizálódik (az objektivitás helyett), az a legnagyobb hiba.
Abból mindig korlátoltságok és félreértések adódnak.
Az ember a zsigeri figyelmét ki tudja pótolni képzelőerővel, gondolkodással, tudattágítással.
De egy állat ösztönlény, akinek az életben maradása szorosan összefügg a figyelmével, legyen tettes vagy áldozat.
A figyelem az egyben akarati tényező is, és az állat lételeme az akarat, amit a figyelmével tart életben.
Mintha a figyelem lenne az oxigén, amivel az akarat lángját életben tartja.
Ezáltal önmagát tartja életben.
Egy állat nem tud mást, csak akarni! És ehhez kell a figyelme.
Mivel ő ösztönlényként funkcionál, bele van ágyazva a természetbe. A saját törvénye szerint működik, amiből nem tud kiszállni.
Az állat csak állat lehet. Beteg vagy egészséges, élő vagy halott, elégedett vagy elégedetlen.
De nem tudja művelni magát, nem tud bankigazgató lenni, stb...
Minden ami a hatáskörén belül működik, azt a zsigeri figyelmével és akaratával éri el, ami az ösztöntermészetének a lételeme.
Ilyen tényleg van.
Valaki így tanítja.
Onnan ered, hogyha a kutya figyel, akkor az tényleg FIGYELEM.
(Amúgy a legtöbb állat jobban tud figyelni, mint az ember. Csak ők nem spirituálisan fejlődnek, hanem a rájuk kiszabott létformákat élik meg a lehető legtökéletesebben. Evolúció.)
Senki nem tud olyan kutya lenni, mint egy kutya.
Az állat teljes mértékben önmaga, csak önmagához viszonyítva.
szubjektív tudat = "szűrő" vagy "szemüveg" (lélek + egó)
objektív tudat = mindenre kiterjedő, tárgyilagos tudat, mely a jelenléten alapul (Szellem)
Igen, ez egyfajta megváltozott tudatállapotot eredményez.
Ebben az értelemben ez ugyanaz.
Hívják még "mozi-üzemmódnak" vagy "kutya-üzemmódnak".
Tehát figyelsz mint Jani a moziban. :))
Az ostoba ember mindenkit ostobának tart magán kívül.
Szóval ne érezd annyira fenyegetve magad! :))
A világ szerencsére nem annyira kisarkított hogy mindenki veled törődjön! :)
És tudod mi a művészet?
Amikor ebben az életedben még e fölé is fel tudsz emelkedni!
Amikor annyira "magasan" vagy, hogy észre sem veszed ezeket az alacsonyrendű dolgokat.
Igen, a szellemi energia annyira át tudja hatni a lelket, hogy teljesen védelembe veszi, "kipárnázza" azt!
Persze ezt nem csak úgy adják!
Ezért meg kell dolgozni!
Ehhez rendszeresen koncentrálni, mantrázni, meditálni kell. Amelyik éppen esedékes.
Pontosan!
Na itt derül ki, hogy valaki átlagtól eltérő minőségű tudatossággal rendelkezik.
Ez bármit jelenthet! Jó értelemben.
Elmondom neked, még a karmával sem nagyon kell törődnöd, ha egy kicsit tudatosabb vagy!
Mert ha látod, hogy mit okozol, akkor nincs szükség rá hogy a hibáidtól szenvedj, mert nem követed el őket!
Neked annyi marad, hogy el kell viselned más emberek ostobaságait, hiszen itt a Földön különböző tudatosságú emberekkel vagyunk összezárva.
Csakhogy az átlagembernek le van nyomva a tudata és f*ngja sincs róla, hogy éppen mi zajlik benne, ha megnézi a kedvenc (gyilkolósdi) sorozatát.
A tisztánérzékelés ebből a szempontból ajándék, mert ott tudod hogy milyen hatás mit képvisel és mit okoz benned vagy másokban.
Például ezt is lehet érezni a lelken vagy a csakrákon keresztül, ha valaki elég tudatos.
Hogy kiküldöd az energiát és valami sokkal rosszabb tér beléd vissza. Műsorok is képesek ilyesmire.
Ez ugyanúgy manipuláció! Energiavámpirizmus.
Vannak, akiknek az energiateste vagy tudatalattija sokkal fejlettebb és érzékeli ahogy ezek a hatások végbemennek benne, energetikai szinten.
Általában ezek az emberek szokták érezni az energiákat.
Ezt a képességet "tisztánérzékelésnek" hívják.
Az élet nagyon szeret sokkokat teremteni, de mindennek kivárja a tetőpontját.
Van egy ilyen idézet, hogy: "Minden angyal terrort hoz!"
Amikor tarthatatlan a tudatlanság és a gonoszság, akkor borul a bili.
És általában csőstül jön a baj, mert igazából a szerencsétlenség nem más, mint ok-okozat, tehát egy cselekedetnek a következménye.
Ha az emberek csak lapátolják a xart és mindent csak felhalmoznak (úgy látszik csak erre képesek), akkor az egyszerre fog borulni.
Erre mondják hogy: "Edd meg, amit kifőztél!"
Ez a karma.
További ajánlott fórumok:
- Akik csalódtak Istenben, Sátánba, Angyalokban, Démonokban, ezotériában, spiritualizmusban, stb...
- Hogyan léphetnék a spiritualitás útjára?
- A mindennapok materiális szemlélete szerinted kizárja a spiritualitást?
- Hogyan hozzuk felszínre a bennünk lévő rejtett spiritualitást?
- Az önmegismerésről, a világ megimeréséről útkeresésről, akár spirituális értelemben is, szóló filmeket keresnék. Tudnátok mondani?
- Léleklátó, spiritualitás..mi a véleményetek?