Sorshajlamok (beszélgetős fórum)

Az embert tényleg érzi, merre kellene mennie. Nekem pontosan azokat a dolgokat mondta el a látó a hivatással kapcsolatban, amit legbelül éreztem.

Jós és látó között van különbség. Magát látónak nevező és valóban ezzel a képességgel született ember között van különbség.

Az én ismerősömhöz először a férjem egyik barátosnője ment el. A látó megkérdezte tőle, ki az a **** (itt a férjem nevét mondta), majd folytatta: gyereke fog születni.

Akkor még első trimeszteres terhes voltam és nem mondtuk el senkinek csak a szűk családnak.

Pár héttel később elment hozzá a férjem. Végig egy szót se szólt, csak hallgatta a nőt. Ő pedig nézett a férjemre és mondta. Elmondta, hogy én olyan 3-4 hónapos terhes vagyok, azt mondták kisfiú.. de kislányt várunk (4d ultrahangon 30 percig bizonygatták, hogy fiú.. de kislány :) )

Elmondta, hogy melyik községben élünk, kimondta a nevét. Elmondta hogy fog kinézni a házunk, méghozzá aprólékosan. (mivel látványterv készült és már építkeztünk, tudtuk egyből, hogy teljesen eltalálta)

És sorolhatnám.

Neki nem kell bemutatkoznod, ő tudja a neved, tud rólad mindent.

A rendőrségnek dolgozik, halottlátó is.

Bocsánat a kitérőért, nem meggyőzni akartalak, csak attól, hogy még valamit nem tapasztaltunk, még létezhet. ;)

Remélem nem offoltam

Gratula!:)))

Én is azt hittem,de mondom,ebbe a bevonzásba van valami!

Jó lenne,ha valaki tudna ellene valamit!

A pálmalevelekról már kisült,hogy hatalmas átb@szás!

Rengetegen bedőltek!

Szia!

... hát én se nagyon értek hozzá... inkább már a tapasztalat, a megélt dolgok mondatják velem, (és persze az olvasottak) amiket írok. Igen, azt hiszem "össze vagyok hangolva". ;)))

Semmi gond, de így részletesebben már jobban értem a véleményed! :) Szerintem egyébként embere válogatja, hogy mennyire képesek saját maguk irányítani vagy egyáltalán követni sorsukat. Manapság sokan térnek le még a saját útjukról is, például a médiának köszönhetően. Értem ezalatt azt, hogy ami a tévéből, újságokból áramlik felénk elvárások, társadalmi normák, azok is befolyásolják tetteinket. Ezért sokan választanak jól fizető hivatásokat ahelyett amit valóban szeretnek csinálni és amihez tehetségük is van. Apró eltérítésekkel egész életeket lehet tönkretenni. Ezt nevezném egyik oldalról világi hatásnak, mert ha mondjuk valaki a vér útjára született, akkor normál esetben belőle lehetne hentes vagy vadász. De mivel ezek közül egyik sem egy menő szakma, lehet hogy bankár lesz, és letér az útjáról, de belül emészti magát. Eljuthat arra a szintre ahol már teljesen kifordul önmagából és bűncselekményeket követ el. Persze csak ha nem tudja ezt belül kompenzálni valamivel, akár munkán kívül is.

De nézzük másik oldalról: világi esemény az, ha mondjuk késik a busz, vagy ha kapsz egy levelet. De akár egy baleset is. Hogy ne csak a rossz dolgokat említsem egy új kapcsolat létrejötte is lehet világi esemény.

Abban pedig egyértelműen igazat adok, hogy sok múlik a jós, asztrológus hozzáállásán, ha valaki hozzájuk fordul. :) Nem szabad félni a sorstól, mert az nem ellenünk van.

Szia Királylány!

Én nem értek hozzá,de azt gondolom,hogy a genetika inkább a testi tulajdonságokat befolyásolja,(persze,nem teljesen!)a horoszkópod,meg azt,hogy a belső tulajdonságaiddal hogyan formálhatod a sorsod.

Ha ezt össze tudod hangolni,nyertél!

Persze,lehet,hogy zagyvaság!:))))

... én igaziból nem is hiszek az ilyen látókban, és jósokban sem... az ember persze egy idő után, amikor már sok minden történt vele, és átlátja hogyan és mitől alakult az élete úgy, ahogy... és képes "befelé" nézni, akkor már tud előre látni is, és szinte érzi, hogy mi az az út, amire lépnie kell...

... azt hiszem... :)

Van kolléganőm, jósnő... hehe, még emlékszem rá, amikor könyvből tanulta...nekem nem hiteles... evvan. :)

Hiszek a sorsban, abban, hogy előre el vannak rendelve dolgok, személyek az életünkben, lehetőségek... de ezt csak saját magunk tudjuk értelmezni, és látni.... azt gondolom... :)

A Pálmalevelek esettanulmányoknál többször olvastam olyat, hogy a halál időpontja nem volt biztos. Úgymond az illetőt "figyelmeztették".. vagyis inkább felhívták a figyelmét, hogy vagy akkor... de ha még szeretne maradni mert van itt dolga akkor erre vagy arra vigyázzon és akkor később fog innen elmenni.

Szerintem semmi sem 100%-os. Én jártam már látónál, és állítólag minden eddigi életemben valahogy idő előtt elmentem. Szóval hiába tztem ki a céljaimat, nem igazán tudtam őket megvalósítani.

Van amit bevonzunk előbb utóbb, pl előre eldöntött dolog ki lesz a társunk, lesz-e gyerekünk.

És mindez ellen persze tenni is lehet mert az ember nem biztos, hogy amellett marad akit ideszületése előtt választott.. az se biztos, hogy bevállalja a gyereket akit a lelke bevállalt anno.

Szóval szerintem semmi sem nincs kőbe vésve, max van amire nagyon nagy az esély.

Az időpont meg pláne nem jósolható meg .. a látók sem tudják pontosan mi mikor fog bekövetkezni. Ez azért is érthető mert az idő igazából csak az anyagi világban létezik.

Szerintem :)

Először is köszönöm a hozzászólásokat! :)

Hibiscusnak válaszolnám: Ha azt feltételezzük, hogy a sorsunk teljesen írott, s mi lényegében csak hol szzenvedő, hol boldog alanyai vagyunk, akkor túlságosan levesszük magunkról a felelősséget. Ha elfogadjuk, hogy magunknak is tenni kell sorsunk beteljesítéséért, akkor tudjuk valóban saját utunkat járni. :)

BayBanya, ahogy írod, néha egyszerűbb az okokat kívül keresni. De valóban, néha vannak olyan véletlenek, amikről tudjuk hogy nem lehetnek véletlenek. :)

Kedves Béka-királylány! Mélyen egyetértek Veled, és nagyon tetszik a megfogalmazásod! Köszi a hozzászólást! :)

T.Ili: Érdekes, hogy ezt szóba hoztad, mert a genetikáról magam is mesélhetnék. Születésemtől fogva kerekesszékes vagyok, és az orvosok azt mondták nem élem meg a 4. születésnapom. Ahogy látjátok itt vagyok. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, de nap mint nap szembeszállok a betegségemmel és eddig ha nem is nyertem de egálban vagyunk. :) Egyébként a születési horoszkópok is olyanok kicsit mint egy géntérképek. Még a külsőre is számos utalást lehet benne találni. Kitudja, egyszer talán a tudomány is elismeri majd ezt, mint például a grafológiát.

bocs valahogyan elküldtem a gondolatot, úgy, hogy nem akartam, lehet, hogy ez is sorszerű??

,,, az a tény, hogy az előre meg van írva a sorsunk, kisebb, nagyobb kitérőket tehetünk,(teszünk), de az, hogy miben van megírva, és miért nem látjuk előre, nos, lehet, jó is így, lehet hogy kutatnunk kellene ennek okát.

Mi emberek belenyugszunk ebbe és valóban gyakran félünk kutatni az okokat, főleg felkészülni a sorunk jövőbéli alakulására. Mégis aki rászánja magát, és felkeres egy asztrológust, szeretné a múltban történtek bizonyosságából indulni, jövőről kapott irányt könnyebben veszi. Az, hogy hol húzódik a határ egyrészt a jós felelőssége, másrészt az alany realitásképességének függvénye.

Világi hatások alatt mit is kell érteni? Hiszen ha ebben a korban élünk csak ezen a hatások érhetik az életünket.,,

A genetika nem lehet a sors része?

Genetikailag mindkét szülőmtől a jót örököltem... anyumtól a pozitív életszemléletet, hogy soha ne adjam fel, apumtól a külsőmet, a lendületemet, szorgalmamat, hehe a gonoszsága és a negativsága nem kellett... :))))) Szerintem ez az induló alap, ez sors...nem? Viszont kaptam olyan körülményeket gyerekkoromban, amikből kimászni nem volt egyszerű, de éppen azért, mert genetikailag kaptam azokat a tulajdonságokat, legyőztem... hm?

Amit már látok, hogy a honnan-hova nekem elég nagy út, és kellett az a bizonyos örökölt lendület, hogy végigvigyem, de már rajt vagyok az úton.;))

Szia!

Nagyon nehéz számomra a kérdés, mert valahol hiszem mindkettőt.

Hinni akarom, hogy az életemet magam irányítom, ugyanakkor bizonyos történéseket egyszerűen egyszerűbb - és logikusabb is - a Sors számlájára írni, mint a valós okait, kiváltóit keresni ...

A határ, amiről írsz, szerintem bennünk van.

Ott, ahol az ember eldönti, hogy mit tesz.

Sorshajlamok - Avagy a szabad akarat és az írott sors dilemmája.

Én mint jósnő és asztrológus beszélgetésre hívlak titeket a jóslásról!

Mit gondoltok mennyire és miben van megírva a sorsunk, illetve hol tudunk rajt változtatni? Sokan félnek elmenni jóshoz, mert lehet, hogy rosszat mond, de a jóslás bevési a jövőképet vagy inkább segít felkészülni és megváltoztatni azt?

Én a magam részéről munkám során igyekszem semmit sem kőbe vésni, hanem megmutatni milyen lehetőségeink vannak és feltárni döntéseink következményeit. Van azonban olyan eset, mikor a világi hatások ellen nem sokat tehetünk.

A dolog azonban nem mindig ilyen egyszerű, s gyakran összeér a két határ. Ilyenkor nekünk kell megtalálni az egyensúlyt, azért amiért, vagy ami ellen tehetünk és amit el kell fogadnunk, hogy tovább léphessünk.

Mit gondoltok ezekről Ti? Hol húzódik ez a határ? A sorshajlamok uralják életünket, vagy mi magunk?