Hogyan készül a tökéletes sárgaborsófőzelék? (tudásbázis kérdés)
A csládban szólás lett az "mint Janiék a káposztán". Arra mondtuk, aki értelmetlenül vitatkozott szokásbeli dolgokon.
Janiék ismerős házaspár voltak, egyszer meghívtak bennünket, de már messziról hallottuk, hogy veszekednek. Nagy bizonytalankodás után mégis becsöngettünk. Kiderült a veszekedés oka: az egyik úgy tudta, a töltött káposztába a tölteléket savanyított levélbe, a másik meg, hogy édes káposzta levelébe csomagoljuk. Holott az volt a valódi ok, hogy az egyik az ország egyik, a másik a másik végéről származott, és mindkettő a hazai szokást őrizte-tartotta automatikusan.
Egy másik portálon volt is "ki hogy szokta" téma. Egy általánosan ismert ételt határoztunk meg, és mindenki írta, hogy ő hogyan szokta. Egy tanár tag összesítette a recepteket. Nagyon érdekes volt még az egyszerű ételek sokféle készítési módja is.
Köményt, majorannát soha nem tettem, nem is tennék a sárgaborsó főzelékbe.
Pici, nagyon apróra vágott vöröshagymával és fokhagymával teszem felfőni, pici szódabikarbóna, húslé v. füstölt hús fözöleve. Ha nincs, akkor valami füstöltet főzök bele. Só, bors.
A végén pirospaprikás rántással berántom.
Én is hagymán párolom a káposztát :)
Anélkül olyan "üres"-nek érzem, ahogy a főzeléket is.
Én meg azt találtam a neten, hogy sokan a káposztát is hagymán párolják. Én nem így emlékeztem, de annyi receptet találtam így, hogy azt hittem, én tudom rosszul. (Káposztát is ritkán párolok.)
Hát nem sikerült megennem. Szóval a káposzta alá sem jár hagyma nálam, de más főzelék alá sem feltétlenül.
Kisbabáknak használják sűrítő anyagként a főzelékekbe a krumplit, zsiradék és liszt helyett, aztán egyszercsak erről minden anyuka leszokik, mikor a gyerek áttér a családi kosztra. Pedig lehet, hogy a családnak kellene igazodni a gyerekhez, mindenki jobban járna :D
Én minden főzeléket apróra vágott vöröshagymával teszek fel főni, így tanultam, így szeretem.
Nézd, nehéz ebben igazságot tenni. Én sok receptet használok úgy, hogy már nem is tudom, honnan szedtem, aztán rátalálok valamelyik szakácskönyvben.
Vagy, fordítva: nagymamától tanultam, de az Erdélyi konyha c. könyvben ugyanazt látom. Arrafelé így volt a szokás, Nagymama családja is Marosvásárhely környéki.
Én a recept mellé le szoktam írni, kitől van, és ezt a bemásoláskor is benne hagyom. Aztán lehet, hogy valaki ezt figyelembe se veszi.
Ahogy a Heine-nek tulajdonított költemény. Amiről kiderítettem, hogy egy magyar nóta szövege, szerzette pedig XY.
Azóta láttam a neten, még mindig Heine neve alatt kering, kiegészítve eltérő stílusú és nyelvezetű versszakokkal, és már nagyon hosszú... Mindenki hozzáteszi a magáét!
Lassan népköltésnek kellene hívni.
No nem kell azért annyira sajnálni, nem biztos, hogy annyira liliom.
Évekkel ezelőtt egy hasonló kérdésre májreceptemet írtam ide, valaki megkérdezte, hogy kimásolhatja-e, mert ő gyűjti ezeket, annyira imádják férjével együtt mindketten a májat. Hát miért is ne? Ha már közzé-tesszük az egyik oldalon, nincs abban titok: később egy főzőcske oldalon találkoztam vele, mintha saját receptje lenne, a többi között. Még az általam benne hagyott helyesírási hibákat sem javította ki.
Nincs ebből semmi baj. Ez most csak úgy jutott eszembe, hogy az előbb tallóztam, és éppen "A legfinomabb sárgaborsó főzelék recept"-tel találtam magam szemben! :))
Köszönöm, ez legalább elképzelhető. Nyilván le kell önteni az áztatólevet.
Próbálok majd utánanézni. A babot is szokták áztatni, mégsem eszik fontos találkozók előtt...
Én nem szeretem annyira a paprikát. Sőt, lecsót sem eszem nyaranta. (A fiam egyáltalán nem szereti, annyira meg én sem, hogy egymagamnak csináljak.)
Gyömbért többet használok, mint pirospaprikát.
Évtizedeken át főztem paprikásan, pirospaprikásan, lecsósan, pötköltösen. Aztán jól meguntam.
Egy időben egy magyarított indiai szakácskönyvet használtam, onnan szerettem meg krumplisan. :D
Persze azt nem tudom, hogy az eredeti indiai recept hogyan készül, mert a hozzávalókat az itthon akkor kapható dolgokhoz igazították.
De szeretem rizzsel is a sárgaborsót.
Megeszem persze hagyományosan, sőt még fokhagymásan is.
És tényleg, ahogy Alessandro is írja, a majoranna is finom bele. Vöröshagymát még nem használtam hozzá.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy akik a száraz hüvelyeseket automatikusan beáztatják előző nap, azok vajon próbálták már áztatás nélkül ugyanazt (ugyanabból a csomagból!) megfőzni?
(Mert én igen.)
Ez csak egy mellékes kérdés persze, de tényleg kíváncsi vagyok, mert velem előfordul, hogy megkívánok egy jó sárgaborsót, de azt egy órán belül akarom enni. És el is készül bőven.
Hmm, hát ennyi paprikával sose lesz nálam piros :) de az ízének jót tesz, az én szám íze szerint :)), amihez nekem meg a krumpli nem hiányzik a borsóba :)
Dehát nem vagyunk egyformák szerencsére.
Sárgaborsó-főzelék egyszerűen
25 dkg sárgaborsó,
1 db közepes fej hagyma,
1-2 gerezd fokhagyma (de el is hagyható),
1 liter húsleves vagy zöldségleves,
3 evőkanál étolaj,
Fűszerek: 1 db nagyobb babérlevél,
1 mokkáskanál őrölt édesnemes pirospaprika,
1 teáskanál majoránna,
1 mokkáskanál só,
1 csipetnyi őrölt színes bors,
1 mokkáskanál őrölt kömény,
Elkészítés: A sárgaborsót mosd át alaposan és egy éjszakára áztasd hideg vízbe.
A hagymát egészen finomra kockázd fel. Egy közepes méretű fazékban az olajon kb. 5 percig kis lángon dinszteld üvegesre a hagymát, majd jöhet hozzá a fokhagyma, amit fokhagymanyomón átnyomva tegyél bele. A beáztatott sárgaborsóról öntsd le az áztató vizet, majd add hozzá a hagymás alaphoz. Tedd bele a babérlevelet és öntsd fel annyi húslevessel, amennyi kényelmesen ellepi, sózd, borsozd és add hozzá a fűszereket. Fedő alatt kis lángon nagyjából 15-20 perc alatt főzd puhára. Ha túl sok folyadékot szív magába, húslevessel vagy vízzel pótold. A szemek természetes módon kissé szétesnek, ettől lesz sűrű – ha túlságosan is az lenne, tölts hozzá még levest vagy vizet. Utólag még ízesítheted kedved szerint.
Tálalhatod önmagában, kínálhatsz hozzá főtt vagy sült kolbászt, virslit vagy valamilyen finom pörköltet. Ennyi.
Én azonban külön sárgaborsó főzeléket nem szoktam csinálni. Sokkal finomabb, ha teszel bele 20 dkg nyers sertésbőrkét és kb. 30 dkg nyers vagy füstölt húst is. Az lehet egy darabka csülök, vagy oldalas, ám ezeket előtte külön kb. egy óráig meg kell kuktázni. Amikor már félig megfőtt a sárgaborsó, akkor kell hozzáadni a főzelékhez. Ha végképp nincs nyers vagy füstölt húsod (vagy nem szereted), akkor egy szál lángolt kolbászt mindenképpen szeleteljél bele. Az így egytálételként elkészített sárgaborsó főzelék sokkal finomabb, mint ha önmagában csak natúr sárgaborsó főzeléket főznél valamilyen feltéttel.
Jó főzögetést kívánok!
Lám, ennyire különbözőek vagyunk.
Én sem vegetát, sem leveskockát nem használok, nem is tartiok itthon.
Rántásba sem teszek automatikusan pirospaprikát. A sárgaborsó csak maradjon sárga, nem kell mindennek pirosasnak lenni. Ha esetleg pörkölt a feltét rajta, vagy sült kolbász, az elég paprikás úgyis.
Fél csomag sárgaborsó, 1 kisebb fej vöröshagyma aprítva, fél kávéskanál só, fél kávéskanál őrölt bors, 1 leveskocka, 10 dkg füstölt szalonna (ha csak a bőre van, úgy is jó)
A borsót este áztasd be, másnap öntsd le róla a vizet és tiszta vízben a fenti hozzávalókkal tedd fel főni.
Annyi vízzel, hogy kb 2 ujjnyira ellepje, és főzd takarékon, kis lángon.
Gyakran (5 percenként) nézz rá, mert nagyon szívja magába a vizet, hamar leéghet. Minden ránézéskor pótold az elfőtt vizet, és keverj rajta.
Legjobb, ha tapadásmentes edényben főzöd.
A végefelé, ahogy egyre sűrűbb lesz, pöfögve fröcsköli magát, vigyázz majd vele :)
Én nem teszek bele rántást, tökéletesen besűrűsödik nekem.
Régen, mikor rántottam: 1 evőkanál zsír, másfél-2 evőkanál liszt, kicsit pirítani, fél teáskanál őrölt pirospaprikával egy két pillanatra átkeverni, de már nem a tűzön, pár pillanatot hűlni hagyni, majd fél bögre vízzel habverővel elkeverni, és mehet a főzelékbe, 1-2 percig, míg megfő a liszt, takarékon folyamatos keveréssel besűríteni.
Turmixolni nem kell, a beáztatott, elég ideig fővő borsószemek tökéletesen szétfőnek, gyanítom, hogy a turmixra csak rántásgombócosodás miatt volt szükség.