aki keres, nem talál - keresve nem lehet találni. Olyan embereket vonzunk, amilyenek mi magunk vagyunk, ha görcsösek vagyunk, görcsös emberekkel fogunk találkozni..
"Érdekes dolog az, ha meg kell hallgatni a másik felet is! Nemde?"-ezzel mondatoddal egyetértek,ami nem feltétlen jött le a hozzászólásodból.A "másik fél" lehet ám férfi is...
Én egy kisgyerekkel maradtam egyedül. A férjem - mint szerintem a többi hasonló férfi - szinté éli a világát. Sok éves egyedüllét után (apróbb sikertelen próbálkozások után) megtaláltam egy szuper férfit. Ne keseredj el. Igenis járj nyitott szemmel. Én is nagyon el voltam keseredve sokáig, és megértem a több gyerekkel egyedül maradtakat, hiszen valóban még így egy gyerekkel sem egyszerű a dolog. De tényleg ne adja fel senki. Hiszek benne, hogy mindenkinek sikerülni fog!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Természetesen én is nagyon sok napot és éjszakát sírtam végig, el voltam keseredve, stb. De sikerült. És mindenkinek tiszta szívemből őszintén ugyan ezt kívánom !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nekem is van egy közeli lány ismerősöm, aki néha egyedül érzi magát, mert nincs párja. De azt gondolom, hogy kiegyensúlyozottan várja azt, hogy majd megtalálja őt a nagy Ő. Nem szaladgál senki után, nem alázkodik, mert vár egy olyan emberkét, aki úgy értékeli őt, hogy benne kincset talált, mert ő egy kincs. Vannak ma ilyen emberkék?
Én pont így jártam, ahogy írod, három kisgyerekkel maradtam egyedül fiatalon, apuka meg éli világát kirándúl, bulizni jár stb! Járhatok Én nyitott szemmel, hol van az a pasi akinek három gyerekkel is kellek, majd? Na majd a sors eldönti! Amúgy Nekem tetszik a cikk! Legalább a cikkírójának jó lett!:)
Nagyon klassz!!!Nem kell tovább gürcölnünk egy ellaposodó kapcsolatban! Nem is kell megpróbálni tenni érte valamit, elég a másiktól elvárni azt.Aztán álsebeinket nyalogatva odébb lehet állni: majdcsak jön a nagy KAPCSOLAT. Persze lehet, hogy hammarosan az is hűlni fog, ott is lesznek gyerekek és lakáshitel...
Az meg tényleg másik kérdés, hogy mit csinál a volt KAPCSOLAT, egyedül a lakáshitellel, a rossz anyagi helyzettel, no és a gyerekekkel! Mert érdekes, hogy egy anyának nem lehet "lelke", viszont lehet kötelessége, gyereke, adóssága, -viszont nem lehet kapcsolata, mert gyerekekkel ő már nem kapcsolatképes és ha mégis akkor apuka azonnal aggódni kezd, hogy mi lesz az ő gyönyörű utódaival, hogy milyen ledér anyjuk van.
Érdekes dolog az, ha meg kell hallgatni a másik felet is! Nemde?
Van egy pár ismerősöm -fiúk-, akik sehogy sem tudnak partnert találni. Helyesek, intelligensek, udvariasak, mégsem. Persze némelyiknek van egy-két jellemhibája, de kis odafigyeléssel át tudja hidalni... Mégsem találnak olyan lányt, akivel szívesen lenne, akár rövid, akár hosszú távon.
Görcsölnek is, hogy mi van ilyenkor.
Én mindig azt mondom nekik, hogy nem érdemes ennyire vergődni miatta, hiszen fiatalok, előttük az élet. S általában mindig rossz tapasztalatot von maga után, ha gyorsan bele-beleugranak egy-egy lány karjaiba. Érdemesebb inkább kivárni, míg eljön az Igazi.:)
Az egésznek a kezdetével is nem stimmel valami. Azt mondjuk: "párkeresünk". A párkeresés pedig abból áll, hogy keresünk, várunk, elvárunk, görcsölünk, hogy de rossz is egyedül, milyen jó annak, akinek van párja és nekem miért nincs...