Nyugdíjas pedagógusként mondom, hogy magamtól választottam... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Az én párom kezdő tanár egy általános iskolában. Nagyon lelkes, de baromira nehéz úgy órát tartani, ha néha olyan akadályokba ütközik, amit egy “mezei” pedagógusnak nem tisztje megoldani. Ha már egyszer ilyen helyzet elé vannak állítva a tanárok, akkor nyilván kezelik ezeket. Egyébként van olyan osztály, akiket élvezet lehet tanítani és vannak, akiket döcögősebb. Nem is azokkal a diákokkal van a baj, akik gyengébb képességűek, hisz ők ösztönözhetőek, hanem azokkal, akik magatartási problémákkal küzdenek és sajátos nevelést igényelnek. Aztán ott az adminisztráció, amivel most nagyon gusztustalanul leterhelték a pedagógusokat. Napló, elszámolás, tanmenet, óraterv stb. Önszántából választotta ezt a pályát, szereti is, de az ember sokszor csak akkor szembesül a valósággal, amikor már belecsöppen.
A fizetésekkel mindenki tisztában van, mert a csapból is ez folyik.
Én nem csodálom, ha kiégnek, főleg azok, akik régóta vannak a pályán és nem látnak javulást, vagy azok, akik nem “tanár alapanyagok”.
Én ovisokkal dolgozok, az idén végeztem a képzéssel. Nagyon szuper a csoportom, de még nem kiabálok el semmit, mert sokszor én szorulok a kolléganőm segítségére. Az egyik “nemszeretem” dolog nálam az, hogy mindent saját költségen állok, amit a gyerekekkel készíteni akarunk. Az egész oktatásról le van már húzva az utolsó bőr is. A valóság azért itt is más, mint az elképzelés.
Mindketten önszántunkból választottuk a pályáinkat. Nem bánjuk, csak más elképzeléseink voltak.
Ezt én mindíg fordítva hallottam, nekem mindíg a tanító nénik, akik szívvel lélekkel tanítanak.
De aki nem alkalmas rá, nagyon megtudja útáltani az iskolát.
Mi a családban úgy szoktuk mondani, hogy van a tanár - ezt arra mondjuk, aki nem oda való -, és van a pedagógus - aki ízig-vérig a gyerekekért van.
Ugyanígy különböztetjük meg az eladót - aki húzza a száját, ha a vevő kérdez - és a kereskedőt - aki a vevőért van.
De alapjaiban egyetértünk: nem mindenkinek való ez a hivatás.
Gratulálok 😔
Ha ti is kiálltatok volna magatokért, most talán nem lenne ekkora baj.
Ez tetszett belőle a legjobban
„Szégyellem, hogy nem tudtam neki megtanítani: hogy mindig az igazat kell mondani!”
Vannak nagyon jó tanárok, és vannak akik nem valók gyerekek közé.
És ez nem csak mostanra igaz, régen is így volt.
Azért azóta változtak a dolgok. Volt becsülete a szakmának.
Most már bármit meg lehet csinálni azokkal, akik egy hivatást választottak?
Minden tiszteletem a pedagógusoké, de nem való mindenki a pályára.
Van a tanító néni, vagy bácsi, aki megszerettetni a gyerekkel az iskolát.
És van a pedagógus, aki meg megutáltatja.
További ajánlott fórumok:
- Szerintetek jogos, hogy a közeljövőben felülvizsgálják a rokkant nyugdíjasokat?
- Miért szombaton vásárolnak a bevásárlókocsis nyugdíjasok?
- Mennyire segítenek be a nyugdíjas (vagy nem nyugdíjas), de még aktív szüleitek a gyermeke(i)tek mellett elvégzendő háztartási munkákba?
- Nyíregyházán nőgyógyászt kit javasoltok? Ti kit választottatok, választanátok?
- Mesélnétek egy kicsit arról, hogy hogyan választottatok nevet a gyermeketeknek (esetleg, ha egyikőtöknek sem voltak előtte kedvencei)?
- Ha valakiről tudom, hogy jogtalanul lett nyugdíjas, azt hol jelezzem?