Nehezen boldogulok az öregekkel. Egyszerre zsarnokok és gyerekek. (beszélgetős fórum)
ez sem biztos.az anyám világéletében vidám természetű volt.aztán ,mikor tehetetlen lett akkor utált mindenkit,mintha mi tehettünk volna róla.
Valóban nem lehet általánosítani, de ahogy igaz nagyon sok öreg emberre. Valószínűleg, akinek fiatalon sem volt sokféle örömforrás az életében, vagy csupa olyasmi, amit idősen nem tehet, az keserű lesz. Akinek mindig fáj valamije, nincs lehetősége elutazni a faluból sehová, nincs szex (legnagyobb örömforrás), nincs szeretet(mert esetleg a párja is meghalt, vagy hasonlóan morgós lett), nem ehet normálisan (mert pl. cukorbeteg) és főleg nincs jövő, amiért érdemes élni, az depresszióssá válik és veszekedőssé. Elmúlik az empátiája, hiszen minek. Sokszor egész egyszerűen feleslegesnek érzik magukat, hiszen nem dolgoznak, a gyerekeik elköltöztek messzire (sokszor ők maguk üldözik el a természetükkel külföldre). Nincs igazi feladatuk. Az meg, hogy "hát keressen magának hobbit", meg "én aztán sosem unatkoztam", mint tanács nem segít. Ha a hobbinak nincs már értelme, ha a kiskertben (ha van) való termesztés haszontalan (nincs aki megegye), akkor ezek a tevékenységek is elvesztik az élvezeti értéküket. Szóval ilyen okok állnak a háttérben. Ha ilyen idős ember van a családban, nem lehet mást tenni, mint nem venni komolyan a beszélgetést. Beszélgetek vele, mert neki jól esik, de egy lépés távolságból, semmit nem magamra véve, inkább őt hallgatva, magamról keveset beszélve. Aztán elköszönünk és tovább megyünk.
Szerintem szeretet, türelem, megértés és idő kérdése és a velünk élő idősek is jól fogják magukat érezni.
Vannak (szerintem sokan), akik félnek. Hiszen 80 fölött már tényleg számolják a napokat és félnek attól ami lesz. Mi lesz?
Ettől lehet rossz hangulatuk, ettől lehetnek idegesebbek.
Azt is nehéz elfogadniuk, hogy fizikailag is segítségre, ellátásra szorulnak
Nem, nem így gondolom, csak arra gondolok, hogy ha egy idősebb ember nem azért megkeseredett, mert mindig olyan volt, akkor lehet, hogy erre gondolnak.
Én is gondolok ilyenekre egyébként...
Most ez komoly? Tényleg úgy gondolod, hogy az idősek azért keseregnek, mert saját elmúlásukat félik? Akkor csakis megkeseredett, rossz hangulatú idősek léteznének. Azt senki nem tudja, hogy mennyi van neki hátra. Bátyám meghalt, anyukánk még él. Megkeseredett, de mindig is az volt, mártírlélek. Aki idősen savanyú, keserű lélek, az fiatalon is az volt.
Megértelek. Bizony vannak nagyon nehéz természetű idősek. De általánositani nem szabad. Vannak akik nagyon is aranyosak. Fiatalon sem egyformák az emberek.
Akkor rossz helyre születtél, ha ilyenek a rokonaid, az én családomban az öregek sem nem megkeseredettek, sem nem összeférhetetlenek. Sőt, kimondottan cuki öreglányok, sokkal inkább ők, mint a mai gyerekek...
Van ilyen is. És van kedves, jószándékú, segitőkész, hálás, aranyos, szeretetet adó öreg is.
Mint ahogy minden korosztályban. Kár általánosítani.
tényleg?én gyerekeként sem kedves sem voltam,sem vidám.mondja is az unokaöcsém kislánya,erzsi,te miért nem mosolyogsz sosem.még jó,hogy a lányom nem rám hasonlít.
Ha megöregszel, majd meséld már el légy szíves, megkeseredtél e attól a tudattól, hogy talán van még 5 évem, talán van még 2 évem, talán holnap meghalok...
Gondolom, ezek a gondolatok nem segítenek az ember hangulatán, de az elmúlás tudata ott van.
Te egy nagyon megkeseredett ember vagy már most. Öregen, tuti, hogy elviselhetetlen leszel!
Erre már most simán a nyakamat tenném;)
A zsarnokkal egyetértek, de nem gyerekek. Mert a gyerek az kedves, vidám, jószívű. Inkább gyerekESEK. Hatalmas különbség.
én sosem voltam zsarnok,a gyerekem sem.
Az öregek egy jelentős része idős korára megkeseredetté válik és összeférhetetlen. Ezt is tapasztalatból mondom, sajnos rokon.. Elfelejtették, hogy ők is voltak fiatalok.
"ÉN sokszor mondom a lányomnak, hogy ha 2 percen belül elfelejtem , amit beszéltünk, akkor annyiszor mondja el, ahányszor kérdezem. Én is anno 10x is elmondtam neki, ha kérdezett 3évesen."
Mennyire igazad van, most úgy megölelgetnélek! Én is így teszek, édesanyám néha aggasztóan sokat visszakérdez, de örülök, hogy még megteszi és válaszolhatok neki.🥰
aki öregnek zsémbes , talán beteg és nem éppen JÓ, ha mindig fáj valami.
Vagy épp , lehet fiatalon is olyan volt.
ÉN sokszor mondom a lányomnak, hogy ha 2 percen belül elfelejtem , amit beszéltünk, akkor annyiszor mondja el, ahányszor kérdezem. Én is anno 10x is elmondtam neki, ha kérdezett 3évesen.
Bizonyos dolgokat el kell fogadni!!!
És a legfontosabb a szüleid soha nem azért szólnak, mert rossza akarnak.
Már hogy lenne általánosítás, ha a többség egész egyszerűen ilyen?
Köszönöm a védelmet, mert NEM AKAROM MAGAMRA VENNI még 71 évesen se, hogy zsarnok pláne gyerek lennék.
Három felnőtt gyermekem és már három felnőtt unokám is van, de ha nem kérnek belőlem ill. nem keresnek, ÉN NEM AKASZKODOM rájuk.
Nem általánosítás ez FI-től, hanem tapasztalat.
Ez egy nagyon nem szép vallomás. Így nem lehet általánosítani. Természetesen vannak nehezebben kezelhető idősek, de a fiatalabbak se mind angyalok.
Jó párnak eléggé nehéz, elviselhetetlen természete van.. Goromba, mogorva, agresszív.. Aztán bekattan valami nála és még képes lenne péppé verni..
Teljesen egyetértek, sajnos tapasztalat..
Te is leszel öreg, persze csak akkor, ha fiatalon meg nem halsz, LEGYÉL TÜRELMES különösen a szüleiddel, mert, amíg felnőttél a szüleid is időnként nehezen boldogultak Veled...a gyerek is nagyon zsarnok tud lenni...
További ajánlott fórumok: