Néha azt érzem, az egész élet egy szimuláció. Én meg... (beszélgetős fórum)

És minek kell a biológia?? Az is csak egy absztrakt fogalom, amit mi emberek jelentéstartalommal ruháztunk fel. Egyébként meg tök üres az egész. Azt a szót, hogy biológia, arról is csak az ember beszél róla, mint tudományág. Önmagában ez csak egy szó. Önmagában minden dolog üres, csak az ember jelentéssel ruházta fel.

Nem ér véget, csak te halsz meg. Aki életben van annak ugyanúgy tart... Nem zárja ki egymást ez a két dolog az én értelmezésemben.

Mert a bolygó így is túl zsúfolt. Mi lenne, ha csak születnének az emberek és nem halnának meg?

Hogyhogy miért? Biológia... Nem az igazságosságról híres ez az egész cucc itt körülöttünk. Hány éves vagy? Vagy mindegy mert csak egy Random Valaki...?

Miféle valóság az, ami egyszer csak úgy véget ér? Ki veszi be ezt a kamut?

Ha az élet a valóság, akkor miért halnak meg az emberek? A valóság az örök és időfeletti. A valóság időtlen.

Nyugi, nincs az a lény/fejlettebb létforma, vagy akármilyen entitás aminek érdeke fűződne hozzá hogy ideszimulálja neked a hoxát. Sajnálom de ez a valóság :D

Nyilván siránkozik az ember. De ettől még az idő megy tovább.. Erre mondtam azt, hogy az egyén életének nincs semmi igazsága. Egyéni sorstragédiák történnek meg, a tervező meg szenvtelenül figyel és nem tesz semmit.. Nem avatkozik közbe. Ebben az életben semminek sincs semmi érvénye, se következménye, az alkotó meg rideg és közönyös.

Mindenki szemben megy az autópályán?

Ezen én is szoktam gondolkodni,hogy előttünk is vègtelen idő és utánunk is végtelen idő. Mintha egy labdán lèvő pötty lenne az életünk ideje. Ès igen, a nagy uralkodók épp úgy meghaltak mint a koldusok

És neked? Neked számít bárki/bármi más élete? Téged meghat egy kiszáradt fa, vagy egy eltávozott élőlény?

A tervező cinikus. Mert az egyén életének nincs érvénye, nincs igazsága. Az egyén halála után minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna, a fa lombjai még csak meg sem rezzennek.. Mert nem következik semmiből semmi. Az én életemből se következik az égvilágon semmi.

Ha téged is ő teremtett, akkor abszolút igazad van.

Van. Ennyi idő áll rendelkezésre, hogy tartalommal megtöltsd. Senki más nem teszi meg helyetted. Ne filózz, élj!

Szerencsésebb, ha az ember a Carpe diem-et gyakorolja, minthogy irreális következtetéseken alapuló kérdéseket feszeget.

Aki szerencsés, azokra max majd emlékezik az utókor, ha meg voltak szerettei, barátai, ők kimennek a sírjához. De a helyzeten nem változtat. Lehetsz bármilyen nagy, híres ember, az idő mindenkinek ketyeg. Tökmindegy mit értél el az életben, mert a legvégén úgyse számít se. Max írnak majd rólad a történelemkönyvek, vagy beszélnek majd rólad az emberek. De én még nem láttam olyat, hogy a halottat kirángatná valaki a sírból és életet lehelne bele. A végén mindenki ugyanott ott áll majd, lehetsz gazdag, szegény, családos, vagy egyedüli. A pénzt senki sem viheti a sírba. A halál ezeket a felesleges manírokat mind eltörli.

Most ha azt veszem, hogy előttem is volt többezer év és valószínű utánam is lesz, akkor számomra a nemlét sokkal valóságosabb, mint a létezés. Most élek 60-70 évet, van ennek bármiféle jelentősége ahhoz a többezer évhez képest, ami előttem volt és utánam lesz?

Kapjál be még 1-2 tablettát! Vagy egy marékkal...

Az életnek nincs értelme. Az egyedüli realitás a semmi.

Ezt azèrt ne emlìtsd meg a saját szüleidnek!

Most van a miért-korszak :)

Mi értelme a szülőknek? Semmi..

Nem irigylem a szüleidet. :D Kemény lehetett téged felnevelni. :D

Vagy büszke lenne a művére? Egy 5 éves kisfiú különbet hozna létre. Én ezzel nem büszélkednék. Vagy valami perverz lehet az tuti, aki kukkol minket állandóan.

Én csak nem értem, ki rendezte ezt így meg és nekem ebből mégis mi hasznom származik? Tán köszönetet kéne mondanom neki? Vagy miért csinálta? Erre veri?

Volt világ mindig is? Az idő az micsoda? Miért nem lehet megállítani? Mi lenne, ha a fizika törvényei hirtelen megszűnnének, gravitáció se lenne, idő se, semmi?

Mi volt azelőtt a többezer év előtt, amikor nem voltam? A lelkem miért pont ebbe a családba született le, miért pont ebbe a korba? Lehet volt a legelején egy Anyaisten, meg egy Apaisten, akikből lett az emberiség? És ennek a mintájára szaporodunk, kvázi mi is istenek, teremtő entitások vagyunk? Isten saját magát játszatja le mibennünk?