Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Nagyon hiányzol... fórum

Nagyon hiányzol... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Nagyon hiányzol...

1 2 3
56. dfe0f5c485 (válaszként erre: 53. - Winny)
2009. nov. 3. 14:20

köszönöm mindenkinek.fogadd őszinte részvétem az unokák miatt. mi történt velük? szintén baleset?

mindenkiért egy egy gyertya égjen.

55. dfe0f5c485 (válaszként erre: 51. - Sz.princesz)
2009. nov. 3. 13:33

szia! napok óta nem tudtam belépni.

mindenkinek nagyon hiányzik jani. tudod te, hogy mindenki mennyire szerette. sokszor eszembe jut, két éve milyen sokat nevettünk neki, mikor nálatok voltunk, soha többet nem lesz olyan szép karácsonyunk.

én is arra gondolok, hogy elment dolgozni, és azért nincs itthon. tudod, hogy a lakásban is mindenütt az ő képe van, hogy amerre megyek őt lássam. ő itt él tovább a szivemben.

azt mondják, hogy nem az hal meg akit eltemetnek, hanem akit elfelednek.

2009. nov. 1. 15:27
Fogadd őszinte részvétem.
53. winny
2009. nov. 1. 14:12

Fogadd őszinte részvétem.

Tudom milyen begyógyíthatatlan sebet kaptál.Már semmi sem lesz a régi.

Tudom.Az unokáimat vesztettem el.

Égjen egy gyertya értük:(

52. danama
2009. nov. 1. 10:29
Őszinte részvétem .. :-(
2009. nov. 1. 10:06
Szia drága nővérem. Nagyon vártam már a cikket, a könnyeimtől alig látok, tudod mennyire szerettem Janit. Nagyon szép cikket írtál, én ha tehetem minden nap gyújtok érte gyertyát mert nagyon hiányzik ő ki az egyik kedvenc unokaöcsém volt, még most is az, mert próbálom úgy felfogni, hogy csak elutazott. nagyon, nagyon szeretem és nagyon hiányzik. Puszi neked. Szilvi
50. f66095b124 (válaszként erre: 49. - Briguska)
2009. nov. 1. 08:47

Oly igaz... egy-egy gyertya... :(

Nagyon szép gondolat...

49. Briguska (válaszként erre: 48. - F66095b124)
2009. okt. 31. 21:40

Ezzel sok mindent "elmondtál! :(


Mindazokért akik, nincsenek itt, mindenkiért egy-egy gyertya égjen...

2009. okt. 31. 12:41

Őszinte részvétem s nagyon nagy tiszteletem...

Tudom miről beszélsz..sajnos tudom... :(

Lelkierőd segítse az Isten...


“Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod

veszteség volt és pusztulás,

fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.

Csak most kezdek rádöbbenni,

hogy az életed volt,

s egyre erősödő szeretet maradt utána.

A halál miatti elkeseredés

elpusztította magát a szeretetem tárgyát,

ám a halál ténye

nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.

Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,

nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.”

47. mara58
2009. okt. 31. 11:20
katimamo!Este megírok mindent!!!!
2009. okt. 31. 09:55
Nem az megy el aki koros, hanem aki soros és igaz mindig a jók mennek el.Őszinte részvétem.
2009. okt. 31. 09:54

Először is Őszinte részvétem neked és a családodnak. Túl tenni ezen valószínűleg soha sem tudod magadat, de idővel mindig kicsit könnyebb lesz.


Csütörtökön kint voltunk Édesanyámmal a bátyám sírjánál, szegénykém elsírta magát. 12 éve már, hogy elvesztettük a testvéremet agyvérzés következtében. 16 éves volt.


Valahol persze, hogy a családod miatt is, de leginkább a saját lelki békédért kell tovább lépned. Sajnos nagyon sokszor olyanokkal történik mindez, akik a légynek sem ártottak. Szomorú, hogy nem lehetünk gyermekeink, rokonaink, barátaink őrangyalai, és vigyázhatunk a lépéseikre.



Erőt, kitartást, szerencsét kívánok!

44. mylene
2009. okt. 31. 07:46
Őszinte részvétem! Ez a legeslegborzasztóbb dolog, ami egy édesanyával történhet! Erőt és kitartást kívánok Neked, drága Katimamo!!!
43. dfe0f5c485 (válaszként erre: 39. - Mara58)
2009. okt. 31. 07:30

mindenkinek nagyon szépen köszönöm az együtt érző szavakat. őszinte részvétem mindenkinek, aki elvesztette szerettét. mindenki azt mondja, hogy majd az idő! de mennyi idő? én már nem hiszem, hogy az idő segít. mostmár februárban két éve lesz, de nem érzem, hogy az idő segítene. ahogy mondod kedves mara, a fájdalom örök! persze érzem én, hogy itt él a szivemben, látom a képeit a lakásban mindenütt ő van,a kis apróságok mindenütt, amit tőle kaptam az évek alatt. de még most is összerezzenek, ha nyílik az ajtó, egy pillanatra azthiszem, hogy ő jött haza. meddig tart ez?persze, itt a két gyerek, miattuk össze kell kapni magam, de igazad van, ezt már nem lehet életnek nevezni.

ha tudsz róla beszélni, megírod mitörtént a kisfiaddal? hogy telnek így napjaid?

2009. okt. 31. 05:28

Öszinte részvétem önnek s családjának, nincs attol szörnyübb mikor egy családtagunkat veszitjük el !! Mi is rettegünk, hogy elvesszitjük Gabika fiunkat ki most 17 honapos , sajnos gyogyihatatlan beteg cf-es.AZ ovosok szerint a felnöttkort jo ha megéli.

Szegények vagyunk nem szégyelem megalázkodva fordulok az emberekhez nap mint nap, hogy aki tud segitsen , ha csak kicsivel az is számunkra nagyot jelent, Mi kibirjuk valahogy ha nem eszünk egy két napig igy honap vége felé, de ö nem hisz neki speciális diétája van. Sajnos kevés sikerrel, de akkor is küzdünk minnél tovább lássuk mosolyát , halhassuk nevetését s foghassuk a kezét. Érte küzdünk [link]

2009. okt. 31. 03:44

Őszinte részvétem...

Én is mindig ettől rettegek. Két fiam van. És már két unokám is. Azt tudom, mennyire megváltoztathatja egy család életét az ilyen tragédia. Én a 47 éves bátyámat veszítettem el, baleset volt, már semmi nem olyan, mint AZ előtt.

A szüleim belerokkantak.

2009. okt. 30. 20:37
Őszinte részvétem!ez a legborzasztob ami egy anyával történhet,.....
39. mara58
2009. okt. 30. 19:36
Őszinte részvétem!A fájdalmaddal én együtt érzek,én is tudom milyen.Ezt csak azok az anyák tudják akik elveszítik gyermeküket.1992ben 15éves egyetlen gyermekem autóbalesetben hunyt el.Őt Jancsikának hívták!De a mai napig nem dolgoztam fel halálát!Az idő nem segít!A fájdalom örök.Neked van még gyermeked de Ő nincs.De mégis van! a szívünkbe a szobába egy fényképen egy kedvenc tárgya amit nap mint nap látunk.A fájdalmunk örök!!!!!5éve férjem is meghalt,és az élet megy tovább!Ha ezt ÉLETNEK lehet nevezni..............!!!!!!!!!!!!!
2009. okt. 30. 19:13

Nekem egy 25 éves lányom van,bele sem merek gondolni...,azt hiszem,nem élném túl ép ésszel..

Erőt és kitartást kivánok,őszinte részvétem:(

2009. okt. 30. 19:07

Őszinte részvétet kívánok én is.

Amikor a férjem meghalt, anyósom nagyon maga alatt volt, pláne hogy a férjem volt a gondozója, így mindig azt hajtogatta,mi lesz most ővele. 10 hónapig él még, a fiam és én gondoztuk, rettenetes volt..... a gyásztól azt sem tudtam hányadán is vagyok, és még ő ( s most kövezzetek meg) plusz teher volt. Azt hittem néha megszaladok....

2009. okt. 30. 17:56

Szia.

Őszinte részvétem.

Én is szülő vagyok,ennél nagyobb csapást elképzelni sem tudok.

Sok erőt és kitartást kívánok.

2009. okt. 30. 17:40
Szia! Mást sajnos nem tudok írni, csak az, hogy fogadd őszinte részvétemet. :( Hidd el, jön még sok boldog pillanat az életetekben. Élj a fiadnak és a lányodnak. Sosem fogod elfelejteni, ez természetes, de értékel és szeresd még azokat jobban, akik még vannak.
2009. okt. 30. 17:24

Őszinte részvétem! Borzasztó és felhoghatatlan.


Én a munkámból adódóan találkozom az elveszítéssel. Látom az utolsó órákat a családdal. Szörnyű és mindenki tehetetlen. DE, Ők idősek, nagyon idősek.

És nekik megadatott a búcsú!


Kitartást és erőt kívánok az egész családodnak!


Én is gyújtok egy gyertyát a fiadért!

2009. okt. 30. 16:16
Drága katimamo!!Őszinte részvétem.Én mint édesanya...nem is szeretném elképzelni ezt a nagy fájdalmat!!!Sok erőt kívánok!!!!
2009. okt. 30. 15:56
Az én anyukám, áprilisban hagyott itt minket, hirtelen, váratlanul. 23 évesen, egyedül maradtam édesapával, a nővéreim már családosak, és minden percben próbálják pótolni azt, ami soha nem adatik meg már nekünk. Édesanyukánkat. Az érzés, mely benned lakozik, bennem is megvan és nem szűnik. De hinnünk kell, hogy "van amit nem gyógyít meg az idő sem, de kezeli minden nap"! Arra kell gondolnunk, mikor minden fáj, hogy ezt ők sem akarják. Akik itt maradtunk, nekünk még rengeteg dolgot kell megélnünk, túlélnünk és rengeteg dolog van, aminek örülnünk kell, vagy amiért sírnunk. Egy biztos mi itt maradtunk, akár mennyire is fáj, a szívünk kalapál és minden üteme életre kényszerít. Feladatunk van, lesz és ez így van. Ezt azért írtam le neked, hogy érezd azt, hogy a gyermekeidnek mit jelent az ÉDESANYA SZERETETE, hiánya. Minden jót, és megnyugvást kívánok nektek!
2009. okt. 30. 15:22
mindenkinek köszönöm a sok virágot, meg mindent. most nem tudok többet írni, mert nem látok a könnyeimtől.
2009. okt. 30. 15:10

mindenkinek nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, nagyon jól esett. sajnos nem mindig tudok ide bejutni. egész nap próbálkoztam.

mégegyszer mindenkinek köszönöm.

29. mmacus
2009. okt. 30. 15:00

Őszinte részvétem Drága Katimamó.

Nem is tudok mit írni...nekem is van egy 22 éves fiam, és még két fiatalabb gyermekem.

Nagyon sok erőt Nektek!

2009. okt. 30. 15:00

Őszinte részvétem!

Szörnyű lehet egy gyermeket elveszíteni, annyira sajnálom!

2009. okt. 30. 14:39

Sziasztok!


Katimamó üzeni, hogy nagyon köszöni a hozzászólasokat, és azt, hogy ilyen kedvesek vagytok.

Sajnos a net ördögének köszönhetően jelenleg nem tud belépni a hoxára, de próbálkozik:)

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook