Mit tegyek, ha a szüleim nem szeretnék? (beszélgetős fórum)

Nagykorú vagy (vagy leszel?)

Azt teszel, amit akarsz, amit szeretnél.

Elmondom a saját példámat:

Az egészségügyben szerettem volna továbbtanulni. A szüleim nem engedték, hanem az építőipart preferálták.

A munkaviszonyom 90%-át az építőiparban töltöttem. Nem mondom, hogy nem szerettem meg a szakmát, mert nagyon is megszerettem, főleg az emberek miatt.

De!!

Most, több mint 50 éves fejjel is pontosan tudom, hogy én igazán az egészségügy területén tudtam volna kiteljesedni. Ez lett volna az igazi elhivatottságom.

Addig tanulj, amíg lehet. Vagy legalábbis amíg könnyebben lehet. Főleg ha a szüleid finanszírozzák az oktatásodat.

Fodrász lehetsz később is.

Igen, úgy gondolom annyira nem vagyok rosszképességű, hogy nem tudnék összeszedni elegendő pontot tanulással. Persze nem orvosi, jogi, vagy mérnöki szak pontokjaiban gondolkozok.

Köszönöm a válaszokat!

Próbálj meg leülni megbeszélni velük.

Az én fiam is felvették egyetemre, ráadásul annyi pontja volt, hogy a nemfizetősre. Egy évet járt, majd abbahagyta. Nem tetszett neki. Jelenleg dolgozik, és imádja azt, amit csinál. (Bár a nyelvvizsgája megvan, diplomája azóta sincs.)

1. egyaltalan felvennenek??

2. a kozmetikus-fodrasz sem keresi agyon magat mostansag;

3. diplmaval meg lehetsz az utobbi;

ugy latom, nem teng benned tul a nagy munkakedv;

Jelenleg utolsó gimnazista éveim töltöm, erős négyes tanuló vagyok. Anyukám mindenképp szeretné, ha egyetemre, főiskolára mennék továbbtanulni, mert úgy gondolja ha egy kicsivel kevésbé lennék lusta, nagyon jó eredményeket érnék el. Csak hát nem nagyon találok olyan szakot, amiben biztos lennék, hogy tetszene, és nem is vágyok őszintén szólva ennyire tanulós helyre menni. Sokkal inkább lennék kozmetikus, vagy fodrász, annak ellenére is hogy nem kereshetek annyit, mint akinek diplomája van. A szüleim viszont nem igazán örülnének ennek, és félek hogy nem támogatnának ebben.

Mit tehetek?